Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-27 / 72. szám

PETŐFI NEPE - 2007. MÁRCIUS 27., KEDD CIVIL KURÁZSI Sok egyesület, alapítvány, szervezet közül választhatunk egy százalék Minden adózó rendelkezhet személyi jövede­lemadójának egy százalékáról valamely, bíróság által bejegy­zett egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott ki­emelt előirányzat javára. Továb­bi egy százalékot pedig alapít­ványnak, társadalmi szervezet­nek, vagy külön nevesített in­tézménynek juttathatunk. So­kan talán úgy vélik, hogy ez az összeg önmagában elenyésző. Részben ez is oka lehet annak, hogy a jogosultaknak mindösz- sze egyharmada tölti ki a ren­delkező nyilatkozatot. Pedig számos civilszervezet számára ez a támogatási mód jelenti az egyetlen bevételi forrást. Ami nekünk néhány perces admi­nisztráció, az számukra az élet­ben maradás. ■ Ami nekünk néhány perc, számukra az élet­ben maradás. Jó volna, ha minél többen rendelkeznének az egy száza­lékról. Több ezer, támogatásra váró egyesület, alapítvány, szer­vezet közül választhatunk. A tá­mogatásra olyan hazai, leg­alább két éve bejegyzett egyesü­letek, alapítványok, illetve leg­alább egy éve működő, kiemel­kedően közhasznú szervezetek, közalapítványok és egyes köz­feladatot ellátó szervezetek jo­gosultak, amelyek a magyaror­szági közösségek, vagy a hatá­ron túli magyarság érdekében tevékenykednek, pártoktól és politikától függetlenek. A fel­ajánlást a bevallási egységcso­magban megtalálható vagy az internetről letölthető nyilatko­zatnyomtatványon, illetve azzal azonos adattartalmú lapon le­het megtenni. Ebben névvel és adószámmal kell feltüntetni a kiválasztott szervezetet. A nyi­latkozatot külön borítékba kell helyezni. Egy nyilatkozaton csak egy kedvezményezett adó­száma vagy technikai száma szerepelhet. így, ha mindkét szférába tartozó kedvezménye­zett javára rendelkezünk, akkor két nyilatkozatlapot kell kitölte­nünk. A szervezetekről több honlapon tájékozódhatnak (pl. www.nonprofit.hu), a rendelke­zés módjáról és határidejéről információkat találnak a www.apeh.hu honlapon. ■ A civil világ nem a pénzről szól kecskémét Többéves előkészítés után alakult meg a városi kerekasztal Tóth Tímea A Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti szervezetének ve­zetője elmondta: - Abban, hogy a szeretetszolgálat gyökeret tu­dott ereszteni a hírős városban, fontos szerepe volt a mögötte álló tradíciónak is. A megerősö­dés és a kiegyensúlyozott fejlő­dés azonban már a helyi cso­port érdeme. Az alapítók máig gerincét alkotják a közösség­nek. Az összetartó erő a lelki együvé tartozás és a csapatér­zés, amiből az idők során csa­patjáték lett. A kecskeméti cso­port is a kereszténység erős fundamentumára építette fel első szolgáltatását, a nappali melegedőt, ami köré már új ön­kénteseket is be tudtak vonni. A csapatépítésre és a társaság folyamatos motiválására meg­különböztetett figyelmet fordí­tottak mindvégig. A szakmai feladatok bővülése szükséges­sé tette alkalmazottak bevoná­sát. így duzzadt a kezdeti lét­szám 105-re. Ebből 28 az alkal­mazottak száma, a többiek ön­kéntesek. Rigóné Kiss Éva szerint az in­tézményi és az önkéntes mun­ka integrálása ott működik jól, ahol az önkéntesség hívja életre az intézményt, és nem fordítva.- Annak, hogy egy civilszerve­zet intézményesüljön, komoly feltételei vannak. Tapasztalata­im szerint ehhez mindenek­előtt humán erőforrásra és el­szántságra van szükség - szö­gezi le a szakember.- A civil szféra folytonosan aktuális kérdése a forráskere­sés. Mit tanácsolna e téren a tapasztalatlan szervezetek­nek?- Egy civil mozgalom akkor boldogulhat hosszú távon, ha képviselői úgy élnek és cselek­szenek, ahogy beszélnek. A bel­ső meghasonulással sérül a hi­telesség, és az üyen mozgalmat- legyenek céljai bármilyen Egy civil siker a sok közül: a kecskeméti Európa Jövője Egyesület 1991 óta rendez fergeteges nemzetközi gyermek- és ifjúsági találkozókat a megyeszékhelyen. A fesztivált a kabalamadár után ma már mindenki csak Csiperóként emlegeti. vonzóak is - előbb-utóbb kiveti magából a rendszer, elpártol­nak mellőle a támogatók. Az önzetlen, tiszta szeretet az, aminek hosszú távon senki nem tud ellenállni. Hangsúlyo­zom: hosszú távon! Mert azért tudni kell azt is, hogy itt ritkán vannak gyors változások. A ci- vilség legfőbb értéke az önkén­tesség, a belső késztetés. Szép számmal vannak olyan közös­ségek - például öntevékeny, hagyományápoló csoportok -, amelyekből éppen ez az öröm­forrás vész el, ha túlnőnek sa­ját kereteiken. Ezeknek az ér­tékét nem a nagyságrendjük adja. Egy civü közösség mindenek­előtt találja meg a saját helyét a társadalomban, ennek megfele­lően építse ki együttműködési kapcsolati rendszerét, s ha adott a hitelesség, a csapat, a tu­dás és az akarat, akkor pénzhez jutni már a legkönnyebb feladat lesz.- Vannak tipikus buktatói a civü mozgalmaknak?- A szétaprózottságtól óvnék mindenkit. Egy civilszervezet­nek nem kell mindent csinál­nia! Válasszon ki egy szeletet, igyekezzen azt folyama­tosan jobbítani, és ne konkurensnek, ha­nem partnernek, társnak tekintse azokat, akik hason­ló területen teljesí­tik missziójukat! Az eredményekhez kell a jó szán­dék, azon­ban aki egy intézményi formánál - függetle­nül attól, hogy a fenntartó civilszer- vezet-e - rendelkezni kell a szüksé­ges képességekkel és készsé­gekkel is. A civilség érték. Ne­künk, a képviselőinek, el kell jutnunk arra a fokra, ahol az intézményeknek és az önkor­mányzatoknak jó partnerei tu­dunk lenni. A döntésho­zókkal való együttműködés ak­kor lehet hatékony, ha a civilek egymással is szót értenek. E gondolat jegyében szüle­tett meg többéves előkészítő munka után a városi civil kerekasztal. Közelkép rigóné Kiss Éva 1952-ben született Szarvason. A Kertészeti Egyetem Agronómiái Karának elvégzése után Gyöngyösön szerzett felsőfokú szociális képesí­tést Tizenhét éve vezeti a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti szervezetét. Hobbija a klasszikusok olvasása és a zene- hallgatás. Férje, Rigó Sándor, kertészmérnök. Három gyermeke van: a 30 éves Melinda a média terüle­tén dolgozik, a 22 éves Orsolya joghallgató, a 20 éves Sándor vendéglátó­ipari menedzsernek tanul. Kecskeméten az Év Embere 2006 díj kategóriagyőztese a „Társadal­mi és civilszervezetek” között. A civil világ sokkal in­kább a szolgálatról, mint­sem a pénzről szól. Az a misszió, amely mel­lett elkötelezett emberek állnak, bizonyosan meg­találja a boldogulás útját - véli Rigóné Kiss Éva. Az egyesületi élet kezdetei Kiemelt szerep jutott Bács-Kiskun megyében a kultúra ápolásának Gondozták a betegeket, segítették a temetkezést hagyomány „Egy magányos em­ber semmi, s csak egyesületnek van hosszú élete, s igazi súlya” - mondotta Széchenyi István 1830-ban, amikor Károlyi Györggyel közösen - az angol egyesületek, klubok társadalmi és művelődési jelentőségén fel­buzdulva - létrehozta Budapes­ten Magyarország első kaszinó­ját. Ennek mintájára csakha­mar országszerte alakultak ka­szinók, társalkodóegyletek, ol­vasótársaságok. Péterné Fehér Mária főlevéltáros segítségével a Bács-Kiskun megyei kezde­tekről beszélgettünk. A Kecskeméti Casinót 1830- ban alapították neves kecske­méti személyiségek, nagyobb birtokosok, értelmiségiek, tiszt­viselők. Hamar a társas élet fő színterévé vált, tagjának lenni státust jelentett. 1842-ben az in­nen kiszorult iparosok, kézmű­vesek, kisebb gazdák és alacso­nyabb beosztású hivatalnokok létrehozták a Polgári Kaszinót. A mai megye többi városából a Kiskunhalasi Kaszinó Egylet, a Kiskunhalasi Kereskedelmi Ka­szinó, a Kunszentmiklósi Kaszi­nó Egylet, a Bajai Tóth Kálmán Polgári Kaszinó, a Nemzeti Ka­szinó Baja iratai maradtak fenn. A levéltári dokumentumok sze­rint legény- és leányegyletek működtek Bácsalmáson, Kis­kunfélegyházán, Kiskunhala­son és Baján is. ■ bács-kiskun A XIX. század vé­gén, XX. század elején fényko­rukat élő egyesületek között ki­emelt szerep jutott a kultúra ápolásának a Duna-Tisza közén is. Az 1891­ben alakult Katona ■ A segélyezés, a József Kör elsősor- gyámolítás is ban Katona emlé- céljuk volt. kének ápolását tűzte célul. Hasonló missziót váüalt az 1926-ban alapított ba­jai Liszt Ferenc Kör. Népművelő egyesületek egész sora műkö­dött. A Kiskunhalas-Füzespusz- tai Népkönyvtár Egyesület tag­jai a könyvtár gyarapítása mel­lett bálákat és színielőadásokat rendeztek. Sok településen mű­ködtek olvasó-, illetve daloskö­rök. Közöttük Apostagon, Baján, Bátmonostoron, Dunaszent- benedeken, Szakmáron, Sze- remlén, Kiskunhalason, Kecelen, Kiskunfélegyházán. Más egyesü­letek szakmai és gaz­dasági érdekek men­tén szerveződtek. Ilyen volt a bajai Ttili- pánszövetség Magyar Védőegyesület vagy a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika-kikészí- tők Egyesülete. Sok egyesület a segélyezést, gyámolítást tekin­tette legfőbb céljának. Számos hadiárva-segítő, a szegény sor­sú gyermekeket vagy éppen a fogyatékkal élőket felkaroló kö­zösség működött a mai Bács- Kiskun megye területén. ■ önsegélyezés 1848 előtt vidéki viszonylatban jórészt segélye­zőegyletek és egyházi egyesüle­tek alakultak. Ezek gyakran egy-egy kiválasztott szent kul­tuszát ápolták, de gondoskod­tak a betegekről, valamint a kö­zösség elhunyt tagjainak teme­téséről is. A kecskeméti „Deák-czéh” 1651-ből fennmaradt szabályza­ta a legkorábbi dokumentum a kecskeméti vallásos társulatról. A Szűz Mária tiszteletén alapu­ló közösség 1760-ig működött. A céh által favorizált Mária-ün- nepeken minden tagnak jelen keüett lennie, és kötelező volt dolgoznia a céh saját szőlőjé­ben. A mulasztók pénzbünte­tést kaptak, ahogy a viszályté­vők is. A korai szerveződési for­mák között meghatározó szerep jutott a temetkezési egyletek­nek. Ezek limitált tagsággal működtek, éves tagdíjat szed­tek, és egyetlen céljuk az volt, hogy tagjaik halála esetén tisz­tességes temetésről gondoskod­janak. Számos településen mű­ködött ilyen közösség. Például a bajai Szent Antal Temetkezési Egyletet Bayer Mihály bajai tí­mármester alapította 1846-ban, és ő volt első elnöke is. Hasohló egyletek dokumen­tumai maradtak fönn többek között Császártöltésről, Kiskun­halasról, Kunbajáról, Mélykút- ról, Sükösdről. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents