Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-02 / 152. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 13 SZABADSZÁLLÁS Lóra termett a kunok kapitánya hagyományok Bánják, hogy az iskolai tananyagból kirekesztették a felmenőket Testvér lett a kun város és a székelyföldi bányászközség Szombaton a városi napok ünnepén hivatalába lépett az új kiskun kapitány. A köz egyetértésével Sövény Sándor gazdálkodót avatták a tisztségbe. Miklay Jenő A kunok hagyományaiban ma is él a nagy tekintélyű elöljáró, a kunkapitány választása. Mivel pedig a szabadszállási napok szervezői is a kunok leszárma- zottainak tartják magukat, mi sem természetesebb: valóságossá élesztik eleik históriáját. Persze, nem úgy néznek a kunkapi- tányra, mint régen. A parancsnokiás helyett inkább példamutatása a fontos, a hagyományok ápolásáról. Olyan idők járnak, amikor a széppé nemesedett történelmet amolyan lelkes kapitányoknak kell tanítaniuk, ha már az iskolai tananyagból kirekesztették az ősök emlékezetét. Az első újkori kunkapitányt 2000-ben nevezték meg Kisújszálláson. Azóta a KiskunA kapitánysághoz dukáló jelvényeket és a felhatalmazást BÁNKINÉ DR. MOLNÁR ERZSÉBET, a Kiskun Múzeum igazgatója adta át SÖVÉNY SÁNDORNAK. Az ember és a lova kapcsolata élethosszig tart ki tudja, mire jutott volna az ember ló nélkül? Nyeregben ülve keresett új hazát, lovával verejtékezett a szántóvető, vívott a hátán sok honvédő csatát a vitéz. A ló vele volt életében, s vele ment halálába is. Sövény Sándor a háborúban elesett lovak emlékművének felállításáról gondolkodik. Akarata megvan hozzá és reménye is, hogy sikerül majd pénzt szerezni a költségekre. ságban is választottak; ennek sora most Szabadszálláson volt. A szokásjog szerint esztendőnként van a hivatalváltás, ezért Ván Jenő eddigi félegyházi kiskun kapitány rákényszerült átadni kardját. Utódját Szabad- szállás polgármestere, dr. Balázs Sándor ajánlotta a tisztségbe. Úgy hírlik, senki nem talált a jelöltben kivetnivalót. Nem is találhatott, mert minden mellette szól. Szabadszálláson született, helyben és Kiskőrösön végezte iskoláit. Igaz, előbb modern mesterséget, villanyszerelést tanult, de aztán mégis a kunok szent állatát vette pártfogásába Bábolnán, Kisbéren. Képzett lótenyésztő lett, ez idő tájt lovastanyát vezet, és tanítja a fiatalabbakat a környezetvédelemre, a szűkebb haza tiszteletére. Jó néhány kitüntetéssel több mint 10 éve tagja a kerekegyházi huszárbandériumnak. A vidéki élet értékes emlékeinek gondos háza A helytörténet Évtizedekig csak gondolkodtak a múzeumról, mára valóra váltották terveiket Megnyílt a város helytörténeti múzeuma. Legalább három évtizedes terv vált valóra a múlt szombaton. A szabadszállásiak tiszteletre méltó tulajdonsága: ragaszkodnak emlékeikhez, kötődnek a közösségi spiritualitáshoz. így érthető meg, miért fájlalták azt annyira, hogy nekik nincs intézményük, ahol a város, a környék gazdasági, kézműves-kultúrájának hagyatékát, a kiskunsági ember életének emlékeit őrizhetik. Azt mondják: legalább harminc éve tervezik a helytörténeti gyűjtemény létreRokkák és más eszközök a poros padlásokról - Igazi ritkaságok. hozását. Ám, akiknek ez idő alatt dönteniük kellett volna létrehozásáról, valószínűleg nemigen vették figyelembe azt, hogy egy-egy közösségnek nem csak az a fontos kérdés, hogy - mondjuk - lakóhelyükön hány vegyesbolt nyitott. Az újabb időkben, vagyis dr. Balázs Sándor polgármestersége óta lendült meg a múzeum szervezése, az alapításhoz szükséges források feltárása. Az önkormányzatnál minden nélkülözhető forintot félretettek rá. Például az alpolgármesteri poszt betöltetlen- sége okán felszabaduló tiszteletdíj is a leendő múzeum javára ment. A városi képviselők is felajánlottak javadalmazásukból, adományok gyűltek, pályáztak is, a helyi mesteremberek pedig kétkezi munkájukkal szálltak be: átalakították az egykori gyógyszertár épületét. Kicsi lett ugyan múzeumnak, mert sok a megmutatni való. A gyűjtemény szíve, lelke, gyarapítója, Tóth Sándor csak a jeles relikviákat, a táj legbecsesebbeket tárgyi emlékeit tudta a közösség elé bocsátani. Azonban értelemmel, szakszerűen tette, úgyhogy élmény nála a múzeumlátogatás. vargyas Idén élénk volt a kun város diplomáciája, ugyanis a németországi kapcsolat után újabb két települést szervezett maga mellé testvérének Szabadszállás. Egy olaszországit, majd legutóbb egy erdélyit. Az önkormányzat képviselői és Vargyas község küldöttsége szombaton írta alá ünnepélyesen a baráti kapcsolatról szóló szerződést. Dr. Balázs Sándor polgármester az eseményt így értékelte: fontos nekünk a határon túliak felé nyitni, hiszen a főként kulturális tartalmú testvérvárosi kapcsolatokkal a magyarság összetartását erősítjük. Székely bányák kincse A persányfhegység keleti részén fekszik Vargyas. Neve onnan származik, hogy környékén sok varjú volt Zömmel magyar ajkúak lakják. Környéke gazdag mészkő-, vaskő, bentonit-, szerpentin- és azbesztlelőhely. Szénbányái 1998-ig működtek. Borvizét palackozták, de az megszűnt, mert a bányaművelés miatt elapadt A település új templomát 2005-ben szentelték fel Szép versenyen felsőlajosi és fülöpházi győzők PO\ne , rozsnyay pál, 1848-49-es szabadszállási huszárfőhadnagy emlékének szentelték a tegnapi szabadszállási fogathajtást. Jól szervezett, szép versenyt láthattak a lovassport kedvelői. A 2-es fogathajtásban első lett Borsodi Pál (Fiilöpháza), második Németh Tibor (Felsőlajos), a harmadik Kerti Mihály (Solt). A negyedik, illetve az azt követő helyezéseket Kelemen István (Kerekegyháza), Nagy János (Szalk- szentmárton) és Csereklei József (Ráckeve) szerezte meg. A vadászhajtás kategóriában fordult a felállás: Németh Tibor lett az éllovas, Nagy József (Fülöp- háza) a második, Csereklei József a harmadik lett. Őket követte sorrendben Nagy János, Kemencéi János (Fülöpháza) és Borsodi Pál. ■ Fél évszázadon át mesélnek emberi sorsokról a fényképek tóth Sándor Nyugdíjas éveiben azon munkálkodik, hogy gyűjteményét könyv alakban is közkinccsé teszi A Kiskunság utóbbi fél évszázadának pillanatképeiből nyílt tárlat a szabadszállási városháza tanácstermében. A jó ismerős, a város barátja, Tóth Sándor ismét visszatért. A jeles fotóriporter tárlatáról nehéz ajánlót írni. Nem is aka- ródzik, mert félnivaló: a legjobb indulattal is mellébeszélnénk. Tóth Sándor képeit nem lehet látatlanban magyarázni. Ez a tulajdonságuk az utánozhatatlan műveknek. Egyfelől azért felérhetetlenek másoknak, mert a hatalmas képi témacsokor, a Kiskunság utóbbi fél évszázada csakis Tóth Sándoré. Tőle már csak fiatalabbak kattintgatják masinájukat ezen a vidéken. Aztán a látásmód is meghatározza, mennyire válnak személyessé, egyedivé a fotók. Á szabadszállási kiállítás szuggesztív erejű érzékenységről tanúskodik. Alkotójuk felismerte azokat az élethelyzeteket, megragadta azokat a pillanatokat, amelyek képesek elbeszélni egy teljes korszakot. Érdeklődésének középpontjában kezdetektől fogva az ember áll, de nála nincsenek rossz vagy jó sorsok. Csak sorsok. Ettől hiteles. Attól meg lírai, hogy alázatosan bánik a hangulatokkal, az érzésekkel, a nagy pillanatokkal. Szemrevaló válogatás... ■ A tárlatot LOMNICZI ZOLTÁN (középen), a Legfelsőbb Bíróság elnöke avatta, aki szabadszállási kötődésű. A képen balra BALÁZS SÁNDOR polgármester és Jobbra TÓTH SÁNDOR. tóth Sándor élete a fotózás, már a gyerekkorától A fotográfus nagynéni érdeme: felfedezte és finomította az unokaöcs tehetségét Tiszakécskéről származott Kecskemétre. Már 23 éves korában fotólabor-vezetőként dolgozott. Az idő tájt érkezett meg a Petőfi Népéhez, ahol sokáig a fotórovat vezetője, képszerkesztője volt. Nyugállományban is tervez: felbecsülhetetlen értékű gyűjtemé nyét könyv alakban akarja közkinccsé tenni.
