Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-24 / 20. szám
SZERKESZTETTE: SZÁSZ ANDRÁS _ ' T __ __ í _ , __ __ __ ' ^ ^ „„ Jl ___ TE LEFONSZÁM: 06-76/430-216 F E L E G Y H A Z A , K E C S K. E ES K O R N Y E K E ■ PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 24., SZERDA E-MAIL: andras.szasz@petofinepe.hu Teleház és szemétlerakó építését tervezik Pusztaházán fejlesztés Berczeli István Bugacpusztaháza régi-új vezetője második ciklusát kezdte meg ősszel. Elmondta: elődjétől rendezett költségvetést örökölt. Hozzátette: mai napig sikerült ezt a stabil helyzetet fenntartani. Tavaly közel 513 millió forintból gazdálkodtak a bugaciakkal közösen. Az elmúlt években a faluban több beruházást is megvalósítottak. Korszerűsítették a közvilágítást, megoldották a tanyák ivóvízellátását, rendbe hozták a földutakat, egy utcát leaszfaltoztak. Hozzátette: tervezik a közeljövőben a faluház melletti épület felújítását, amely teleházként működik majd. Bugac és Pusztaháza között kerékpárutat szeretnének. A szennyvízhálózat kiépítését Bugaccal, Jakabszállással és Fülöpjakab- bal közösen valósítják meg. Fontosnak tartja intézményeik aka- dálymenetesítését és szemétlerakó létesítését is. ■ H. R. Közelkép BERCZELI ISTVÁN 1939-ben született A nagykőrösi tanítóképzőbe tanult, képesítői vizsgáját 1958-ban Kecskeméten szerezte meg. Tanított Tisza- ugon, Tiszakürtön és Buga- con. 2002 óta Bugacpusztaháza polgármester. Három gyermeke és négy unokája van. Hobbija: olvasás, foci. SZÜLETTEK: Könyves András Benjamin (anyja neve: Toldi Gyöngyi), Bogdán Milán (Kollár Adél), Kiss Henrietta (Ficsór Mónika), Sándor Bálint (Drozdik Olga Piroska), Barcsa Balázs István (Bársony Melinda). MEGHALTAK: Fábián István, Pintér József Mihály, Szabó Fertencné Király Zsuzsanna, Törteli Imréné Hegedűs Rozália, Marton György, Rigó József, Nagy Istvánná Lajos Veronika, Koncz Józsefné Csikós Mária, dr. Udvaros István - Kiskunfélegyháza. Tarjányi Mátyás, Cseri Péter Pál - Kunszállás, Szemerédi Péter Pálné Olajos Anna - Pálmonostora, Molt Lajos Károly - Ti- szaalpár, Fekete Ferencné Török Julianna - Bugac. Az egyszemélyes színtársulat hagyomány A félegyházi Gulyás László vándormuzsiku értékőrző világa A magyar kultúrát leginkább a magyar kultúrától kellene megóvni - állítja a kiskunfélegyházi Gulyás László. Ami napjainkban folyik, mindenről szól, csak épp azok az értékek hiányoznak belőle, melyek egyedivé, sajátossá teszik nemzetünk kultúráját. Mindazonáltal más népek kultúrái számára is kötelességünk teret adni. Ám nagyon fontos, az arányok pontos betartása. Ez biztosítja, hogy egyik kultúra se váljon a másik kárára. Szász András- A meghívókon, plakátokon gyakran előadóművészként, máskor mesemondóként vagy népzenészként, néptáncosként tüntetik fel. Névjegykártyáján - ha volna - milyen foglalkozás szerepelne?- Valóban gyatoan aggatnak rám különböző megnevezéseket, de egyik se tőlem származik. Engem az életemen kívül semmi más nem jogosít fel arra, hogy előadóművésznek tituláljam magam. Nincs ilyen irányú végzettségem. Azért hála Istennek a múltba tekintve vannak olyan előadóművész elődök, akik hozzám hasonlóan szinte semmilyen iskolát nem végeztek, mégis elfogadta őket a társadalom, mint előadóművészek. Bízom benne, hogy én is tudok majd letenni annyit, amivel rászolgálhatok az elismertségre. Az az elképzelés, amit sok-sok évvel ezelőtt kitaláltam, megalkottam a magam számára, az a vándor- muzsikusi pálya volt. Az életem aztán úgy hozta, hogy a vándorlás, muzsikálás, a Játék máig megmaradt, ezért gyakorta úgy titulálom magam: Gulyás László vándormuzsikus. Egyébként van egy azonos című előadásom is. De a mókamester, komédiamester megnevezés ellen sem tiltakozom. Mindig az alkalom dönti el, épp melyik titulus az időszerű.- Az utazás, vándorlás máig megmaradt. Hol az ország egyik szegletében, hol egy másikban vagy épp a fővárosban lép fel. Ennyire szeretik, ismerik?- Egy időben tényleg gyakran előfordultam a budapesti Millenáris Parkban. Akkoriban a Berbencés Vándorszínnel léptem fel. De az már múlt idő. Azóta a Millenárist átszervezték, átalakították az arculatát s ma már a Jövő Háza nevet viseli, ahol a jövőben nem az ilyenfajta emberek, mint én vagy a barátaim szórakoztatják majd a gyerekeket, felnőtteket, hanem a számítógépek.- Minden előadás felkészülést igényel, még akkor is, ha sok benne az alkalom szülte rögtönzés. A felkészülés, pedig általában nehéz, akár egyedül lépek fel, akár társsal vagy csapattal. Mindegyiknek megvan a maga szépsége, meg a maga nehézsége.- Szíve másik csücske a gulyás László vándormuzsi- kus 1966-ban született Kiskunfélegyházán. Felesége Korbely Erika pedagógus. Három gyermekük vara Réka (15), Gergely (12) és Eszter (12).- Nagyobb rendezvényeken ál tálában a Padkaporos Tánc- együttessel vagy a Lan- galéta Garabonciásokkal szerepel, de alkalmanként egyszemélyes fellépéseket is elvállal. Mi vagy ki inspirálja előadásait? Elsősorban vagy inkább legtöbbször Móra. Van nekem egy kedves palócföldi kolléganőm, Környei Aliz, akivel gyakran eljárunk egy-egy bérleti előadásra. Valahányszor találkozunk, mindig megosztjuk egymással friss élményeinket. Elmeséljük, kitől, mit olvastunk utolsó találkozásunk óta. S amikor Móráról beszélünk, mindig potyogni kezdenek a könnyeink, mert Móra az a sírós, nevetős író, költő, aki nemcsak olyan dolgokat írt, amik nagyon oda tudnak nyúlni az ember leikéhez, hanem derűseket, vidámakat is, melyek sokakat kacajra fakasztanak. Élményeink megosztásakor át is éljük ezeket a történeteket, közben kibontakoznak egy-egy újabb előadás körvonalai. Ám a darab mindig előadás közben épül fel véglegesen. Maga a helyszín, a gyerek és felnőtt nézők együttműködési szándéka hozza elő azokat az improvizációkat (rögtönzéseket), amelyek végleges formájába öntik a produkciót.- Sokat kell készülnie egy-egy fellépésre, előadásra? Névjegy ' GULYÁS LÁSZLÓ egyik kedvenc hangszere ez a régi és értékes tárogató. Semmit nem kényszerítünk a gyerekeinkre, se zenét, se táncot, se egyebet. Csak eléjük rakjuk, amit mi megéltünk. népzene, néptánc. Alapító tagja a félegyházi Padkaporos Táncegyüttesnek. Ezt sem tanulta?- Úgy gondolom, nemcsak a hivatalos bizonyítványokat osztogató oktatási intézmény lehet iskolája az embernek. Az élet és a mindennapok is tudnak megfelelő képzést nyújtani. Szerencsére sok olyan hiteles, mai szóval élve: autentikus mesterem volt, akiktől rendkívül sokat tanulhattam. Ráadásul megadatott olyan távoli magyarlakta vidékekre is eljutnom, mint Moldva vagy Gyimes, ahol sok tehetséges és lelkes „előadóművész- szel” megismerkedhettem, akik néha nagyon is hétköznapinak tűnő munkájuk mellett sajátították el, majd osztották meg, adták tovább rendkívüli tudásukat.- Minden szülőben megvan az igyekezet, hogy átadja gyermekeinek azt a tudást, tapasztalatot, melyet élete során megszerzett. Gondolom, Gu- lyáséknál sincs ez másképp?- Azt csak egy külső szemlélő tudná hitelesen eldönteni, hogy azt a vüágot, melyet mi képviselünk, ők, mármint három gyerekünk, fogékonyságuk révén mennyire tudják magukévá tenni. Semmit nem kényszerítünk rájuk, se zenét, se táncot, se egyebet. Mi csak eléjük rakjuk mindazt, amit mi megéltünk, ám ebben az is benne van, amit rajtuk szeretnénk látni. Alig jártak még, de már ott csetiettek, botlottak körülöttünk, amikor néptáncot tanítottunk. Látták és megtapasztalták. Ezeréves gyakorlat bizonyítja, hogy a néptáncot sosem az iskolában tanították a gyerekeknek, Moldvában, Erdélyben, . Magyarországon, ezt úgy lesték el az apróságok, akik mindig ott lődörögtek a felnőttek mellett a jeles ünnepeken, lakodalmakban, bálákban. A zenéléssel ugyanígy van. A mi gyermekeink is szépen fejlődnek, érzem, már nincs messze az idő, amikor összeállhat egy kis örömzenélésre a családi kamarazene- karunk.- Mondják, az önkifejezés nehéz és önző dolog. Idővel mindenünket felfal, még az énünket is. Egyszer csak ráébredünk, már nincs is énünk, amit kifejezhetnénk. Mi lesz, ha ez bekövetkezik?- Remélem, ez minél később fog megtörténni, vagy inkább soha. Egyelőre tele vagyok ki- sebb-nagyobb, közelebbi-távolabbi tervekkel, ötletekkel, a padlásra is bőven jut belőlük. Nem rajtam múlik, mennyit sikerül megvalósítanom közülük. Már a kórházban ügyelnek az orvosok Kiskunfélegyháza Fontos, hogy pontos legyen a telefonos bejelentő Új helyre költözött a közelmúltban az orvosi ügyelet Félegyházán. A jövőben a felnőtteket a városi kórházba, a gyerekeket pedig a Hunyadi utcai rendelőbe várják. Az orvosi ügyeletet az Emergency Service Kft. látja el 2005 nyarától Félegyházán és környékén. Hozzájuk tartozik Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpja- kab, Gátér, Kunszállás, Pálmonostora és PetőfTszállás. Fehér Donát ügyeletvezető elmondta, hétköznaponként 18 órától másnap reggel 8 óráig állnak a betegek rendelkezésére. Hétvégeken és ünnepnapokon pedig 24 órás ügyeletet tartanak. Megtudtuk, korábbi helyéről, a Móra térről a városi kórházba ható. A gyermekorvosi ügyelet települt át a felnőtt orvosi ügye- pedig a Hunyadi utcában műkőiét. Rendelőjük a belgyógyásza- dik tovább. Fehér Donát hang- ti ambulanciával szemben talál- súlyozta: az ügyeletes ellátást Mikor kell a betegnek fizetni? A napokban napvilágot látott miniszteri rendelet szerint: február 15től az indokolatlanul igénybe vett sürgősségi ellátásért a betegeknek esetenként 1000 forintot kell fizetniük. Fehér Donát elmondta: a rendelet melléklete tartalmazza azokat a betegségtípusokat, melyek esetén a beteg mentességet élvez a díjfizetés alól. Indokoltnak minősíthető az ügyelet igénybevétele a hirtelen kialakuló, egészséget súlyosan veszélyeztető állapotban, amikor az orvosi beavatkozás elmaradása maradandó károsodást okoz. Az ügyeletvezető szerint, a szakminiszter rendelete jelentősen megnehezíti munkájukat A beteg és az orvos között ugyanis vita keletkezhet az indokoltság megállapítása miatt. Az ügyeleti ellátás 18 év alatt minden esetben ingyenes. nagy tapasztalattal rendelkező orvosok végzik. Felszereltségük a mentőszolgálat rohamkocsijával megegyező. Kiemelte: arra kérik a bejelentőket, pontosan határozzák meg a címet, a panaszokat, a betegség tüneteit, az ismert kezelt betegséget és szedett gyógyszereket. Erre azért van szükség, mert a telefonnál szakember várja a hívásokat és szükség esetén tanácsokat adhat, amíg az orvos a helyszínre érkezik. Ezentúl a felnőtt orvosi ügyelet a kórházon keresztül a 76/463-222-es telefonszámon érhető el. A gyerekorvosi ügyelet pedig továbbra is 76/430- 947-es számon hívható. ■ V. P. Alapkőletétel Hétfőn lerakták a kiskunfélegyházi városi könyvtár új szárnyának alapkövét. Az új épületszárnyat idén október végén adják át, a teljes beruházás 2008 szeptember végére készül el.
