Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-22 / 18. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 22., HÉTFŐ FELSŐ-KISKUNSÁG SZERKESZTETTE: PULAI SÁRA TELEFONSZÁM: 06-30/38649-27 E-MAIL: sara.pulai@petofinepe.hu Tervszinten már korszerűbbek, még szebbek az intézmények tervek Még a hatvanas évek elején épült az általános iskola, ami mondhatni tetőtől talpig megérett a felújításra. Kellene rá rendes tető, a nyílászárókat kicserélni éppúgy, mint a para- pettes gázkonvektorokat kor­szerű fűtésre. A vizesblokk sem felel meg a kor követelményei­nek. Az óvoda szintén nem ide­ális. Mindezekre elkészültek a tervek, amik engedélyeztetésre várnak. ■ Százmillió forint kellene a gyermekintézmények felújítására. Közben az önkormányzat ár­ajánlatokat kér a különféle vál­lalkozóktól. A két gyermekin­tézménybe majd négyszázan járnak naponta. A teljes felújí­tás - az előzetes számítások szerint - százmillió forintba ke­rülne. Persze az álom csak ak­kor válhat valóra, ha a telepü­lésvezetésnek sikerül majd pá­lyázati pénzt szerezni. ■ P. S. A Bolond kalapja, zenés és táncos műsorok hete Solt Ezen a héten - mondhatni - dömping lesz a kulturális programokat illetően. Holnap a szekszárdi Holló együttes A bolond kalapja című zenés, vidám műsorát adja elő az óvodásoknak. A kicsiket 10 órára várják a művelődési ház­ban. Ugyanebben az intéz­ményben szerdán 15 órától ze­nei program lesz. Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából a Kecskeméti Fil­harmonikus Zenekar lép fel. A hét végén, szombaton lát­ványos, szórakoztató műsorral emlékeznek a magyar kultúra napjára. Délután négy órától magyar zenei és prózai műve­ket láthatnak, hallhatnak az ér­deklődők. Az előadók a művé­szeti alapiskola növendékei, ta­nárai lesznek. Fellép a solti női kórus is. E kulturális esemény­nek ugyancsak a Vécsey Károly Művelődési Ház ad otthont. A jövő héten pedig folytató­dik a Téli esték sorozat. ■ -i-a Sírnak a fák, az erdészek kefag zrt. A hozamszabályozási tervüket felborította a szélvihar Pulai Sára Az ágfák kedvezménnyel elvihetők Nemrégiben a Petőfi Népe első oldalán, a Lapszélben arról ír­tunk, hogy a kisvárostól Kun- szentmiklós felé haladva az út menti erdők szörnyű látványt mutatnak. Azaz sírnak a fák... S mi lehet még beljebb!? Hogy megláthassuk, arra nem sokáig kellett várnunk. Cikkünkre ha­mar jelentkezett Madácsi Sán­dor, a KEFAG Rt. Észak-Kiskun­sági Erdészetének vezetője, aki­vel a napokban bebarangoltuk az érintett terület egy részét. Ekkor derült ki, hogy amit a be­tonúiról lát az ember, az még nem is olyan siralmas. A Dunántúlról érkezett nagy sebességű szél olyan óriási erő­vel pusztított, hogy a nagy lom­bú, erős törzsű öreg fákat sem kímélte. Több mint tízezer köb­méter nagyságrendben pusztí­tott. A veszteség több milliós, de különösen Kunbaracs és Kun- adacs területén, ahol jelentős a természetvédelmi terület. A százesztendős, úgynevezett Müller-tölgyesre még ráképzel­ni sem kell a lombját, akkor is gyönyörű (volt) egy része. A nyúlánk fenyők gyengébbjeiből sok végezte a földön, vagy meg­kapaszkodott társában. Az erő­sebbek, a sok tízévesek törzsei ha állták is a vihar erejét, de legtöbbjük ágait szinte leborot­válta a kegyetlen szél. A nyáras- ban is van kártyavárként össze­omlott.- Azonnal nem lehetett mun­kához látni, hiszen engedélyez­tetni kellett a kitermelést. A do­kumentumokat au­gusztusban kaptuk meg. Akkora zárul­tak le a szakhatósá­gi ügyek. Vagyis ta­valy ősz óta megy a folyamatos „takarítás” - magyarázta az er­dőmérnök. - Tíz vállalkozó bri­gád öt-öt fővel dolgozik. Veszé­lyes a munka, nem nagyon ha­ladós. Jó kétharmadrésszel vé­geztek eddig. Úgy számoljuk, hogy tavasz végén kivonulhat­nak az erdeinkből. A kitermelé­si költség másfélszerese a ko­rábbinak. A rönkhányad meg legalább harminc százalékkal alacsonyabb. Itt, ez a már előké­szített rönkkupac darabjain lé­vő moha is mutatja, hogy olyan állomány volt, ami még hosszú éveken át élt volna. Most meg mennek a jánoshalmi raklap­üzemünkbe, egy másik része pedig értékvesz­tett papír-, illetve rostfaként végzi. A kitermelés után rendcsinálás, er­dőmegújítás következik. Min­denesetre a kármegszüntetés után is jó ideig siralmas lesz a kép. A hozamszabályozási ter­vünket alaposan felborította a vihar - fejezte be lehangoló tú­ránkat az erdészetvezető. A kefag az ágfákat igencsak kedvezményesen odaadja azoknak, akik hajlandók összeszedni Ezen az al­kalmon kapott a kun- baracsi Pulai József is:- negyedéből megvan a téli tüzelőnk. Múlt /: héten kezdtem a gyűjtést. Van otthon szalagfűrészem, meg hely is. Jól jön a négy tagú csalá­domnak. Most nincs munkahe­lyem, így pénz sem igen. Nem kell már a mez& gazdasági gépszerelő sem. Kint vagyok egész nap, s úgy számolom, jó két hét alatt ezt a nagy fol­tot rendbe teszem, s tü­zelhetünk sokáig. Biz­tosan másoknak is jól jönne az itt lévő sok-sok vastag ág, csak hát le kell érte ha­jolni, ami nem azonos a kocsmaasztal támasztásával. Én inkább a munkát válasz­tom. A fagyűjtéshez most az időjárás is kedvező. ■ Tavasz végére eltüntetik a vi­har pusztítását. Óriási robajjal törtek, dől­tek a fák, a még tavaly jú­niusi vihar következtében a kerekegyházi, a kun- adacsi és a kunbaracsi erdőkben. A mérhetetlen pusztításnak ma is van­nak nyomai. Madácsi Sándor: - A hatvan­éves fenyő törzse ellenállt a pusztításnak, de az ágait le­tarolta a nagy erejű szél. Képkiállítással dokumentálják, hogy mit tettek a kultúráért szabadszállás Ma, a magyar kultúra napján a Kecskemét Táncegyüttes műsorát láthatják az érdeklődők a József Attila Közösségi Házban. A 15 órakor kezdődő program után doku- mentumfotó-kiállítást nyitnak. Ez arról tanúskodik, hogy ta­valy milyen rendezvényekkel várták a lakosságot. Ebből az al­kalomból egy rövid összegzőt kértünk Szekeres Mihály intéz­ményvezetőtől.- Lapunk is tudósított néhány hagyományos, illetve a város határon túlmutató program­jukról.- Szerencsére jó kapcsola­tunk van a megyei Közművelő­dési Tanácsadó Intézettel. így jut el hozzánk a József Attila szavalóverseny, vagy az orszá­gos népzenei minősítő. Vissza­térő rendezvényünk a Kálmán Lajos népzenei találkozó, a me­semondók megmérettetése, a Szent István-napi ünnep, a vá­rosi napok és sorolhatnám. De népszerű a számítógépter­münk, ahol a 14 géphez tavaly 9 ezren (persze jó néhányan többször) ültek le.- Sok településen üres, sőt be­zárt a mozi. Szabadszálláson meg úgy tűnik, van rá igény.- Meg tudtuk állítani a láto­gatottság csökkenését, sőt! A múlt évi mérleg négyezer láto­gató. A legerősebb hónap min­dig a december. Minden héten két alkalommal vetítünk, s ha­vonként van ovi-, illetve isko­lamozi. Egyébként az a tapasz­talatom, hogy a jó magyar fil­meket szívesen nézik az embe­rek. A különféle - jelenleg 9 - tanfolyamok is vonzzák a láto­gatókat. Támogatjuk a művé­szeti iskolát, aminek jó hírű csoportjai előadásaikkal csábít­ják a látogatókat.- A fotók között nagy értéket képvisel az Anton Molnár te­rem.- Azt saját erőből, majd egy­millió forintból alakítottuk ki. A megnyitó-névadón tizenkét ké­pet kaptunk a Párizsban élő művésztől. A fejlesztés mellett az 5 millió forint értékű bevéte­li tervünket túlteljesítettük, s megtakarításunk is lett - fejez­te be Szekeres Mihály. ■ Pulai sípos balázs Szép elképzeléseink vannak az egykori katonai gyakorlóbázis közcélú hasznosítására Kunadacson mindig olyan elöl­járó volt, aki magáénak érzi a települést. Halcsik Antal megte­remtette az infrastruktúra jó ré­szét, a 9 éve polgármester Sipos Balázsnak legfőképpen az ott­honosság és életbentartás a fel­adata.- Hogy egyre nehezebb az önkormányzati gazdálkodás, azt tavaly igazolta, hogy önhikisek lettek.- A múlt esztendő volt az el­ső, hogy besoroltak bennünket az önhibáján kívül hátrányos helyzetű kistelepülések közé. De optimisták vagyunk, mert valahogyan jutni kell fejlesz­tésre is. Ha három ütemben, Szabadidejében vadászik sípos Balázs 1949-ben Szabad- szálláson született 1968-ban a kecskeméti Piarista Gimnázi­umban érettségtett, majd dísz­növénytermesztő, kertépítő szakmát szerzett 1975-ig Kunadacson üzemgazdász, könyvelő. 1978-ig a közsé­gi tanácsnál előadó, vb- titkár, közben elvégzi a tanácsakadémiát és az államigazgatásban szerez szakképzettséget. 1990-től jegyző, 1998-tól polgármester. Nős. Három gyermeke és öt unokája van. Hobbija a vadászat Szívügye a környezet- szépítés is. azért mégis sikerül a temetőt és környékét rendbe tenni. Persze köszönhető ez a megyei területfejlesztési tanácstól nyert pályázati pénznek. Új a kerítés, a parkosítás, a parkí­rozó. Hátra van a vizesblokk, a lélekharang. A plusz egy falu- gondnoki állásra is nagy szük­ség volt, hiszen háromszáz- nyian élnek külterületen. A gesztusértékű dolgainkról - mint a mindenki ka­rácsonya, falunap, stb. - sem szeretnénk lemon­dani.- A következő évek tervei?- Régi vágyunk a bennünket Kunpeszérrel összekötő majd 9 kilométeres út szilárd burko­lattal való ellátása. A körjegy­zőséget is létre kellene hozni az előbb említett községgel és Kunbaraccsal. De a legna­gyobb falat a szennyvízkezelés megoldása. A tervek előenge- délyezési eljárás alatt. Az év végi falugyűlésen abban ma­radtunk a lakossággal, hogy ők is próbálnak rákészülni az önerővel. Nyolcvanöt százalé­kuk a közelmúltban megnyi­totta az erre vonatkozó szám­láját. Ez azért fontos, ha adatik a rendszer kiépítésére egy kedvező pályázat, akkor a la­kossági saját erőt a pénzinté­zet megelőlegezi. Ötszázmilli­ós fejlesztésről van szó. Az ön­kormányzati intézmények fel­újítását is sorra kell venni, s költeni a belterületi utakra. Szeretnénk cselédmúzeu­mot létrehozni, a katolikus templom környékét rendezni. A LEADER-program keretében pályáztunk közösségi szintér létrehozására. A tanyavillamo­sításban is lépni szükséges. Felsőadacsonyra pedig egy in­formatikai központot terve­zünk. Aztán ott a régről húzó­dó ügy: szeretnénk megsze­rezni a községünk határában lévő, egykoron a szabadszállá­si kiképzőközpont használta gyakorlóbázist. Szép tervünk van a hasznosítására. ■ Pulai Sára

Next

/
Thumbnails
Contents