Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-04 / 79. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. ÁPRILIS 4., SZERDA 5 INTERJÚ A korán kelő, pontos, sportos gongos jámbor csaba Értetlenség és kétszínűség: két Most sincs másképp, mint ahogy mindig: én kések, ha csak pár percet is, ő meg már rég bent ücsörög a megbeszélt he­lyen. Jámbor Csaba prog­ramigazgató pontos, spor­tos és korán kelő ember. És nem csak azért, mert a Gong hallgatói minden hétköznap az ő hangjára ébredhetnek. Kósá György- Azt hinné az ember, a hajna­li vekkercsörgés egy idő után kezd nyűggé válni a reggeli rá­diósnak, és legalább hétvégén délelőtt tízig húzza a lóbőrt.- El sem tudnám képzelni ezt a tizes kelést. Valahogy az a szo­rongásos érzésem lenne, hogy valamiről lemaradtam, elment a nap fele. Már életformámmá vált, hogy ébren vagyok, amikor pirkadni kezd - hétvégén is, amikor nem a stúdióban kezdő­dik a napom. 1999. január else­jén, a reggeli adáskezdéskor ül­tem először a Gong Rádió mikrofonjá­nál, azóta - talán egy évet leszámítva, amikor a délelőtti műsorsávot vittem - mindig az enyém volt a reggel.- Meglehetősen ru­tinos médiaemberként igazol­ta le önt a Gong, amikor a rá­dió elnyerte a 24 órás sugár- , zás jogát a 96,5 megahertzes kecskeméti frekvencián.- Én előtte a Rónánál dolgoz­tam, tehát annál a rádiónál, amelyik hamarabb elindult a ti­zenkét órás adásával az említett hullámhosszon - amin aztán később „társbérletben”, a má­sik tizenkét órában a Gong is megszólalt Amikor eldőlt, hogy a két rádió közül a Gong lesz az, amelyik éjjel-nappal működhet tovább a frekvencián, én tovább rádiózhattam annak köszönhe­tően, hogy Tőzsér Judit ügyve­zető igazgató felelős szerkesztői posztot kínált nekem a stábjá­ban. Ma is furcsa érzés, hogy egy jelentős helyi médiatörté­nelmi fordulópontnak nem csu­pán tanúja, de közvetlen sze­replője is lehettem: ’98 decem­ber 31-én, a Róna Rádió utolsó sugárzási napján még ott vol­tam adásban, másnap kora reg­gel meg már a Gonghoz men­tem kezdésre.- De hogyan került egyáltalán mikrofonközeibe?- Tulajdonképpen az első nagy szerelmem révén, gimna­zistaként Eredetileg őt keresték meg, hogy nem volna-e kedve egy ifjúsági műsor készítésében részt venni a Rónánál. Ő ugyan­is rendszeresen szavalt, indult prózamondó versenyeken, aho­gyan én is, de még általános is­kolás koromban. így kezdtem el gyakornokoskodni a rádiónál, csináltuk azt a fiataloknak szóló műsort, aminek Köszvény volt a címe. Aztán később, amikor két évig levelezés hallgatója voltam a Szegedi Hittudományi Főisko­lának (amit aztán nem fejeztem be, mert teljesen „beszippan­tott” a média), megint kopogtat­tunk egy barátommal a főszer­kesztőnél, Szombathy Zoltán­nál, hogy volna-e valami mun­ka. Mondta, hogy hirdetésszer­vezőre mindig szükség van. A kísérlet gyorsan megbukott: egy nap alatt rájöttem, hogy alkalmatlan vagyok a feladatra. Az volt a szerencsém, hogy éppen hírszerkesz­tőt is keresett akkor a rádió, azt is felkí­nálták. Habár nem is volt olyan nagyon rég, ma már mókás visszaemlékezni: amikor az ember bement a rádi­óba reggel, egy hosszú papírte­kercs lógott ki a faxból - akkor még azon jöttek a hírek. A hír- szerkesztés alapjaira Ökrös Csa­ba kollégám tanított meg, aki­nek később a szerkesztői poszt­ját megörököltem, amikor úgy döntött, hogy a Petőfi Népénél folytatja. Sokat köszönhetek még szakmailag a BBC magyar szerkesztősége által nyújtott képzésnek is, és annak, hogy 1998-tól 2000-ig a Magyar Televíziónál vezethettem a Gaz­datévé műsorát- Nem tudnék olyan rendkí­vüli vagy katasztrófahelyzetet mondani, ami miatt Jámbor Csaba elkésne. A pontosságon kívül mire ad még?- Például rendmániás va­tulajdonság, amit nehezen fogadok el Nem tartja magát kütyümániásnak Négy-öt éve még én is azt mond­tam: földhöz vá­gom a távirányí­tót, ha a tévé­ben színes sisa­kos embereket látok tekerni. Kecskeméten született 1977. június 8-án, Medárdkor, és - mesélték neki - aznap sütött is a Nap, meg esett is. Azt mondja, ez szimbolikus az életét tekintve. Hatéves koráig az or­szág több városában is lakott, az általánost például még Pécsett kezdte, de a máso­dik félévtől már a kecske­méti Zrínyibe járt. Onnan a kecskeméti piaristák­hoz ment gimnáziumba, ott kezdett érdeklődni a hittudományok iránt. édesapjához kötődik különösen erős ér­tő. INTERJÚ BŐVEBB VÁLTOZATA A WWW.BAON.HU-N! Azt vallja magáról: sikerorientált ember és nagyon rossz vesztes. gyök. Nem bírom magam körül a rumlit, a koszt, a mosatlan edényt, a vasalatlan ruhahalmo­kat. Ha úgy alakul, akkor in­kább csak fél órát alszom, de képtelen vagyok lefeküdni úgy odahaza, hogy ne csináljak ren­det, ne pakoljak össze, ne vasal­jam ki a másnapi cuccomat. így hajnalban már csak gyors tuso­lás, öltözés, reggeli kávé a szo­kásos helyen, aztán be a rádió­ba! De, hogy másfajta emberi tulajdonságokról is szóljunk, két dolgot nehezen fogadok el: az értetlenséget és a kétszínűsé­get, vagyis, ha hülyének néz­nek. Egyébként nem könnyen haragszom meg, de nagyon ne­hezen is bocsátók meg, és telje­sen soha nem felejtek. Amúgy, akik ismernek, tudják, hogy fe­szültséggyűjtögető típus va­gyok. Konfliktusok során át nyelek, és aztán jön egy helyzet, jön valaki, akinek nincs szeren­cséje, mert épp őáltala lesz tele a pohár az utolsó cseppel. Ak­kor aztán robbanok. Mint a me­diterrán típusú ember.- Nem kell sokat hallgatni a műsorait ahhoz, hogy kiderül­jön: ha valaki, hát Ön tényleg a sport megszállottja. Nem­csak a területért felelős rádiós újságíróként, de szurkolóként és olyan emberként is, aki rendszeresen mozog, verse­nyeken is részt vesz.- Másodikos általános iskolás koromban kezdtem fociedzések­re járni a KTE-hez, de röplab- dáztam is, kézilabdáztam is, cselgáncsoztam, karatéztam, ki­próbáltam magam lövészetben, úszásban. Jogos lehet a kérdés, hogy miért kóstoltam bele ennyi sportágba, miért kezdtem min­dig másba. Nos, ennek az az oka, hogy ha láttam, hogy vala­miben nem jön a siker, hiába dolgozom érte, akkor inkább fel­hagytam vele. Nagyon sikerori­zelmi szálakkal, aki kétéves kora óta lényegében egyedül nevelte őt Érdekes módon soha nem okozott köztük éles generációs ellentétet, hogy 46 éves volt, amikor Csaba megszületett. Egyébként ő is apa már: májusban lesz hároméves imá­dott kislánya, Villő. al pacino és Matthew Modine a ked­venc színésze, és szereti a natúr csir­két vegyes körettel. Bár korántsem ol­csó gagyi a mobiltelefonja, és vevő a műszaki vívmányokra, mégsem tartja magát kütyümániásnak. Fontosnak tartja a divatos öltözködést, de az öl­tönyt is kimondottan szereti. entált ember vagyok, és nagyon rossz vesztes. Most az országúti kerékpározás szenvedélyének hódolok, igazolt versenyzője va­gyok a kecskeméti Tria-túra SE- nek. ÉVről évre egyre több hazai versenyen vállalja a próbatételt az a helyi kerékpáros baráti tár­saság, aminek én is tagja va­gyok. A kerékpározás nagyon fertőző, gyorsan elhatalmasodó és gyógyíthatatlan kór. Négy-öt évvel ezelőtt még én is azt mondtam: földhöz vágom a táv­irányítót, ha az Eurosporton szí­nes sisakos embereket látok te­kerni. Hogy lehet az elé leülni? Legfeljebb azért lehet érdekes, hogy hátha bukik valaki a boly­ban, és borul vele mindenki. Most meg már nemhogy a vál­tóm, de a cipőm színe se mind­egy, hogy müyen.- És a Fradi-imádat?- Az családi örökség. Édes­apám is Ferencváros-szurkoló volt, ha nem is oly vérmes, mint én. És legyen akármilyen hely­zetben a klub, akármüyen csap­nivaló a hazai futball színvonala, a Fradi-szív, az Fradi-szív marad. Bérletem van az Üllői útra. Ami a nemzetközi elitfocit illeti, nagy Manchester United-drukker va­gyok, aminek eredete főképp David Beckhamre vezethető vis­sza, aki a világtörténelem egyik legzseniálisabb rúgótechnikájú játékosa. Egyébként is: az ezred­forduló ManU-ja nagyszerű csa­pat volt. Nagy híve vagyok még a csillogó futballtudást képviselő Real Madridnak, az olasz csapa­tok közül a Lazionak. Válogatott szinten pedig az angoloké és az argentinoké a szívem. n Jubileum Százhúsz éve született Holló László (1887-1976) Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, a 20. századi képzőművészet egyik kimagasló alakja. Az évforduló alkalmából jubileumi kiállítás nyílt a félegyházi Kiskun Múzeumban az ünnepelt Holló László festő-, Illetve Józsa Lajos szobrászművész alkotásaiból. Ősztől összevonva működnek félegyháza Átszervezik a város intézményi rendszerét A város oktatási és szociális in­tézményeinek átszervezéséről döntött legutóbbi ülésén a kis­kunfélegyházi képviselő-testü­let. Az úgynevezett racionalizá­lás keretében összevonták a Dózsa György utcai, a móra- városi, ületve a Százszorszép óvodát. A három óvoda augusz­tus elsejétől integrált intéz-, ményként működik, melynek székhelye a Dózsa György ut­cai óvoda lesz. Hasonló struk­túrában működik ősztől a Dar­vas téri, a bankfalui és a Göl- lesz Viktor Általános Iskola, va­lamint a Dózsa utcai, a Platán utcai és a József Attila Általá­nos iskola. A két összevont in­tézmény székhelyéül a Darvas­iskolát, valamint a József Attila- iskolát jelölték ki. A Petőfi Gé­pészeti Szakközépiskola a jövő­ben alapítványi iskola lesz. A testület döntött a három szak­képző intézmény: a Kossuth, a mezőgazdasági és a közgazda- sági szakközépiskola összevo­násáról is. Az integrált intéz­mény székhelyéül a Kossuth Lajos Közép- és Szakiskolát vá­lasztották. A testületi ülésen az egyik képviselő nehezményezte, hogy az önkormányzat szakbi­zottságát olyan képviselő irá­nyítja, aki egyházi iskolában dolgozik. Kapus Krisztián nem így lát­ja. Kérdésünkre elmondta: ta­lán szerencsésebb, hogy nem az intézmények egyik dolgozó­ja, pedagógusa vagy éppen ve­zetője az önkormányzati szak- bizottság elnöke. Pontosan így nem adódhat semmiféle el­fogultság egyik intézmény irá­nyába sem. Az átszervezés szükségessége pedig nem vi­tatható. Ez tény. Tizenhat esz­tendeje a város olyan csődtö­meget görget maga előtt, ami miatt a döntés nem volt tovább halasztható - szögezte le a szakbizottság elnöke. Hozzátet­te: a kiskunfélegyházi eset semmiképp sem tekinthető egyedinek. Az átszervezést hat­hónapos előkészítési folyamat előzte meg. ■ V

Next

/
Thumbnails
Contents