Petőfi Népe, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-31 / 125. szám
6 PETŐFISZÁLLÁS PETŐFI NÉPE - 2007. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK A település lakói összefogtak az iskola megmentése érdekében közügyek A petőflszállási önkormányzat idén mindössze 250 millió forintból gazdálkodhat. A csökkenő állami normatív támogatások ellenére egyelőre hitel nélkül is biztosítani tudjak intézményeik működtetését. Ám fejlesztéseiket csak pályázati támogatásból képesek megvalósítani - mondta el lapunknak Seres Lajosné. A polgármester asszonytól megtudtuk: szeretnék a közútkezelővel közösen befejezni a Szentkút kegyhelyhez vezető út felújítását. Ugyanakkor a félegyházi önkormányzattal összefogásban pedig a Csólyosi út rendbetételét tervezik. Ezen a helybéliek kerékpárral vagy akár gyalog is biztonságosan bejuthatnak Félegyházára. Sikeres pályázat esetén a polgármesteri hivatal informatikai rendszerét is korszerűsítik. A polgármester asszony kiemelte: komoly döntést hoztak a közelmúltban a helybéliek az iskola jövőjéről. Titkos szavazással arról döntöttek, hogy az intézmény a félegyházi Constantinum tagintézményeként működjön tovább. Ezáltal ugyan jelentősen kevesebb állami normatívát kapnak a jövőben, ám megmarad a nyolcosztályos képzés. A másik alternatíva szerint a félegyházi többcélú kistérségi társulással közösen látták volna el az iskola fenntartását. Ebben az esetben viszont a 7-8. osztályosoknak valamelyik városi iskolába kellett volna ingázniuk. Hosszú távon ez az iskola elsorvadásához vezetne. A petőfiszállási önkormányzat az iskola kivételével hat feladatkörrel csatlakozik a többcélú kistérségi társuláshoz. Ezek pedig az óvoda működtetése, területfejlesztési, egészségügyi, gyermekjóléti, belső ellenőrzési és könyvtári feladatok ellátása. ■ Vajda Piroska HIRDETÉS Beltéri ajtók Á SÓ A 97......A 98 A 64 www.mclfajto.hu 06 70 20 í90 60 A Kiss Torma Kft. 14 éve áll a lakosság szolgálatában. Termékei: natúr ecetes és birsalmás torma, tejszínes tormamártás, melyeket többféle kiszerelésben árusítanak elsősorban a hazai piacon. Üzem: 6113 Petőfiszállás, Tanya 513. Tel./fax: 76/466-892 1 ao Szász András Ahol megújul a lélek és a test pálosszentkút A híres alföldi kegyhelyet évről évre egyre többen keresik fel Amit a Kárpát-medence keresztény magyarsága számára Csíksomlyó testesít meg, ugyanazt jelenti a közép-magyarországi katolikusoknak Pálosszentkút. A csodatevő kút szomszédságában emelt kolostorhoz évente tízezrek zarándokolnak el. Pünkösdkor ezerszám érkeznek a zarándokok, hogy közösen ünnepeljék az egyház születését jelentő szentlélek eljövetelét. Már a kora középkorban lakott hely volt Az 1241-es tatárdúlás után kilenc évvel, az esztergomi kanonokból remetévé lett Özséb egy látomás hatására elhatározta: összegyűjti és közösségbe szervezi a Pilisben szétszórtan élő remetéket. Az új szerzetesrend a nagy elődről, a Théba sivatagában élő Remete Szent Pálról a pálos nevet kapta. A pálos közösségnek Mohács évében (1526) már hatvannyolc monostora volt Magyarországon. A magyar püspöki kar 1939- ben kérte fel a fehérbarátokat a szentkúti kegyhely gondozására. Az első három páter és két laikus testvér 1940 májusában foglalta el új helyét. Az 1940- es évek végén a szerzetesrendeket - köztük a pálosokét is - feloszlatták Magyarországon. A szerzetesek szétszéledtek a világban. A szentkúti kegyhely a váci egyházmegye fennhatósága alá került. A barátok csak a rendszerváltás után térhettek vissza Szentkútra. Marosi Izidor váci püspök 1991. október 17-én bízta meg Remete Szent Pál fiait a szentkúti (petőfiszállási) lelkészség és a kegyhely gondozásával, ahol pünkösdkor és a búcsújáró hely nem építészeti emlékeivel, művészeti értékeivel tűnik ki, hanem éppen sajátos természeti környezetével. A lakott településtől, Petőfiszállás falutól távoli kegyhelyet messze kint a kiskun pusztában alig egy-két tanya övezi. Homokos talaján szőlőültetvények, szántók és legelők váltják egymást. Nagyobb facsoport csak a templom kör-Kisasszony napján tartanak búcsút. A szerzetesek néhány éve a faluban imaházat avattak. Szorgos kezük nyomán a kegyhely is teljesen megújult és kibővült, 2005 májusában pedig felavatták a részben egy nyékén látható. Nagyon alkalmas hely tehát a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, elmélyedésre. A kolostor Mária-müzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek. hagyatékból, részben adományokból felépült, a novíciusképzést is szolgáló új kolostorépületet. A szentkúti kolostorban ma ugyanannyi szerzetes él, mint hatvanhat évvel ezelőtt. A rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtized alatt a szentkút! kegyhely jelentős fejlődésen ment át. A pálos rend utápótlását jelentő novíciusképzés mellett a pálosszentkút! kolostor napjainkban ugyanazt a közösségépítő feladatot látja el, mint az erdélyi Csíksomlyó. Az évente két alkalommal - pünkösdkor és szeptember 8- án - megrendezésre kerülő búcsúkra újabban már nemcsak a Duna-Tisza közéről, hanem Magyarország szinte valamennyi vidékéről ezerszám érkeznek a zarándokok, hogy közösen ünnepeljék az egyház születését A MA PETŐFISZÁLLÁSHOZ tartozó Pálosszentkút környéke mára kora középkorban lakott terület volt. A felszínre került régészeti leletek alapján valószínűleg virágzó keresztény község terült el a későbbi Ferencszállás helyén. A településnek hatszáz hívő befogadására alkalmas temploma volt, amit feltehetően még államalapító nagy királyunk, Szent István idejében emeltek, és ami nagyjából a mai kegyjelentő szentlélek eljövetelét, illetve a Szent Szűz születésnapját. A kolostorfalakból áradó nyugalom már nem kizárólag a lelki megújulást, felüdülést ketemplom helyén állhatott. A község az 1241-es tatátjáráskor elpusztult Az elnéptelenedett környékre JV. Béla kunokat telepített. Ők építették újjá a lerombolt települést és állították helyre templomát. Az akkortájt már Ferencszállásként jegyzett község - csodával határos módon - épen átvészelte az 1526-os törökdúlást, fél évszázaddal később azonban mégis porig rombolták a tatár-török hordák. resők körében népszerű. Évről évre nő azoknak a turistáknak a száma, akik a környék csendjéért, békéjéért keresik fel az árnyat adó fákkal beültetett kegyhelyet. Távol a világ zajától, a puszta közepén Legyen divatos, egészséges! cipőipar A Komfort Style Kft. új modellcsaládja a hazai piacon Már közel száz tagja van a tejszövetkezetnek Több mint kétszáz négyzetméteres csarnokkal bővíti Petőfiszállási üzemét a Komfort Style Kft. a nyár folyamán. A beruházás célja: versenyképességük további fenntartása. A cipőipar a rendszerváltás után a piacvesztés miatt komoly hanyatlásnak indult A kínai lábbelik megjelenésével pedig tovább romlott a helyzet A hazai gyárak nem, vagy csak nagyon nehezen tudták felvenni a versenyt az olcsó tömegárukkal szemben. A Komfort Style öt azonban megtalálta a kiutat. Színvonalas termékeik elsősorban külföldön váltak ismertté - tudtuk meg Janech Istvántól, a kft ügyvezetőjétől. Cégük száz százalékban magyar magántulajdonú. Hét évvel ezelőtt, zöldmezős beruházás keretében épült fel petőfiszállási üzemük. Kezdetben bérmunkában, felsőrészgyártással foglalkoztak. A kilencvenes évek végén a düsseldorfi cipőipari világkiállításon azonban sikerült Németország felé nyitniuk. Német megrendelésre ortopéd és orvosi kötözőcipők, valamint női és férfi kényelmi cipők, illetve papucsok gyártásával kezdtek foglalkozni. Az elmúlt évek alatt üzemükben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A cipőipari cégek közül az országban másodikként vezették be az ISO minőségbiztosítási rendszert, amit már három alkalommal védtek meg. Technikai felszereltségük és munkatársaik felkészültsége ma már kiemelkedő. Idén pedig saját tervezésű és kivitelezésű kollekcióval jelentek meg immár a hazai piacon. A Healthy line modellcsalád számos nagyvárosban megvásárolható. Termékeik megvalósításakor elsősorban a láb egészségét tartják szem előtt. Cipőüt kizárólag természetes anyagokból készülnek. Komfort Style Kft Petőfiszállás, Árpád a 38. www.komfortstvlekfthu ▲ A petőfiszállási Gazda-Tej Szövetkezet ma már csaknem száz gazdát tömörít magába. Ezáltal a térség egyik legnagyobb tejtermelője és -értékesítője. A szövetkezetét hét éve ötvenkét petőfiszállási és félegyházi tehenes gazda alapította azzal a céllal, hogy közös összefogással megteremtsék azokat a feltételeket, melyekkel a szigorúbb uniós elvárásoknak is megfelelnek - mondta el lapunknak Ván Jenő. A szövetkezet elnöke hozzátette: első lépésként - pályázati támogatásból - tejhűtő tartályokkal látták el a gazdákat. Utána pedig, szintén pályázati forrásból, 2004-ben felépítették a tejházat, ahol korszerű hűtőkben tárolják az összegyűjtött tejet. Innen a félegyházi tejüzembe szállítják. A begyűjtést ma már saját autóikkal oldják meg. Mivel a tejesgazdák belátták: a piacra jutás és a versenyképesség megtartása csak szövetkezeti formában lehetséges, fokozatosan nő a taglétszám. Vannak halasi, majsai, zsanai, tázlári és bugaci tagjaik is. A bővítés azért is fontos, mert ha sikerül az évi 300 millió forintos árbevételt elérniük, akkor további uniós támogatásra számíthatnak - hangsúlyozta az elnök. ▲
