Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-16 / 164. szám

9 2007. JÚLIUS 16., HÉTFŐ

I1\TTFR TIT

111 JL JCiIUl U

A szívem nem engedi, hogy feladjam

hanga istván Sokféle ötlet van, de a megvalósítás szándéka * i^| nélkül semmire sem megyünk

Nehéz volt Kecskeméten gyökeret ereszteni - emlékszik vissza Hanga István órásmester azokra az évekre, amikor Kalocsáról Kecskemétre költözött. Ő azonban kitartó ember. Az óramúzeum megvalósításáért 32 éve küzd.

Rákász Judit- Kevesen tudják, hogy jókora vargabetűvel indult a pályája: először letette a szakmunkás- vizsgát, utána főiskolára ment, majd a diploma után mégis visszakanyarodott eredeti mesterségéhez. Miért?- Tudatosság is, véletlen is volt talán benne. Órásműhelyben nőttem fel, édesapám mégsem örült neki, hogy órás lesz belőlem. Többre szánt volna. Végül kibékült a gondolattal, de akkor meg én határoztam úgy, hogy 22 éves fejjel jelentkezem az akkor induló GAMF- ra. Szülői engedély és támogatás nélkül indultam neki, és úgy is végeztem el a főiskolát. Másodévesen már órástanulókat tanítottam, de yqltam ruhatáros és mozigépész - én alapí- tottama GAMF-on'arz Omega mozit. A magam lábán kellett megállnom. Diákkoromban megismerkedtem egy idős órással, akinek a Don-kanyar- ban volt üzlete. Bejártam hozzá; ha kellett, segítettem neki. Aztán lebetegedett, kórházba került. Onnan üzent nekem Kalocsára, ahol technikus tanárként dolgoztam, hogy eladná a boltot. Abban az időben egy üzlet bérleti joga igazi kincs volt. Nem is lehetett szabadon adni- venni. Ha egy helyiség megürült, a tanács utalta ki a várólistán következőnek. Volt, aki 10-15 évet várt egy üzletre. Az öreget meg is fenyegették, hogy bajba kerül, ha megengedi, hogy kiváltsam oda az ipart. De csak kiváltottam - ennek július elsején volt 39 éve! Végül az albérletben kezdtem óráskodni, ma is megvan a tábla, amit kitettem: „Órás az ötödik ablaknál” - a főbérlő ugyanis nem engedte, hogy a kuncsaftok bejöjjenek a lakásba.- Az ablakon keresztül dolgozó órásból hogyan lett rendes mester?- Több próbálkozás után kinéztem magamnak az akkor megépült lordok átjárójában egy romos lichthofot, és megkérvényeztem a tanácsnál. Ahogy megkérvényeztem, lebontották - soha nem volt szerencsém a városi tanáccsal. Volt a lichthof mellett egy romos WC. Nem használták semmire, megkérvényeztem azt is. Rengeteg akta, rengeteg határozat, első- és másodfokú eljárások... - még a megyei tanács akkori elnöke, Varga Jenő is összeveszett a városi tanácselnök Reile Gézával, mert utasítására nem akarták odaadni a kulcsot. Két évbe telt, mire a kezemben

Közelkép

HANGA ISTVÁN különleges órái között, a Ráday Múzeumban, ahol a gyűjtemény egy része jelenleg is látható.

volt a klozet kulcsa. Főiskolás barátaimmal kezdtünk neki a felújításnak. Egyre-másra kérdezték a járókelők, hogy „Mi lösz itt?” Furcsa volt ez az ország más részeiről származó fiúknak, így néhány üveg sörrel később kiírtuk a leendő kirakat ablakára hatalmas betűkkel, mésszel: „ORAS LÖSSZ IT”- jó sok helyesírási hibával, hogy minél feltűnőbb legyen. Jó reklám volt, jöttek a kuncsaftok. Tizenegy négyzetméter volt az üzlet, de végre az enyém lett. így, ha nehezen is, valahogy csak megtelepedtem Kecskeméten.- Mi volt nehezebb: a ’60-as években maszek iparosnak lenni, vagy most, a hatalmas bevásárlóközpontok, a nagy konkurencia idején órásnak lenni?- Óráskodni akkoriban köny- nyebb volt. A kvarcórák megjelenése nagy fordulatot hozott a szakmában, a ’70-es években. Az órásmesterséget felváltotta az órakereskedelem, az olcsó órákat nem érdemes javíttatni. Most ugyan ismét megjelentek a mechanikus órák, de csak a luxusmárkákban. Éppen ezért lenne fontos, hogy legyen óramúzeum, amely megőrzi ennek a kihaló szakmának az emlékeit.- Több mint harminc éve küzd ezért a múzeumért.

Nem adja fel?- Szívem szerint feladnám. De éppen a szívem az, ami nem engedi. Pedig azokból a munMi lösz itt? - kérdezték a járókelők. Mi pedig hatalmas betűkkel kiirtuk az ablakba: „ORAS LÖSSZ IT!”

káimból, melyeket a város érdekében vállaltam, hasznom még sosem volt. A harangjátékért Pro Űrbe kitüntetést kaptam, mégis most, amikor modernizálni, javítani kellene, engem, aki megálmodtam és megvalósítottam, senki nem keresett meg. Az ország túlsó végéről képesek a megrendelők eljönni hozzám, hogy felkérjenek egy-egy óra elkészítésére, vagy kikérjék a véleményemet. De a saját városomban 32 év kevés volt ahhoz, hogy elérjem: legalább akkor keressenek meg, ha a saját munkáimmal kapcsolatban lenne feladat. Mint ahogy ahhoz is kevés volt, hogy az óramúzeum létrejöjjön. Nem tagadom, van bennem keserűség.

Azt már nem is mondom, hogy milyen jó lenne egy bábjáték is a városházára. Ez is régi tervem, nem is lenne nehéz megvalósítani, ha meglenne a szándék.- Miért lenne jó a városnak, ha lenne egy óramúzeum Kecskeméten?- Németországban 80 óramúzeum van. A kecskeméti gyűjtemény ezek közül jó párat le tudna körözni. Csak egy példa: az egyik legnagyobb svájci óramúzeum mellett önálló üvegpavilont építettek, hogy egyetlen toronyóra-szerkezetet kiállítsanak benne. Láttak benne fantáziát, megbecsülték, és most van egy olyan látványosságuk, melyre büszkék lehetnek, és amit sok turista megnéz. Nem kellett hozzá nagy beruházás, hiszen a szerkezet megvolt,

1920 óta van órás a Hanga családban. Az édesapa - aki 1907-ben, éppen 100 éve született - Kiskunhalason tanulta a mesterséget, 1927- ben már izsáki órásként megbízást kapott a kunszállási toronyóra javítására. Hanga István Izsákon született 1942-ben, a család négy évvel később költözött Kalocsára. A szakma kitanulása után következett az akkor induló GAMF, melynek első diplomásai között volt. 1985-ben nyitotta meg a Hornyik János körúton lévő üzletét. 1986-ban Pro Űrbe, 2006-ban Az Év Kecskeméti Mestere címmel ismerték el tevékenységét. Főbb köztéri munkái: a kecskeméti városháza homlokzati órája, közreműködött a harangjáték létrehozásában, a kecskeméti világóra, a virágóra, a főtér toronyórái. Lánya, Krisztina ötvösnek tanult. A családi hagyományt Zsolt fia viszi tovább, akinek toronyórái több város közterét díszítik.

ahogy megvannak nálunk is. Németországban olyan óramúzeum is létezik, melyet egy templomból alakítottak ki. Sokféle ötlet lehet, csak a szándék legyen meg. Nálunk ez a felismerés még nem történt meg. Pedig az elmúlt 20 évben, a kvarcvezérlésű toronyórák megjelenése óta igen jelentős toronyóra-gyűjteményt sikerült összehoznunk.- Melyek a gyűjtemény különleges darabjai?

, - Őrzünk több kovácsoltvas toronyóra-szerkezetet a működtető kősúlyokkal a 18-19. századból. Különféle szerkezeteket magyar, német, morvaországi toronyóragyárakból a 19. és 20. századból. Toronyórákat különleges járatokkal, ütőszerkezetekkel, és óraingákat az egyméterestől a több mint négyméteresig.- Hogyan jutottak hozzá ezekhez?- Az új óraszerkezetek beépítésekor sok helyen hozzájárultak, hogy a régi toronyórát elhozzuk - abban a hitben és reményben, hogy bemutathatjuk egyszer a múzeumban. Kecskeméten egyébként sincs még műszaki múzeum.- Milyen megoldást lát a megvalósulásra?- Sok megoldás felmerült már, sok helyről biztosítottak támogatásukról, de végül mindig leszavazta a közgyűlés. Kicsit azt az időt látom viszont, ami az üzletnyitásom idején volt. Azzal a különbséggel, hogy most még nehézkesebben mennek a dolgok, ahogy én látom.