Petőfi Népe, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-11 / 109. szám

2007. MÁJUS 11., PÉNTEK 8 GAZDASÁG Rehabilitáció: egyezség a tárca és a civilek között Elkezdődött az adócsata reform Ingatlanadó csomagban vagy önmagában Személyi jövedelemadó Európa országaiban Ország Legalacsonyabb ..mm Legmagasabb SZIA (%) Ausztria 21 50 Belgium 25 50 Bulgária 10 24 Ciprus 10 30 Csehország 12 32 Dánia 38 59 Egyesült Királyság 0 40 Észtország 22 Finnország 9 32 Franciaország 10 48,09 Görögország 15 40 Hollandia 0 52 Írország 20 41 Lettország 25 Litvánia 15 27 Luxemburg 6 38,95 Lengyelország 19 40 Magyarország 18 36 Málta 15 35 Németország 15 42 Norvégia 28 51,3 Olaszország 23 43 Oroszország 13 Portugália 10,5 40 Románia 16 Szerbia 10 14 Szlovákia 19 Szlovénia 16 39 Spanyolország 15 45 Svédország 20 25 V t Norvégia Írország , m '^1S: NagyBritannia f { I, } ( L Finnország j * f J (Svédország I llfePv... . I m <4^ Észtország , Litvánia Jelmagyarázat 1 adókulcs F] 2 adókulcs 3 vagy több adókulcs } Fehéroroszország Oroszország • Lengyelorsz* Belgium Csehország Franciaország h ' n-~,, Portugália i ■ Spanyolország / V_ FORRÁS: EüROPRESS-GYÜJTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA együttműködési megállapo­dást írt alá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Budapesten. Köl­csönösen kinyilvánították azon szándékukat, hogy a megváltozott munkaké­pességű és fogyatékos em­berek társadalmi beilleszke­dését segítő rehabilitációs program megvalósításában együtt kívánnak működni. Ezermilliárdos fejlesztésre készül a MÁV a 2007-2013. Évi Közlekedé­si Operatív Programban 753 milliárd forint forrás áll ren­delkezésre vasúti projektek­re, a MÁV saját forrásból to­vábbi 197 milliárd forintot szán fejlesztésre ezen idő­szak alatt - mondta tegnap Heinczinger István. A MÁV Zrt. vezérigazgatója hozzá­tette, hogy az Európai Unió forrásaiból elsősorban a fő­vonalakat újítják fel, de sze­retnék, ha a hozzájuk kap­csolódó pályák is megfelelő színvonalúak lennének. 2014-ig földvásárlási tilalom a külföldieknek? A külföldiek földvásárlási tilalma 2011-ig biztosan ér­vényben marad Magyaror­szágon - mondta Gráf Jó­zsef földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter. Utalt arra, hogy a kormány­zat megpróbálkozik a mora­tórium hároméves meghosz­­szabbításával. „A Magosz továbbra sem járul hozzá, hogy jogi személyiségű tár­sas vállalkozások földtulaj­dont szerezhessenek Ma­gyarországon” - mondta Jakab István elnök. Komplett adómódosítási csomagokkal kívánják a szabad demokraták meg­győzni a kormányt arról, hogy már jövőre jelentő­sen változtasson az adó­rendszeren. A szocialis­ták csak az ingatlanadó bevezetését szajkózzák. Gyökeresen átalakítaná az adó­rendszert az SZDSZ - ez derül ki a Világgazdaság információi sze­rinra gazdasági tárca javaslata­ként futó egyik elképzelésből. Az előterjesztés legfőbb jellem­zője, hogy miközben csökkente­nék a vállalkozások terheit, a je­lenleginél többet vonnának el a magánszemélyektől. A korábbi választási ígéretekben hangoz­tatott 20 helyett 29 százalékos egységes személyi jövedelemadó­kulcs szerepel az SZDSZ kiszi­várgott javaslatában. Ez az elképzelés érvágást jelen­tene az alacsony jövedelműek­nek. Jelenleg ugyanis 1 millió 700 ezer forint jövedelemig mind­össze 18 százalékos az adómér­ték. Az ebbe a kereseti sávba tar­tozóknál így több mint hatvan százalékkal emelkedne az adó­kulcs. Ellenben a 36 százalékos felső adómérték csökkenne, ami főként azoknak jelentene köny­­nyebbséget, akik jövedelmének nagyobbik hányada esik a maga­sabb adókulcs alá. így kevésbé éreznék meg az alacsonyabb adó­mérték megszüntetésének ked­vezőtlen hatását. A módosabbak előnyét azzal mérsékelnék, hogy a külön adó­zó - például ingatlanértékesítés­ből, tőzsdei árfolyamnyereség­ből, kamatból, illetve osztalékból származó - jövedelmekre 29 szá­zalékos adót vetnének ki. Jelen­tősen emelné az SZDSZ az áfa­kulcsokat is. Az ötszázalékos mértéket megdupláznák - ami a könyvek és a gyógyszerek drá­gulását okozhatná -, s 20-ról 22 százalékra növelnék a normál áfakucsot. Első ránézésre ijesztőnek tűn­het, hogy a társasági adót a jelen­legi 16-ról 29 százalékra emel­nék (bizonyos feltételekkel meg­határozott összegig továbbra is maradna a 10 százalék). Ezzel párhuzamosan azonban meg­szüntetnék az adószakértők ál­tal oly sokszor támadott iparűzé­si adót, valamint a tavaly szep­temberben bevezetett négyszá­zalékos szolidaritási adók E lépé­sek a számítások szerint 180 milliárd forintot hagynának a cé­geknél. Ezt a hatást tompítaná, hogy az üzleti célú épületekre is ér­tékalapú ingatlanadót vetnének ki a szabad demokraták. Javasla­tuk szerint a vállalkozásoknak az építmény értékének az 1,5 százalékát kellene leróniuk. Nem úsznák meg az adót a ma­gánszemélyek sem, igaz, rájuk enyhébb mérték, 0,25 százalék vonatkozna. Ezzel egy időben a mostani ingatlanhoz kapcsolódó terheket, vagyis a kommunális, építmény-, teléR-,'Iüxus-"és ide-' genforgalmi adót eltörölnék. Az ingatlanadó bevezetése az SZDSZ számításai szerint 100 milliárd forintnál is nagyobb be­vétellel kecsegtet az önkormány­zatok számára. A szocialisták nem készítenek önálló adómódosítási csomagot, mert tartják magukat a konver­genciaprogramban foglaltakhoz, nevezetesen: az adórendszert ér­demben nem változtatják 2009 előtt - tájékoztatták a Világgaz­daságot a párt szakértői. Szerin­tük legfeljebb az ingatlanadó be­vezetése, illetve egyszerűsítések jöhetnek szóba jövőre. A liberá­lisok viszont továbbra is elfogad­hatatlannak tartják, hogy az in­gatlanadó bevezetésén kívül semmi más nagyobb lépés nem történik az adórendszerben. Adószakértők szerint nem éri meg kapkodni „az INGATLANADÓ bevezetését már nem indokolja csak az, hogy növelni kell a költség\'e­­tési bevételeket” - hangsúlyoz­ta Oszkó Péter, a Deloitte el­nök-vezérigazgatója egy, az in­gatlanadóról szóló tegnapi konferencián. A korábbi adó­­tön’ényi változtatások hatásá­ra ugyanis a tervezett össze­gek folynak be az államkasz­­szába. Az adórendszer szerke­zete ugyanakkor nem ideális, kevesen fizetnek sok adót. A konferencia előadói támo­gatták az ingatlanadó beveze­tését, de eg}'etértettek azzal, hogy a szabályozás megalko­tásánál meg kell vizsgálni az adórendszer egészét. A szak­emberek nagy gondnak tart­ják, hogy továbbra sem ismert az adó alapja, mértéke, s az sem, kik kapnak mentességet. Gráf a moratóriumról beszélt Kétszázmilliárdból szépülhetnek a magyarországi kistelepülések „A kulturális vidékfejlesztés cél­jaira a következő hat és fél évben mintegy 200 milliárd forint uniós forrást vehetnek igénybe pályázatok révén a települések” - mondta Gráf József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter, miután Hiller István kul­tuszminiszterrel tárcaközi meg­állapodást írtak alá a Fejér me­gyei Nádasladányban. Gráf hoz­zátette, hogy elsősorban az öt­ezernél kevesebb lakosú telepü­lések pályázatait várják templo­mok, kisiskolák, népi építészeti emlékek, kis helyi múzeumok és művelődési házak felújításá­ra. Másrészt mintegy 110 mil­liárd forint értékben gazdasági fejlesztésekre, amelyek a falut működőképessé teszik. Beleért­ve ebbe turisztikai kínálatbőví­tést, de akár orvosi rendelők rendbetételét Is. A Fidesz szerint azonban nem kell hasra esni a milliárdok hal­latán, hiszen a 200 milliárd fo­rint hét évre vonatkozik, vala­mint Magyarországon legalább ezerötszáz kistelepülés között kellene igazságosan elosztani a pénzt. „Ha utánaszámolunk, ak­kor kijön, hogy egy település leg­feljebb 20 millió forintot nyerhet, ami rendkívül kevés ahhoz, hogy ekkora hírverést csapjon hozzá a kormány” - mondta la­punknak Halász János. A parla­ment kulturális vidékfejlesztési albizottságának fideszes elnöke hozzátette, hogy egyrészt uniós pénzről van szó, tehát nem a kor­mány teljesítményéről, másrészt hiába lesz új művelődési háza egy falunak, 'Haazegekbe1 szökő üzemeltetési költségeket nem tudja majd fizetni a település. ■ Vég M. Idén sincs aranyhal a Balatonban? prognózis Dömpingellenőrzésekre számítanak a tóparti kisvállalkozók Jövedelme tizedéből hitelt törleszt a magyar Idén is nehéz szezonra számíta­nak a balatoni vendéglősök és kiskereskedők. Erről Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendég­látók Országos Érdek-képvisele­ti Szövetségének (Kisosz) ügyve­zető igazgatója beszélt a szerve­zet kaposvári küldöttgyűlésén. Elmondta: a kormány megszorí­tó csomagja a Balaton partján is érezteti hatását, hiszen csökkent a lakosság fbgyasztókedve. Emel­lett a súlyos adminisztrációs ter­hek, a szigorú uniós élelmiszer­biztonsági követelmények, a nö­vekvő bér- és járulékterhek és a hatóságok ellenőrzései is nehe­zítik talpon maradásukat. Kertész Rezső, a Kisosz somo­gyi elnöke legalább 60-70 olyan családi vállalkozást ismer, amely szünetelteti tevékenységét, és vállalkozási engedélyének visz­­szaadásán gondolkodik. El­mondta: szinte minden üzletso­ron van 5-6 olyan kisbolt, ame­lyen az Eladó vagy a Kiadó tábla virít. Kertész állítja: pár éven be­lül a balatoni kisvállalkozások egyharmada bezárhat, hacsak a számukra biztosított pályázati források és a tó megfelelő rek­lámja meg nem menti őket. Utóbbira ma tesznek egy új kí­sérletet, amelynek keretében Suchman Tamás, a Balaton Fej­lesztési Tanács (BFT) elnöke mé­diatalálkozót szervez a Balatont népszerűsítő kampány idei kez­deteként. ■ Túl rövid a szezon: július végétől augusztus 20-ig számítanak vendégre Jövedelmük mintegy tíz százalé­kát fordítják hitelek törlesztésé­re a magyarok a Magyar Nemze­ti Bank által végzett vizsgálat szerint. A pénzintézet szakértői úgy számolnak, hogy a hitellel rendelkező háztar­tásokban az átlagos adósság nagysága 1,9 millió forintot tesz ki. Papp Mónika, a jegybank munkatársa elmondta: egy hitel­lel rendelkező háztartás átlago­san másfél hitelterméket vesz igénybe, a havi átlagos törlesztő­részlet nagysága mintegy 30 ezer forint. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magasabb jöve­delmű háztartásoknál van a hi­telállomány jelentősebb része. Az eladósodott magyar háztartá­soknak csupán 2-4 százaléká­nál válhat kérdésessé a felvett kölcsön visszafizetése. Vojnits Tamás, az OTP Bank igazgatója, vezető elemzője elmondta: a bank kutatásai szerint a háztartá­sok a reáljövedelem mérséklődése mellett várhatóan valamelyest visszafogják fo­gyasztásukat, és kevesebb hitelt vesznek fel. Ám hosszabb távon továbbra is azzal számolnak, hogy a lakossági bankhitelek aránya emelkedik, akárcsak a közép-kelet-európai térség más országaiban. ■ Z. M. ■ Az átlagos havi törlesztőrészlet 30 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents