Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-17 / 89. szám

2007. ÁPRILIS 17., KEDD 6 GAZDASÁG HÍRSÁV Szerdán ismét drágább lesz a benzin HÁROM FORINTTAL EMEL! a Mól szerdán a 95-ös benzin kiskereskedelmi árát, a gáz­olaj egyelőre nem drágul - tudta meg a portfolio.hu. Az áremelést a benzin világ­piaci jegyzésárának 5,5 szá­zalékos emelkedése indokol­ja. Ennek csak a kis hányadát tudta korrigálni a forint dol­lárhoz viszonyított erősödése. Az ezerforintos a hamisítók kedvence az EZERFORINTOS továbbra is a leggyakrabban hamisított bankjegy Magyarországon: az első negyedévben lefog­lalt összes hamisítvány 74 százalékát tette ki - derül ki az MNB jelentéséből. A szakértők összesen 2467 darab forint- és 812 darab különböző valutahamisít­ványt vizsgáltak meg. Utób­biak 89 százaléka euró. Drágábbak lettek a magyar szállodák AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN egy kiadott szállodai szoba brut­tó átlagára 15100 forint, nettó átlagára 12 600 forint volt - közölte a KSH. A bruttó átlagár folyó áron 5 százalékkal (770 forint­tal), a nettó átlagár 1 száza­lékkal (120 forinttal) emel­kedett az előző év azonos időszakához képest. A BUX-index 2007. április 16-án 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.04.I6. OTP _______9 045 +2,51 22119 Mól 23 000 +1.97 20885 MTelekom 1003 +1,73 1 520 Fotex 863 +1,41 620 Egls 22200 +0,23 351 VESZTESEK forrásáéi Richter 36800 -1,85 2 791 Pannonplaet 4670 -1,48____61 Da nubius 8440 -1,40_____9 Ém ász 23250 -0,77" 28 Econet 160 -0,62 55 A BUX-index az elmúlt napokban 24 600 23 297 24200 23 800 23400 23655................................................... 23 000 22 600 22 200 21800 ________________________ 04.04 04.05 04.09 04.10 04.11 04.12 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. április 16-án. €/Ft $/Ft €/$ ■■ 4 í f mm 245,32 181,01 1,36-0,32 Ft-0,68 Ft +lcent Magyarország Romániával csatlakozhat az euróövezethez A vállalkozók a jelek szerint hiába reménykednek: az iparűzési adó eltörlését sem a kormány, sem az Európai Unió nem sürgeti már Esély az iparűzési adónak uniós előírások Brüsszel szerint megfelelő a magyar adónem Nem ellentétes az uniós eló'írásokkal a magyar iparűzési adó - állapítot­ta meg az Európai Bizott­ság. A testület vélemé­nyét az Európai Bíróság kérte ki a magyarországi adónemet érintő perek­hez kért állásfoglaláshoz. Tóth Marcella Az Európai Bizottság álláspont­ja szerint nem ellentétes a ma­gyar iparűzési adó az európai uniós jogrenddel - ezt a véle­ményt juttatta el a brüsszeli tes­tület az Európai Bírósághoz. A luxemburgi székhelyű uniós bíróság azt követően fordult ál­lásfoglalásért Brüsszelhez, hogy Magyarországról néhány cég megkeresése alapján két bíróság - a zala megyei, illetve a Legfel­sőbb Bíróság - jogértelmezést kért a témában. A bizottság ál­láspontja szerint a magyar ipar­űzési adó nem forgalmi adó jel­legű. Vagyis kivetése nem sérti azt az uniós szabályt, hogy egy tagállamban csak egyfajta for­galmi adót lehet kivetni, ami Ma­gyarország esetében az áfa. Az Európai Bizottság eddig nem foglalt hivatalosan állást az ügyben, csak különböző szakér­tői vélemények láttak napvilágot- mondta el érdeklődésünkre Kovács László, az unió adó- és vámügyi felelőse. A bizottság az irap néven ismert olasz adófajtá­ról hozott Európai Bírósági ítélet alapján alakította ki véleményét. A bíróság megállapította, hogy az irap azért nem forgalmi típu­sú adó, mert nem jelenik meg a termék árában, azt nem terhe­lik át a vevőre, valamint nem igé­nyelhető vissza. A magyar ipar­űzési adó hasonló okok miatt nem minősül forgalmi típusú adónak - magyarázta Kovács László. A biztos korábban több alkalommal úgy foglalt állást, .hogy az iparűzési adó nincs összhangban az Európai Unió követelményeivel. Véleménye szerint azonban az olasz adó­nem ügyében hozott bírósági döntés alapján nagyon valószí­nű, hogy az Európai Bíróság a bizottság állásfoglalásához ha­sonló döntést fog hozni. Oszkó Péter, a pereskedő ma­gyar cégeket is képviselő Deloit- te tanácsadó cég adóosztályának vezető partnere szerint ugyanak­kor az olasz iparűzési adóról szóló bírósági érvelés nem húz­ható rá egy az egyben a magyar iparűzési adóra. így például nem igaz, hogy az ipa nem terhelhetó át a vevőre. Pontosan ki lehet szá­mítani ugyanis, hogy mennyi az adott értékesítésre eső iparűzési adó. A szakértő véleménye sze­rint nem lehet megelőlegezni a bírósági döntést, mindenképpen egyedi eljárás várható. Az Európai Bizottság állás­pontját képviselő jogi szolgálat szerint azonban egyértelmű, hogy az iparűzési adó nem ellen­tétes az uniós előírásokkal, így nincs szükség tárgyalásra. Az Európai Bíróság viszont a brüsz- szeli bizottság mellett bekéri a Pénzügyminisztérium, valamint a pereskedő cégek véleményét is arról, szükségesnek tartják-e a tárgyalás lefolytatását. A Zala megyei bíróságon kilenc cég, a Tesco Áruházak Rt., az OTP Bank Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az Erste Bank Hungary Rt., a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt., a Kögáz Rt., az E.On IS Hungary Kft., az E.On Dédász Rt., valamint a Schneider Electric Hungária Rt. pereskedik. Ha a pénzügyi tárca és az érin­tett cégek sem tartanák szüksé­gesnek a tárgyalást, akkor a bí­róság akár még a nyári ülésezé­si szünet előtt meghozhatja a döntést. Amennyiben bármelyik fél ragaszkodik az eljáráshoz, akkor idén várhatóan nem ér vé­get az ügy. Málta és Ciprus követheti legko­rábban Szlovéniát az euróövezet- ben a 2004 óta csatlakozott 12 tagállam közül: a két szigetor­szágban már jövőre a közös eu­rópai valutával fizethetnek a la­kosok - vélik a Reuters által megkérdezett elemzők. Immár nem egyedül Magyarország van a lista másik végén. Románia esetében egy évvel hátrébb csú­szott a bevezetés várt időpontja, így a szakértők mindkét ország esetében 2014-es euróbevezetést várnak. A szőkébb kelet-közép-euró- pai régióban nem történt válto­zás a novemberi felmérés óta. A piac továbbra is bízik a szlová­kok 2009-es euróövezeti csatla­kozásában, a lengyelek és a cse­hek egyaránt 2012-ben követhe­tik őket. Mindhárom balti or­szágban későbbre tolódtak az euró bevezetési időpontjára vo­natkozó várakozások. Litvánia és Észtország esetében egy-egy évvel csúszott a prognózis, a leg­nyilvánvalóbb tülpörgési problé­mákkal küszködő Lettország esetében viszont most már há­rom évvel későbbre, 2012-re vár­ják az euróbevezetést a Reuters által megkérdezettek. ■ A Reuters elemzői csak a jövő évtized közepére várják a pénzcserét. Bulgária továbbra is jó eséllyel bízhat a szakértők szerint a 2012-es euróbevezetésben. Ro­mánia viszont már csak 2014- ben reménykedhet az előrejelzé­sek alapján. Ugyanakkor látha­tó, hogy nem minden elemző van meggyőződve arról, hogy a reál- gazdasági lemaradás előbb- utóbb nem üt vissza a konver­genciafeltételek teljesítésében. Egyes szakértők ugyanis azt sem tartják kizártnak, hogy a 2007- ben csatlakozott két új EU-tag csak 2017-ben tudja bevezetni a közös európai pénzt. A csatlakozási nehézségeket továbbra is a magas infláció, a költségvetési hiány és a refor­mok iránti csökkenő lelkesedés okozza. Érdekesség, hogy csu­pán a négy visegrádi ország ese­tében hangsúlyosabb probléma a költségvetés kontroll alatt tar­tása, a többi tagállamnál az inf­láció kordában tartását gondol­ják jelentősebb problémának a szakértők. ■ Z. H. Egy adónem bukása és későbbi tündöklése két Év alatt száznyolcvan fo­kos fordulatot vett a kormány az iparűzési adó megítélésé ben, Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök az ötéves adócsökken­tési programról szóló 2005. június 27-i napirend előtti fel­szólalásában még a követkézé két mondta: „Azt javaslom, hogy 2008. január l-jétől az iparűzési adót a jelenlegi formájában szüntessük meg. Mert a jelenlegi iparűzési adó nem igazságos és nem szolgál­ja azt a gazdaságpolitikát, amelynek fő célja, hogy a ma­gasan hozzáadott értékű ter­melés legyen az, ami húzza Magyarország gazdaságát”. TAVALY JÚNIUSBAN az adótör­vénycsomag záró rendelkezései közé bújtatott paragrafusban hatályon kívül helyezte a par­lamenti többség azt a koráb­ban elfogadott passzust, amely szerint 2007 végén megszűnt volna az adónem. Az indoklás szerint „az önkormányzatok alkotmányos védelmet élvező gazdálkodási biztonsága meg­követeli, hogy a helyi iparűzési adó ne szűnjön meg 2008-tól”. Rendőrségi vizsgálódás indult az II Ferrónál felfüggesztés A cég azt ígéri, a májusi díjakat már a júniusi szemlét követően folyósítják Feljelentéskiegészítési eljárást indított a rendőrség az II Ferro ügyében, hogy megvizsgálja, nem áll-e fenn bűncselekmény gyanúja az ügyfeleinek hónapok óta nem fizető reklámautós cég tevékenységével kapcsolatban. „Az eljárás során átvizsgáljuk a cég papírjait, ellenőrizzük az ügyfelekkel és a partnerekkel kötött szerződéseket” - tájékoz­tatta lapunkat Szentendrei An­géla, a BRFK helyettes szóvivője. A rendőrségi vizsgálat fényt deríthet a közvéleményt hóna­pok óta legjobban foglalkoztató kérdésre is: az II Ferro a kocsi­kon értékesített reklámfelületek­ből származó bevételekre, vagy a csatlakozó új ügyfelektől be­szedett százezres regisztrációs díjakra alapozta-e működését. Ha az utóbbi, pilótajátékszerű működési modell igazolódna be, akkor bűncselekmény megala­pozott gyanúja miatt nyomozást ■ A társaság vezetője elő­dei számlájára írja a fizetés felfüggesztését. indíthatnak a cég ellen. Erről legkésőbb tizenöt napon belül dönt a rendőrség, a cégpapírok részletes tanulmányozása után. Az ügy pikantériája, hogy a cég korábbi tulajdonosai közül kettő ellen már folyt korábban büntetőeljárás - állítja a HVG gazdasági hetilap a cég hátteré­nek feltárására indított magán- nyomozásra hivatkozva. A válla­lat jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetét egyébként Körmendi Ákos, a cég új tulajdonosa is elő­dei tevékenységének a számlá­jára írja. „Tiszta lelkiismerettel várom a vizsgálódó rendőröket” - mondta lapunknak Körmendi Ákos. Egyben cáfolta a sajtóban a rá hivatkozva megjelent híre­ket, miszerint a három hónapos szerződésfelfüggesztést a múlt heti bejelentéstől számítanák. Állítása szerint a februári, már­ciusi és áprilisi hónapokra vo­natkozik a felfüggesztés, és ter­veik szerint a májusi díjakat a jú­niusi szemlét követően folyósít­ják ügyfeleiknek. ■ N. M. Remélt bevétel helyett nem várt kiadás terheli a kocsijukon hirdetőket

Next

/
Thumbnails
Contents