Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-14 / 62. szám

7 PETŐFI NÉPE - 2007. MÁRCIUS 14., SZERDA MÁRCIUS 15. A legnagyobb Petőf i-magángyűjtemény székely Gábor Az eddigi legjelentősebb hozadék az, hogy szerteágazó barátságok kötődnek Szobrok, festmények, réz­karcok, faragások soka­sága és háromezer köte­tes könyvtár. Mindezek Petőfi Sándorral kapcso­latosak, és Székely Gábor magángyűjteményében találhatóak. Pulai Sára Kimszentmiklóson a felújított Diószegi Balázs-emlékházban a múlt hét végén három kiállítást nyitottak. A magyar nép sza­badságküzdelmeit bemutató tárlatot Székely Gábor rendezte be éppen, amikor beszélget­tünk. - Hazát szerezni is küz­delem. Ezért kezdtem Attilával, majd István királlyal folytatom. E török kori levél 1660-ban író­dott. Ibrahim pasa Kohári Ist­vánnak szánta. Leterítem a ja­nicsár imaszőnyeget, helyére kerül a XII. századi vadászkürt és a Rákóczi-korabeli fokos is. És itt kezdődik Petőfi - mondta nem kis büszkeséggel a gyűjtő, aki egy magasított talapzatra helyezte a fából faragott szob­rot. A költő március 15-ei szava­latakor megörökített mozdula­tát ábrázolja. Megtelt az első tárló.- Itt vannak a negyvennyol­cas forradalom eredeti darabjai: karszalag, Marosvásárhelyen kiadott Nemzeti dal, fokosok, kaszák. A teleírt Emlék-füzet Kinéz László negyvennyolcas honvédé volt, aki a március 15- ei nagygyűlésen történ­teket a saját szemszö­A szavaló Petőfi Sándort ábrázoló faszobor Erdélyből való. SZÉKELY GÁBOR azt szeretné, ha gyűjteménye egyben maradna. Kérdés azonban, lesz-e helyük a páratlan értékű kordokumentumoknak. géből lejegyezte. A Himnuszt például Magyar Imádság cím­mel vetette papírra. E dokumentumértékű régi­séget egy fülöpszállási idős asz- szonytól kaptam - mondta Szé­kely Gábor, s az Élet vagy halál! című Petőfi-röplap mellé lerak­ja a Petőfit köröző német nyel­vű levelet. A korabeli mozipla­kát a Föltámadott a tenger tör­ténelmi játékfilmet hirdeti, Görbe János főszereplésével. Székely Gábor ezután a szo­ba sarkát célozta meg. Petőfi terrakotta mellszobra kapcsán kiderült: anno Izsó Miklóst bíz­ták meg, hogy a fővárosi Márci­us 15. térre álmodja meg a köl­tőt, de még mielőtt befejezte volna, meghalt. így lett a fel­adat Huszár Adolfé. Egy nagy­méretű kép nyomata - az ere­deti a Nemzeti Múzeumban van - is a falra került: kovácsok kaszákat egyenesítenek, a pa­pok megáldják a bevonulókat, a tömegben öregek, mezítlábas fiatalok, pantallós emberek, kovácsok, földmunkások - vagyis ’48-ban összefogott a magyar társadalom egésze. Egy másik alko­tás Petőfit könyök­ben behajlított kéz­zel ábrázolja, előtte pedig Gábor Áron rézágyújának tö­rött darabjából készült mini mása. Persze - mint a kiállítás­rendező tudtomra adta - nem mindegy, miként állítja az egész alakos költőt. Erre egy másik bemutatón egy kisle- gény „okosította” ki: - Á szobor arra nézzen, amerre a golyó megy, mert azt mondja Petőfi: „Hű, de odapörköltünk nekik!” Az eredeti ágyúgolyók pedig a padlón kaptak helyet. A népfel­kelők első fegyverei, a kaszák, a fokosok között ott az is, amit a gyűjtő szépapja, a fülöpszál­lási Székely István pusztabíró vitt magával az első népfelke­léskor. Munka közben megtud­tam, hogy a ’48-as események­kel foglalkozó kétszáz kötetéből került ki a centenáriumra ké­szült szép kivitelű nagy album, amit Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor adott ki. Ócs­kapiacról került a gyűjtőhöz az a kisebb méretű szobor, ami egy zászlót tartó elesett katonát ábrázol. A huszártiszti szablya markolata kunszentmiklósí nemzetőré lehetett. A magyar nép szabadságküz­delmeiben ott vannak az aradi tizenhármak, az ’56-os doku­mentumok, az I. és II. világhá­ború emlékei - közöttük egy- egy nagyméretű, szépen hím­zett zászló. A textíliákon a fel­iratok: „Magyarország Nagyasz- szonya, könyörögj érettünk!”, il­letve „Szebb jövő". Székely Gábor a kiállítás rendezése után több száz négyzetméteres otthonába in­vitált. A lakásmú­zeumnak beillő pá­ratlan magángyűj­temény nem min­dennapi. Az uno­kák, Sértő Boglár­ka és Robika a szőnyegről is Sanyit (Petőfi) kérik a papától. A könyvespolcok roskadoznak a háromezer kötettől, a több mint félszáz Petőfi-szobortól, melyek között van hollóházi, herendi porcelánból, nyolc­centis elefántcsontból faragott, bronzból, fehér márványból készült. A falakon vagy hatvan rézkarc, megannyi grafika. A legértékesebb darab talán Ma­darász Viktor Petőfi halála cí­mű, 1875-ből származó olaj- festménye, melynek eredetisé­ge a vétele után derült ki. A Petőfkmlékhelyek országos találkozójára százan gyűltek össze- kisgyerek voltam - mondja Székely Gábor. Fülöpszálláson laktunk, amikor a nagymama hazahozott egy kézzel festett gyönyörű köcsögöt, benne lek­várt. Sokáig csak bámultam. Aztán fél nap alatt degeszre ettem magam a tartalmából, hogy kaphassam a követke­zőt. Gyűltek ezek is, meg a bu- tellák, a tintatartók, és eljutot­tam Petőfihez. Szenvedélyem lett. Mások horgásznak, isz­nak, füstölögnek. Én meg gyö­nyörködöm. Fülöpszálláson korábban vettem egy házat, és felújítottam. Ott volt a gyűjte­ményem. De nem volt rá igény. Ide költöztünk. Közel a gyerekek, a diáktársak. Az idén már vendégül láttam a Petőfi-emlékhelyek országos találkozóját, melyen százan voltak; az irodalomtudományi intézet konferenciájának részt­vevőit, és sorolhatnám. Ki­emelt baráti és kultúrtársasá- gok jönnek hozzám. Szerte­ágazó barátságok - kutatók­kal, gyűjtőkkel, kereskedők­kel, a múltat értékelőkkel - szövődnek. Ez a gyűjtemé­nyem legnagyobb hozadéka, kincse. Csak a bejegyzések alapján már több mint ötven­ezer látogatóm volt. De sajnos még sehol sem mondták, hogy itt ez az épület - aminek igen nagy méretűnek kell lennie -, és rakd bele hazánk legna­gyobb Petőfi-magángyűjtemé- nyét. Én már közeledem a hat­vanhoz. Két dolog történhet: vagy egyszer lesz múzeuma, és egyben marad ez a párat­lan honi érték, vagy szétszóró­dik, és nagyon sok házban lesz egy-egy darab Petőfi. De a kollekciónak az lenne jó, ha egyben maradna. Már a há­romszáz négyzetméterünk is kicsi, hiszen mi a hálószobá­ban is Petőfivel alszunk - mondta el a gyűjtő. ■ A könyvespol­cok roskadoz­nak a három­ezer kötettől. Közelkép székely Gábor 1947-ben Fülöpszálláson született. Isko­láit Kunszentmiklóson végez­te, majd a budapesti testneve­lési főiskola edzői szakán dip­lomázott Dolgozott kül­kereskedelmi vállalatnál, edzősködött. Jelenleg ingat- lanforgalmazásssal és -hasznosítással foglalkozik. Nős, két gyermeke és két uno­kája van. Hobbija Petőfi, a történelem és a néprajz. Utánatelefonáltak, hogy villámcsapás érte a templomot Kiskunfélegyháza Nyolc esztendő alatt megújult a Kálvária, az Ótemplom, valamint a Kalmár-kápolna is A hitközösségek számára ki­emelten fontos helyszín a temp­lom, Isten háza. Ezért koránt­sem mindegy, milyen az állapo­ta. A Talapka István kinevezése óta eltelt csaknem nyolc év alatt megújult Kiskunfélegyháza pá­ratlan szépségű barokk Kálvá­riája, új vörösréz tetőt kapott, két új haranggal gyarapodott, és kívül-beliil megújult az Ó- templom, befejeződött a Kal­már-kápolna rekonstrukciója.- Nem túl sok ez így, egy­szerre?- kérdezem Talapka Ist­ván apát, kanonok, plébánostól.- Mondják, senki sem kerül­heti el a sorsát, így nekem is jut a papi szolgálat mellé más jelle­gű tevékenység is, mely valahol mégis hozzá tartozik a lelki­pásztori élethez. Közvetlen ide- kerülésemkor, 1999-ben épp a szinódusra indultam Kalocsára, amikor utánam telefonáltak, hogy villámcsapás érte a templomot. Megsérült a to­rony, a harangok, a tető, de még a plé­bánia templom felőli részének elektromos hálózata is. Termé­szetesen azonnal visszafordul­tam. Amikor a biztosító felmér­te a kárt, kiderült, hogy a temp­lomtetőzet helyreállítása leg­alább 600 ezer forint költséget jelent. Elgondolkoztam a dol­gon: évi két-három viharral szá­molva csak a héjazat folyama­tos javítása több millió forintjá­ba kerül az egyházközségnek. Ezért egyszerűbbnek tűnt a tel­jes tetőzetet vörösréz lemezzel borítani, mely ugyan drága, vi­szont garantáltan „száz évig és egy na­pig” bírja. Tényleg sokba ke­rült, de azóta nem volt gond a tetőzettel. Követke­zett a toronyóra felújítása, a to­ronyablakok cseréje és a to­ronybelső tatarozása. Ebben az időszakban öntötték újra a templom megrepedt tizenhat és fél mázsás nagyharangját. Az­tán elkezdődött a műemlékké nyilvánított plébániaépület kül­ső-belső felújítása, majd az év­fordulójához közeledő, akkorra már meglehetősen elhanyagolt állapotú Kálvária rekonstrukci­ója, melybe számos jó szándé­kú ember is besegített. A sor­ban a Kalmár-kápolna helyreál­lítása következett, utána a templom két oltárának felújítá­sa, illetve a falak felszárítása. Ez utóbbi a nedvesedés, salétro- mosodás miatt jelentős rombo­lással járt: a hatékony szigete­lés érdekében a templom belse­jében 2-2,5 méter magasan, a téglákig le kellett verni a vako­latot. Közben a templomkülső teljesen új vakolatot és színe­zést kapott. A sort a falak szárí­tás utáni helyreállítása zárta. A ■ Az orgona felújí­tása hatvan- millióba kerülne. tavaly befejeződött munká­latok több mint 300 millió forintba kerültek. És még ott az orgona felújítása, mely további 60 millióba kerülne. Erről azonban még csak álmodni sem merek... ■ TALAPKA ISTVÁN apát, kanonok, plébános.

Next

/
Thumbnails
Contents