Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-11 / 9. szám
GAZDASA —lür IlIIlliliillÄ* Mégsem jár kártérítés a járatok törléséért kí kell javítania az Európai Bizottságnak a járatkésések és -törlések után járó kompenzációkról szóló brosúrákat - jelentette be az Európai Unió ombudsmanja. Csak az kap kárpótlást, aki túT foglalás miatt nem tud elutazni. Január végén jön a kétszáz forintos benzin MEGKEZDŐDÖTT az első bioetanolkút összeszerelése Budapesten. Várhatóan január végén lehet először a környezetbarát, 85 százalékban növényi alkoholból készülő üzemanyagból tankolni. Magyarországon egyelőre csak tucatnyi autóba lehet bioetanolt tölteni. Nem vállalkozó szelleműek a magyarok mindössze 1,9 százalék a magyar felnőtt lakosságon belül a most induló vállalkozók aránya. Ez világszinten a legalacsonyabb. A már működő, de kezdeti fázisban lévő vállalkozások aránya is csak hatszázalékos - derül ki egy felmérésből. =c.____: ____________..lum. A BUX-index 2007. január 10-én 23700 » Előző napi záróérték: 23 570 iiWU23500 yUv . Változás:-1.515 j. 1 ....... Záróérték: 1 inn 23 214 1 ....±E 23 200 23100 23 000 ......... po nt_ra 09.00 L/vv \ \ 15.30raNewYor*3\^T tőzsde nyitása __o 11 .00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉ NYERTESEK 2007.01.10. Elmű 32 000 + 1,59 3 Graphisoft 2 240 + 1,13 768 Linamar 2 600 +0,39 53 Pannonflax 606 +0,17 3 Danubius 7200 +0,07 281 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Richter 40 500-2,4 3 870 OTP 7970-2,39 37007 Synergon 1310-2,24 177 MTelekom 976-1,41 1301 Egis 25790-0.44 752 A BUX-index az elmúlt napokban 25 000 24 844 24 727 24 600 24 809 24200 24 4Í 23 800 23 400 23 000 ...................... 22 600 22 200_ 23813 p0% 12.29 01.01 01.03 01.04 01.05 01.08 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. január 10-én. €/Ft $/Ft €/$ t254,87 196,16 1,30 +1,54 Ft +1,80 Ft Ocent Tíz kiló vegyszert eszünk élelmiszer A csomagolásból káros anyagok oldódhatnak az ételbe Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kap a konzervüvegeket lezáró fedél műanyag tömítőjéből kioldódó vegyi anyagok vizsgálata A különböző adalékanyagok és színezékek miatt tíz kiló vegyszert eszik meg évente egy átlagos uniós polgár. A csomagolóanyagok sem veszélytelenek, ezekből is káros anyagok oldódhatnak ki. Tóth Marcella Egy európai felnőtt évente mintegy tíz kilogramm vegyszert fogyaszt el az élelmiszerekkel együtt - derül ki az Európai Unió tagországaiban végzett felmérésekből. Ezek általában adalékanyagok, állományjavítók, színezékek, szermaradékok, állatgyógyászati szerek és mesterséges édesítők formájában vannak jelen a táplálékokban. A felsorolt anyagok nem feltétlenül mérgezők, de túlzott mennyiségben, illetve gyakran fogyasztva károsak lehetnek. A szennyezőanyagok több forrásból, egyebek között a mező- gazdaságból, a nem megfelelő állattartásból, az elsődleges feldolgozás hiányosságaiból, s nem utolsósorban a csomagolóanyagokból kerülhetnek a táplálékokba. Ez utóbbi probléma egyre jelentősebbé vált az elmúlt években. Ezt mutatja, hogy az Európai Unióban 2000 és 2006 között a csomagolóanyagokból eredő problémák miatti bejelentések aránya 1,1-ről hét százalékra emelkedett. Kezdetben a különböző kerámiák máz- és festékanyagaiból, valamint a konyhai fémedényekből kioldódó nehézfémeket tartották egészségre ártalmasnak a szakemberek. Az utóbbi időkben pedig az újrahasznosított csomagolóanyagok - például a papír és a karton -, valamint a nyomdai festékanyagok és a konzervlezáró fedél műanyag tömítőjéből kioldódó vegyi anyagok vizsgálata kapott nagy hangsúlyt. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a gyártási, tárolási folyamatok közben a csomagolóanyagokból káros vegyületek oldódhatnak az élelmiszerekbe. Ez függ például az élelmiszer típusától, zsírtartalmától, hőmérsékletétől. Alapvető szabály azonban, hogy nem oldódhatnak ki egészségre ártalmas mennyiségben káros összetevők. Ugyanakkor a fogyasztó nem sokat tehet azért, hogy a vásárlásnál ne válasszon olyan terméket, amelybe káros anyag oldódott a csomagolásból. Ezek jeleit ugyanis a laikus nem veszi észre. A szakemberek csak annyit tudnak ajánlani, hogy ne fogyasszanak olyan termékeket a vásárlók, amelyek idegen ízűek, kellemetlen szagúak. Ezeknek a tüneteknek ugyanis valószínűleg az élelmiszer romlása az oka - mondta érdeklődésünkre Simkovits Gabriella, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa. Nemrégiben számos újdonság jelent meg: így például az intelligens vagy az aktív csomagolás. Előbbiek közé tartozik például a termék hőmérsékletét elszíne- ződő felülettel jelző sörösdoboz. Az aktív csomagolóanyagok bizonyos anyagok kibocsátásával vagy az élelmiszerekből származó káros komponensek elnyelésével képesek meghosszabbítani az eltarthatóságot. Egyelőre kevesen táplálkoznak tudatosan A MAGYAR LAKOSSÁGNAK CSCtk kis hányada figyel oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra, s választja meg gondosan az ételeit - derül ki a GfK Hungária felméréséből A kutatásban részt vevők közel háromötöde véli ágy, hogy „teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges”. A válaszadók mintegy harmada „csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges”. Csupán tizenhárom százalék azoknak az aránya, akik „nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra, és gondosan választják meg ételeiket”. A megkérdezettek körében az élelmiszerekkel kapcsolatban a leggyakoribb ehámsok közé tartozik a wgyszermentesség a természetesség és az egészsége gyakorolt pozitív hatás. Drágább javíttatni, mint megvenni költség Olvasónk a márkaszervizbe vitte elromlott DVD-jét. A javítás drágább, mint egy új készülék. A hölgy felháborodott: szerinte így gyakorolnak nyomást a cégek a vásárlókra. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná, menynyit kérhet a szolgáltató egy- egy termék javításáért - tudtuk meg a fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen. A hatóság nem tudja megítélni, mennyibe kerülhet például az új alkatrész, a beszerzés, a munka- vagy az egyéb költségek. Ugyanakkor felmerülhet a gondolat: a gyártó javítási díjaival arra kényszeríti a vevőket, hogy új terméket vásároljanak. De nem csupán a márkaszervizek léteznek - hangsúlyozták a Gazdasági Versenyhivatalnál. Igaz, ott a szolgáltatás magasabb színvonalú, egyebek között azért, mert eredeti alkatrészeket használnak. Ám éppen ezért többet kérnek a munkáért. Hasonló,fogyasztói panaszoknál a Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálja, van-e választásunk (másik szolgáltató), illetve kaptunk-e elegendő információt a problémáról, a megoldási lehetőségekről. Ha tehát a márkaszervizben szabott árat magasnak találjuk, keressünk egy olcsóbb szerelőt. A hirdetési újságokban tematikus csoportosításban megtaláljuk őket. Bármilyen szakember, mester kiválasztásakor érdemes alaposan körülnézni. Elképzelhető, hogy akár több ezer forintnyi árkülönbség van mester és mester között. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Százmilliárdos beruházás magyar tenger Húszezer új szálláshely hét év alatt Februártól hatféle pályázat kis- és középvállalkozóknak Húszezer új szálláshellyel bővül a következő hét év során a Balaton környéke. A tervek szerint kora ősszel kezdi meg a beruházást az SCD ingatlanfejlesztő cégcsoport, amely hét év alatt 104 milliárd forintot kíván befektetni a magyar tengernél. A társaság összesen huszonegy településen huszonnyolc beruházást tervez, amelyek keretében szállodák, konferencia- és egészségturizmust kiszolgáló létesítmények és szórakoztatóparkok épülnek majd. Számítások szerint mintegy harminc százalékkal növekedhet a balatoni vendégéjszakák száma, több mint 1500 új munkahelyet hoznak létre. A beruházásból évi nyolc-kilenc milliárd forintnyi adóbevétellel gazdagodik az állam és az önkormányzatok. A projekt két legnagyobb beruházása Balatonfüreden és Zamárdiban valósul meg. Füreden 21 hektáron, 12,6 milliárd- ból építik fel 2010-ig a Füred Resort üdülőparkot 150 szállodai szobával és 80-100 üdülőházzal. Zamárdiban 15 milliárdból 2011-ig aquapark és szórakoztatócentrum jön létre. ■ Tóth M. A Zamárdiban tervezett négycsillagos Panoráma Hotel látványterve Január 30-án jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv első hat pályázata kis- és közép- vállalkozóknak - közölte tegnapi tájékoztatóján Varjú László, az MSZP frakció- igazgatója. A munkahelyteremtésre és eszközfejlesztésre kiírt pályázatok összértéke 29 milliárd forint. Ebből kilencmilliárdra csak a hátrányos helyzetű kistérségekben tevékenykedők pályázhatnak. A tervezet már olvasható a Nemzeti Fejlesztési Hivatal internetes oldalán (www.nfh.hu), de a kiírás csak azután lesz végleges, hogy a szakmai szervezetek is véleményezték. Varjú László úgy gondolja, hogy a tervezetek nyilvánosságra hozatala segíti a felkészülést a pályázatok beadására. Az ötmilliárd forintos értékhatár feletti fejlesztésekre nem írnak ki pályázatot, a beruházók terveiket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, valamint a regionális fejlesztési tanácsokhoz tudják benyújtani. A Fidesz felelőtlennek tartja az eljárást. Kifogásolja, hogy a pályázati kiírás tervezetét azelőtt nyilvánosságra hozta a kormány, mielőtt egyeztetett a szakmai szervezetekkel. ■ Z. H. ■ Összesen 29 milliárdos keret használható fel.
