Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-15 / 12. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 15., HÉTFŐ SZERKESZTETTE: PULAI SÁRA TELEFONSZÁM: 06-30/38649-27 E-MAIL: sara.pulai@petofinepe.hu FELSO-KISKUNSAG A dunatetétleniek félnek, hogy állatlerakóhely lesz a falujuk kutyabaj A település forgalmas út közelében fekszik, ahol sokszor otthagynak egy-egy kutyát. A szelíd, barátságos ebeknek általában mindig akad gazdájuk, de már megelégelték, hogy szinte állandó a váratlan vendég. Attól tartanak, hogy állatbefogadó helynek nézik a falut - panaszolta Pálfi Mihály- né polgármester. Aggódnak, mi lesz, ha nagytestű kutyákat hagynak rájuk. Mindenesetre egyre kevésbé tudnak megbirkózni az ebadta gondokkal. Vagyis jó lenne, ha a „gazdák” megkímélnék ó'ket a megunt Engem már befogadtak. Négymillió forintot költenek az idén a faluházra TASS Egy helyi asztalos betéti társaság már gyártja azokat a nyílászárókat, amik a faluházra kerülnek. Lesz majd burkolat- csere és fűtéskorszerűsítés is. Minderre négymillió forintot tudnak az idén szánni. A pénz egy tavalyi ötmilliós pályázatból van. ■ P. S. Iró-ohrasó találkozó lesz a könyvtárban SOLT Holnap író-olvasó találkozó lesz a Vécsey Károly Városi Könyvtárban. Az érdeklődőket 17 órára várják. A vendég Schäffer Erzsébet Pulitzer- díjas újságíró, a Nők Lapja főmunkatársa. ■ -i-a Vitatott érdekeltségi hozzájárulás DUNAVECSE / LAJosMizsE Egy próbaperben r Nincs minden rendjén a földhasználók érdekeltségi hozzájárulás-fizetése terén. A Dunavecse központú Duna menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulatnak sokan tartoznak. Pulai Sára- A lajosmizsei képviselő-testület legutóbbi ülésén napirenden szerepelt a hátralék ügye. Még próbapert is emlegettek. Előtte viszont azt feszegették a képviselők, sőt egy gazda is, hogy miért fizetnének, ha ellenszolgáltatást nem kapnak?- Társulatunk negyvenöt éve alakult. Érdekeltségi területünk 225 ezer hektár - kezdte mondandóját Kiss István igazgató. Ezen hétezer földhasználó - magán-, családi gazdálkodó, önkormányzat - van. A tagok a kötelezettségeket, a jogokat a küldött- gyűlésen saját magukra hozzák, illetve szavazzák meg. De az érdekeltségi hozzájárulás fizetését törvény úja elő. A mértékét a vízügyi miniszter általában minden év októberében határozza meg oda vonatkozóan, ahol nincs társulat. (Kevés ilyenről tudok.) Most ez az összeg 1750-2800 forint hektár/év attól függően, hogy hol, milyen a terület, illetve annak művel való ellátottsága. Ahol társulat van, ott a küldöttgyűlés, vagyis a tagok döntenek a hozzájárulás mértékéről. Ez nálunk 420 forint A 46 Bács-Kiskun megyebeli településen élők jó része fizet. De vannak nem teljesítők. A társulat összes kintlevősége bet* venmillió forint, ami több mint egy évi érdekeltségi hozzájárulás.- Mi alapján végeznek munkát és milyen esélyeik vannak a tartozóknak?- Kezelésünkben hétszáz kilométer csatorna- rendszer és nyári gát - ebből negyven kilométer a Duna-parton - van. Valóban léteznek olyan területeink, amikhez régen nem nyúltunk, s vannak még nem működő zsilipek, mert A társulat tavaly végzett nagyobb munkái BELVÍZVÉDEKEZÉS hat Dunavecse, Szabadszállás, Újsolt, Kalocsa, Miske, Hajós - szivattyútelepen. MEGELŐZŐ BELVÍZVÉDEKEZÉS Homokmégyen, Kalocsán. vízvisszatartást végeztek a Duna-Tisza közi homokhátságon: Kunszentmiklóson és Kun- peszéren. KÖZCÉLÚ FENNTARTÁSI MUNKÁT hajtottak végre: Kunadacson, Géderlakon, Kunpeszéren, Homokmégyen, Miskén, Öregcsertőn, Újsolton, Dunave- csén, Dusnokon, Hajóson, Solton, Du natetétlenen, Hartán, Tasson, Szakmáron, Foktőn és Lajosmizsén. Az érintett csatorna- hossz száznegyvenhat kilométer. I*S„ "«A- Müyen összegű kintlévőségeik vannak?- Egymillió forintot meghaladó tartozása tizenhárom településnek jött össze. Lajosmizse az egyedüli, ahol a tízmilliót is meghaladja az adósság. Ez 1999-től folyamatosan gyűlik. Persze az ottani 593 tagból vannak törvénytisztelők: 1,5 millió forint érkezett a városból. A többiek indokait, miszerint nem csinálunk a térségben semmit, nem tudjuk elfogadni. Ugyanis ha nem fizetnek, nincs miből gazdálkodni. De ettől eltekintve tavaly a belvízgondjuknál segítségükre siettünk. Sőt, a belterületre lehulló felesleges csapadék és a tisztított szennyvizük a társulati kezelésű csatornákba megy. gondolkodnak a nem fizetők Az igazgató hobbija a kertészkedés Kiss István 1949-ben Tiszaföldváron született Középiskoláit Pécsett végezte. 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát, amivel első munkahelyén, a Kartográfiai Vállalatnál helyezkedettet 1985-től főmérnök a dunavecsei Vízgazdálkodási Társulatnál majd ugyanitt 1989-től - jelenleg is - igazgató. Nős. Egy gyermek édesapja. Kecskeméten élnek. Hobbija a kertészkedés. jövetelen minden száz hektár területtel rendelkező egy szavazattal bír, s emellett az önkormányzatok önállóan képviseltetik magukat. (A legközelebbi küldöttgyűlés az első negyedévben lesz). A tartozásra vonatkozóan is csak a küldöttgyűlés dönthet úgy, hogy azt mérsékelheti vagy elengedheti. Egyébként a jegyzőknek adók módjára be kell hajtani. Részletfizetésre pedig én adhatok engedélyt - fejezte be Kiss István. nem minden földhasználó tesz eleget a fizetési kötelezettségének. Intézőbizottsági döntés van rá, hogy elsősorban ott dolgozunk, ahol a földhasználók teljesítik kötelezettségüket. Harminckét fővel dolgozunk, s tavaly a közcélú tevékenységünk 100 millió forintot tett ki, a vállalkozási pedig majd négyszer ennyit. Az évi tervünket - amelynek készítésekor figyelembe vesszük a küldöttgyűlésen elhangzottakat is -, minden önkormányzat megkapja. Az esztendőnként egyszeri össze- Érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos pert az országban még soha nem veszített el társulat - mondta Kiss István. A Gazdakör véleménye DR. CSERÉNYI PÉTERNÉ lajosmizsei képviselő:- A Gazdakör véleményét tolmácsolom. Nem véletlen, hogy a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez nem járulnak hozzá az érintettek. Visz- szatérő probléma a kevés csapadék és az egyre csökkenő talajvízszint A folyamatos elsivatagosodás jelei észlelhetők. Ezért vízpótlásra lenne szükség. Ugyanakkor a meg művelt földeket átszelő csatornák medrei gondozatlanok, azokat a gyomnövények változatos sokasága erőteljesen benőtte. Különböző fafajok, bokrok, cserjék uralják a medertereket Annak ellenére, hogy a társulás - bizonyíthatóan - nem végez vízgazdálkodási tevékenységet, a termőföld-tulajdonosoktól érdekeltségi hozzájárulást kíván beszedni. Ezzel nem értünk egyet, mert az el nem végzett munkáért ellentételezés nem jár. Úgy gondoljuk, a jó négyezer ember érdekében az ügy megér egy próbapert. Előbb a közutakat tennék rendbe térségfejlesztés A Felső-Kiskunság kész tervekkel várja a pályázatokat A Homokhátság jelenéről és jövőjéről tanácskoznak A Felső-Kiskunság polgármesterei közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező ember vezetésével vélik sikeresnek többcélú kistérségi társulásukat. Ezért választották meg újból a szervezet elnökének Aranyi Jánost. Szalkszentmárton polgár- mestere harmincnyolc éve dolgozik az államigazgatásban. Számos előny következhet ebből. Közigazgatási kapcsolatai valahol haszonra válthatók, másfelől pedig a társulási szintű döntéshozatalban is igen jól jön a szakmai hozzáértés - gondolják a mellette állók. Az ilyen erényeknek különösen az elkövetkező években lehet jelentősége, hiszen a felső-kiskunsági települések is sokat várnak a 2007-2013 közötti vidékfejlesztési programciklustól. Aranyi János azt mondja, most az a legfontosabb, hogy elébe menjenek az eseményeknek.- Kész tervekkel várjuk a pályázatokat. Mind a tíz település megfogalmazta elképzeléseit s ezekből szintetizáltunk egy elég jó kistérségi programot. Legelőbb is új belterületi utak építését, a régiek javítását, az intézmények infrastruktúrájának a felújítását szeretnénk megvalósítani. A későbbiekben tervezzük a településeket ösz- szekötő utak, valamint a tassi elkerülő-út építését és természetesen a leendő hídfő környékének rendbetétele, kiépítése is kistérségi feladat. Reményeink szerint az új híd Felső-Kiskunság gazdaságának fejlődését is előmozdítja. Természetesen ahhoz, hogy ez így legyen, infrastrukturális alapfeltételek kellenek, amelyek létrehozását szintén társulási szinten lehetséges menedzselni - foglalta össze a kisrégió terveit Aranyi János. ■ M. J. kunbaracs A homokhátsági térség népességmegtartó- és versenyképessége megteremtésének lehetséges alternatívája a LEADER+. Ez a témája annak a mai tanácskozásnak, amely az említett terület jövőjéről (2007-2013) szól. A konzultáció házigazdája, s 10 órakor megnyitót mond Tóth Ferenc, a község polgármestere. Őt követően a témában dr. Csatári Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézet igazgatója, majd Ficsor Ádám, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára tart előadást. Hogy milyen szerepet játszhatnak az ön- kormányzatok a Homokhátság problémáinak megoldásában, erről beszél dr. Balogh László, a Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács első alelnöke. A LEADER+ szervezetéről, a hátságon történő létrehozásának lehetőségéről Mészáros István, a LEADER Szövetség elnöke tart tájékoztatót. A tanácskozáson lehetőség lesz arra is, hogy a települések első lépésben egy nyilatkozat aláírásával kinyilváníthatják szándékukat a mintegy 15 éves sikertörténettel rendelkező európai vidékfejlesztési programban való részvételük iránt. ■ Horgászat közben is a kistérséget tervezgeti aranyi János 1947-ben született Izsákon. Baján, a vízügyi szakközépiskolában tanull 1968-tól az államigazgatásban dolgozik, előbb Kecskeméten a járási tanácsnál majd 1969-1982 között építésügyi előadóként Dunave- csén 1982-1990 között Szalkszentmárton tanácselnöke, azután megszakítás nélkül a község polgármestere. Nős, két gyermeke van. HOBBIJA a horgászat.
