Petőfi Népe, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-26 / 122. szám
2007. MÁJUS 26., SZOMBAT GAZDASAG 7 Fejlesztgetnek, gy nem megy az internet FELTÖLTŐCSOMAG Olvasónk márciusban internetfeltöltő kártyás csomagot vásárolt. A lemezt feltelepítette a gépére, de a lapot karbantartják. Ez azóta is tart, a pénzt a hölgy nem kapta vissza. olvasónk ez esetben teljes joggal érvényesítheti szavatossági igényét. Ezt Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa mondta el. A kártya a megvásárlás óta gyakorlatilag használhatatlan. Az pedig valóban elfogadhatatlan válasz, hogy a lapot hónapok óta karbantartják, a kedves felhasználó várjon a sorára. Vagyis arra a bizonytalan időre, amikor a lapot megjavítják. A szavatossági idő egyébként a nem tartós fogyasztási cikkekre, illetve tízezer forint vásárlási összeg alatti termékekre vonatkozik. A hölgy menjen be a feltöltőkártyás csomaggal az üzletbe, ahol vásárolta, és vetessen fel reklamációs jegyzőkönyvet. Az üzlet vagy elismeri a reklamáció jogosságát vagy nem. Ennek fényében ajánlani fog egy rendezési módot. (Ami lehet viszszavásárlás, levásárlás, további várakozás stb.) Amennyiben az ajánlat a hölgynek nem felel meg, békéltető testülethez, illetve bírósághoz fordulhat. egy olyan viszonylag kis értékű termék esetében, mint a fenti, ez túlzásnak tűnhet - de nincs más megoldás. Az adásvétel két fél közti polgári szerződés, amely esetben a polgári törvénykönyv az irányadó. Az állami hatóság itt nem tehet semmit. A FOGYASZTÓVÉDELEM akkor avatkozhat be, ha az üzlet mondjuk nem hajlandó felvenni a jegyzőkönyvet. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nyilvános kórházi adatok felügyelet A betegellátás minőségére nem lehet következtetni Egy kórházi ágyon tavaly átlagosan negyven beteget kezeltek, egy páciens kezelésére 6,6 nap jutott - legalábbis az OEP-nek eljuttatott adatok alapján Egy beteg átlagosan egy hetet töltött tavaly kór- . házban - derül ki a tegnap közzétett kórházlistából. Az azonban nem, melyik kórházban milyen volt a betegellátás. Bánky Bea Nyilvánosságra hozta az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) a kórházi indikátorokat, amelyek az egyes intézményekben folyó munkákról tájékoztatják a lakosságot - jelentette be tegnap a szervezet elnöke. Kovácsy Zsombor elismerte, hogy az ágykihasználtságból és az átlagos ápolási időből még nem derül ki, milyen az egyes kórházakban a betegellátás minősége. Erről többek között a halálozási adatokból, vagy a műhibaperek számából lehetne messzemenő következtetéseket levonni. A kórházaknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) eljuttatott 2006-os adatai alapján kiadott listán azonban ezeket és azt is jótékony homály fedi, hogy a kezelés után hány beteg szorult ismételten kórházi ellátásra. Kovácsy Zsombor elmondta: hat kórházban kiugróan magas, 40 százalék körüli a császármetszések aránya, holott az európai átlag 24 százalék alatt van. Arra a felvetésre, hogy a tavalyi statisztikák esetleg nem fedik a valóságot, mivel a kórházaknak a pontrendszeres finanszírozás miatt érdekük, hogy több szövődményes esetet számoljanak el az OEP felé, Kovácsy Zsombor lapunknak elmondta: véleménye szerint akkora csalást, hogy egy természetes szülést fiktíven császármetszésként jelentsen le a kórház, senki nem mer megengedni magának, hiszen a beavatkozásnak jól látható nyomai vannak. Ugyanakkor elismerte: a magasabb finanszírozásért „átkódolt” ellátások miatt kismértékben torzulhattak a 2006-os adatok. Arra, hogy a csúcsintézményeknél, ahol a legkomplikáltabb betegeket ápolják, félrevezetők lehetnek a nyers statisztikák, Kovácsy azt válaszolta: mindenkinek joga van tudni, hogy abban a kórházban, ahol kezelni fogják, milyen minőségre számíthat. Hozzátette: intézménycsoportként is közük majd az adatokat, így ezek a csúcsintézmények, a négy orvosegyetem, a klinikák, de a megyei kórházak mutatói külön-külön is összehasonlíthatók lesznek. A felügyelet még az idén hozzáférhetővé szeretné tenni a vá-A liberálisok kitartanak a vegyes modell mellett kitart a vegyes egészségügyi biztosítási modell mellett az SZDSZ - cáfolta tegnap Horn Gábor, a liberális párt ügyvivője az egyik napilap értesülését, amely szerint újabb javaslattal rukkolt elő a szaktárca, hogy meggyőzze az MSZP-t (a szocialisták javaslatát még nem ismeri az SZDSZ). A Horváth Ágnes egészségügyi miniszterrel és Hans Hoogervorst holland liberális politikussal tartott sajtótájékoztatón elhangzott: „pusztán a politikai kompromisszum kedvéért nem fogadható el olyan biztosítási rendszer, amely a gyakorlatban működésképtelen”. Horváth Ágnes elmondta: áttekintették a holland egészségügyi rendszer átalakításának tapasztalatait, ám emellett számos európai ország gyakorlatát vizsgálják, de „nincs egy az egyben másolható modell”. rólisták hosszát, az ügyeleti ellátás elérhetőségét, az intézményi szolgáltatást, azonban a kórházi fertőzések adataira, a betegek elégedettségének mutatóira és a gyógyítás eredményességét jelző számsorokra 2008-ig várnunk kell. Kovácsy Zsombor elmondta: a halálozási adatokat is a következő fázisban hozzák nyilvánosságra. Úgy értesültünk, erre ősszel kerül sor. Annyi mindenesetre tudható, hogy tavaly a kórházi ágyak átlagos kihasználtsága 75 százalék volt. Minél nagyobb a kapott érték, feltételezhetően annál jobban gazdálkodik a kórház, azonban egy sürgősségi vagy fertőzőosztályon sok fekhelyet kell készenlétben tartani, ezért ott elképzelhető, hogy „rosszabb” lesz az ágykihasználtsági mutató. Kiderült továbbá, hogy a fekvőbetegek átlagosan 6,6 napot töltöttek az aktív ellátást végző osztályokon, egy kórházi ágyra pedig egy évben átlagosan 40 eset jutott. Összességében 2400 kórházi esetet regisztráltak 10 ezer lakosra. Az is kiderült, hogy akit felvettek egy kórházi osztályra, jó eséllyel legalább egy éjszakát bent töltött, hiszen az „egynapos esetként” elvégezhető beavatkozások aránya mindössze 10,6 százalékos. Hatalmas fejlesztések Záhony térségében „megkezdődhet Záhony és térségének 32,3 milliárd forint értékű komplex fejlesztése, miután a kormány jóváhagyta a beruházási projektet” - mondta tegnap az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Nyíregyházán. Gazda László hangsúlyozta, hogy a fejlesztés része a vasúti pályák korszerűsítése, a Záhony-Vásárosnamény közötti gyorsforgalmi út megépítése és egy 120 hektáros ipari park létesítése. Megszorongatják a keresőóriást felszólította az Európai Bizottság az amerikai Google internetes keresőt működtető céget, hogy adjon felvilágosítást a személyiségi jogokat érintő adatkezelésről. A Dow Jones hírügynökség úgy tudja: a bizottság elsősorban azt kifogásolja, hogy a Google két évig őrzi a keresések adatait. A Google júniusra ígérte válaszát. Simor: mázlija volt az országnak „szerencséje volt Magyarországnak tavaly, hogy nem következett be pénzügyi válság, azóta azonban hatalmas költségvetési kiigazítás történt a veszély elkerülése végett” - mondta a Financial Timesnak Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke az interjúban kijelentette: ha Magyarország tavaly ilyenkor nem tagja az EU-nak, és a piacok általánosságban „csak egy kicsit is kevésbé barátian álltak volna hozzá a kockázathoz”, a helyzet „sokkal-sokkal súlyosabban” is alakulhatott volna. Simor a FT-nek nyilatkozott Drágulás után élelmiszerár-robbanás elemzés A jövőben átlagon felül drágulhat a hús, a baromfi, a tej és a tojás Az év első négy hónapjában átlagosan 12,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek a múlt év azonos időszakához képest, ám további nagyobb áremelésekre számíthatunk. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője szerint az élelmiszereknél megfigyelt magas infláció három tényezőre vezethető vissza. Szeptembertől az élelmiszerek döntő hányadára vonatkozó 15 százalékos áfakulcsot megszüntették, és átsorolták a 20 százalékos kulcs alá. Szerepet játszik az is, hogy a nyers élelmiszereknél már tavaly év elejétől erőteljes drágulás figyelhető meg. A költségoldali hatásokat - mint a nagy energiaköltségeket, az emelkedő élőmunkaterheket - vagy azok egy részét az eladók érvényesítették a végfelhasználói árakban - mutat rá a közgazdász. Agrárelemzők állítják: az áremeléseknek nincs vége, a kiskereskedelmi árukészleteknek az elmúlt harminc évben tapasztalt legnagyobb drágulása előtt állunk. Az áremelkedést alapvetően a világszerte felfutó bioenergia-termelés generálja, mert növeli a gabonafélék iránti keresletet. A takarmányárak emelkedése pedig az állattenyésztési termékeknél is árnövekedést okoz a nagyobb költségek miatt, így az elemzők szerint a jövőben átlagon felül drágulhat a hús, a baromfi, a tej és a tojás. ■ Drágíthatja a kenyeret, hogy a biodízelgyártás felnyomja a gabona árát Még olcsóbb lehet a roa m ingszolgáltatás „Olcsóbban is nyújthatják a mobiltelefonok külföldi használatának, azaz a roamingnak a díját a szolgáltatók, mint ahogy azt az európai uniós rendelettervezet tartalmazza” - mondta tegnap Herczog Edit. A szocialista európai parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament által szerdán elfogadott rendelettervezet, amelyet a tanácsnak még jóvá kell hagynia, július 1-jén léphet életbe, hatására pedig a maximális kiskereskedelmi ár kezdeményezett hívásokért 49 eurócent, fogadott hívásokért pedig 24 Az Európai Parlament az SMS-ekre is kiterjesztené az árkorlátozást. eurócent lesz percenként. Hozzátette: nem egy központi árat szabtak meg, hanem egy maximumot, és minden mobilszolgáltatónak jogában áll, hogy ennél olcsóbban is nyújthasson szolgáltatást. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt tartotta fontosnak, hogy az Európai Bizottság a hangátvitel mellett kísérje figyelemmel és értékelje az adatátvitel (SMS, MMS, internet) piacát is, és szükség esptén fontolja meg a rendelet hatályának kiterjesztését erre a területre is. ■ Vég M.
