Petőfi Népe, 2007. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-08 / 6. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. JANUÁR 8., HÉTFŐ FELSO-KIS KUNSÁG Kistelepülésen is lehet élhető körülményeket kialakítani apostag Zakar Zoltán János, a helyi fiatal diplomások társasá­gának egyike. Bár korábban konkrét állásajánlattal várták a fővárosban, de hű maradt a szü­lőfalujához. A nyugdíjba ment polgármester, Szabó József utódja lett. A fiatalember há­rom hónap elteltével így vallott elkötelezettségéről, terveiről:- Ide köt a család, a baráti társaság és az egész falu. Jó né­hány kortársammal hisszük, hogy kistelepülésen is lehet él­hető körülményeket teremteni. Négy éve páran elhatároztuk: ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk. Én sok helyről kaptam biztatást, hogy vállal­jam el a polgármesterséget. Elődömmel - aki szigorú gaz­dálkodást folytatott - mindent átbeszéltünk. Rendezett körül­ményt vettem át tőle. Van né­hány folyamatban lévő ügy: mint például az új híd kapcsán befektetési övezet kialakítása. Fontos lenne ravatalozót, csa­padékvíz-elvezetési rendszert építeni. Sok pénz kellene a Du­na holtág rehabilitációs prog­ram megvalósításához. Még ha lenne pályázati forrás, ahhoz is nehéz megteremteni az ön­erőt. Az idén vagy jövőre sze­retnénk az Európa Nostra-díjas zsinagógát felújítani, s fontos­nak tartjuk az utak rendbeté­telét. A Nagy Lajos ÁMK intéz­ményeire is ráférne a korsze­rűsítés. Mindenesetre a leg­szükségesebb dolgokat - kö­zöttük a játszóteret - igyek­szünk megcsinálni. Szerencsé­re a testület - amelynek koráb­ban tagja voltam - egységes. Közelkép ZAKAR ZOL­TÁN JÁNOS 1976-ban Budapesten született, apostagi lakos. Kö­zépiskoláit Dunaújvárosban végezte, majd a miskolci egye­tem főiskolai karán diplomá­zott, 2000-ben pedig a szegedi tudományegyetem gazdaság- tudományi karán végzett Köz­ben volt óvóbácsi, friss diplo­másként meg Dunavecsén, a gyógypedagógiai és módszer­tani intézményben tanított Nős, s mindene a foci - per­sze nemcsak a tévé előtt pályázat Tíz településen szakszerűen segítik az idős emberek ellátását Az időskorúak szociális el­látását térségi szinten igyekszik megvalósítani a Felső-Kiskunsági és Duna- melléki Többcélú Kistérsé­gi Társulás. Partnere a kunszentmiklósi Egyesí­tett Szociális Intézmény és a Gondoskodás Alapítvány. Pulai Sára A cél megvalósításához tavaly több mint 136 millió forint uni­ós támogatást nyertek - tudtuk meg Sebetkáné Pokilszky Kata­lin programmenedzsertől. A társulásnál dolgozó szociális és egészségügyi referens elmond­ta, hogy a három hónapja meg­kezdett munka tíz települést érint, ahonnan tizennyolcán vesznek részt a szeptember vé­géig tartó programban. Ez idő alatt szociális gondozói képzést kapnak a „diákok”, akik mun­kanélküliek voltak, s végül OKJ-s szakvizsgát tesznek. Az elméleti és szociális gyakorlat a Kunszentmiklósi Egyesített Szociális Intézményben van. Az egészségügyi gyakorlatnak a megyei kórház ad otthont V HS- Az említett feladatokra nem születik az ember.- Ezért a képzésen tanult tantárgyak között ott a szociál­politikai alapismeretek, az ál­lamigazgatási és jogi, gondozá­si, klinikai, foglalkoztatási is­meretek, háztar­tásgazdálkodás és munkavédelem, ápolástan, elsőse­gélynyújtás, reha­bilitáció. Egész­ségügyi és szociá­lis intézményi gyakorlatot is sze­reznek. A prog­ram az intenzív (napi hatórás) képzéshez szüksé­ges tankönyveket, jegyzeteket, munkaruhát is adja. Vagyis a résztvevőknek teljesen ingye­nes a tanulás, sőt bejárási költ­ségtérítést és egy kevés fize­tést is kapnak - mondta Sebetkáné, akivel ellátogat­tunk a képzés helyére, a város­tól jó hat kilométerre lévő Egyesített Szociális Intézmény­be. Itt a kecskeméti regionális Apostag', Duna- egyháza, Duna- vecse, Kuna- dacs, Kunpe- szér, Kunszent- miklós, Szabad- szállás, Tass Szalkszent- márton és Új- solt vesz részt a programban. képzőközpont munkatársától, Juhász Mária szakoktatótól megtudtuk, hogy az elsőse­gélynyújtáson már túl vannak. Egy hete az ápolást tanulják, hogy majd a betegek jobb köz­érzetét elősegíthessék.- Jó csapat. Remek az embe­ri hozzáállásuk. Van érdeklő­désük, tudásvágyuk. Vagyis érezni, valóban szeretnének dolgozni. A helyünk pedig na­gyon jó a tanuláshoz, hiszen minden feltétel adott - mondta az oktató. Megtudtuk, hogy a vizsga után a pályázattal nyert keret­összeg lehetővé teszi, hogy még egy évig mindenki a saját tele­pülésén dolgozhasson. Vélhető­en a városokban, községekben ezután is találnak majd megol­dást a foglalkoztatásukra, hi­szen a térség lakosságának tíz százaléka elszórtan elhelyezke­dő tanyás övezetben él, s jelen­tős részük egyedülálló.- A relatíve sok pénzt a kép- A beteg jobb közéizetéhez hozzátartozik az ágy megfelelő rendezettsége Is. Ezt gyakorolja GYURGYIKNÉ VARGA ERZSÉBET és POLÁNSZKI MIHÁLYNÉ. zésen kívül mire fordítják?- Rövidesen kilenc gépjár­művet - ezek közül négy terep­járó - veszünk. Ezek a jelző­rendszeres feladatellátásra ki­kerülnek a településekre. A ko­csik segítségével a külterület­ről érkező riasztások1 problé­mamegoldását segí­tik elő. Hisz az el­szigetelt lakosok másra nemigen számíthatnak, le­gyen a gondjuk bár­milyen jellegű: egészségügyi, pszi­chés rosszullét, ott­honi baleset, időjá­rás okozta, külvi­lágtól való elszige­telődés, netán tűz, betörés stb. Ekkor a gondozó­nak rövid időn belül a hely­színre kell érkeznie, elsőse­gélynyújtást adni, esetleg or­vost, mentőt, tűzoltót értesíte­ni. Veszünk harminc jelző­rendszeres készüléket, amik­nek Kunszentmiklóson lesz a központja. Minden kocsiban adóvevő, telefon lesz a folyama­tos kapcsolattartás érdekében. Kistérségi jetzórentíszeres ; gondoséi hálöztú kiépítése ■ Cim::ROF-a.‘Z?i!SÄOOr>03 0033,03 r:7.ámú í m. Euiúps: Unió Slnikíúraíis AfoíSjaiböí:: : iá;:'-pfc-test iíaSfijíaish '■>. Kivitet*».©: Nagy szükség van a betegápolást, a gondoskodást hivatásuknak tekintőkre VÉGHNÉ ALMÁSI RÓZSA 1994 óta igazgatója a szociális intéz­ménynek és a most folyó prog­ramnak ő is menedzsere.- Nyolcvan lakónk van, aki­ket 15 gondozó<Lpolóval lá­tunk el Fenntartónk a városi önkormányzat. Hozzánk tarto­zik még az idősek klubja, vég­zünk házi ellátást, jelzőrend­szeres házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést. Mind­ezekre nyolcvannégyen va­gyunk. Most is kell öt nővér. Az pedig nagyon nagy segít­ség, hogy e program keretében teljesen újjá építtethetünk négy firdőszobát A két programmenedzsernek, SEBETKÁNÉ POKILSZKY KATALINNAK (balról) és VÉGHNÉ ALMÁSI RÓZSÁNAK mindig van megbeszélnivalója. Jól kezdődött a polgárőrök idei esztendeje Artézi vizet fakasztanának Tass A település első kútját már védettnek tartják Pályázatírással telnek a hosszú téli napok kunbaracs E kistelepülésről nemrég vadászatra invitálták Szabó Mihályt, a megyei pol­gárőr szövetség elnökét, aki Ni­va terepjáróval érkezett. Amíg a csapat a határt járta, a bogrács­ban főtt a pörkölt. Este a fehér­asztalnál Szabó Mihály elővette a kocsi kulcsát és forgalmiját, s átadta Szabó Istvánnak, a pol­gárőrség vezetőjének. Az alig több mint negyvenezer kilomé­tert futott járművet újévi aján­dékként kapták. A Boróka Ala­pítvány elnöke, dr. Halász Er­zsébet pedig 100 ezer, Németh Norbert vállalkozó meg 50 ezer forintot ajánlott fel a járgány üzemeltetésére. ■ P. S Dr. Szelecsényi Zsigmond 1913- ban csináltatta a község első ár- tézi kútját. A doktor nagylelkű­ségét az „emlékmű” egyik osz­lopán felirat őrzi. Sokak elmon­dása szerint a lakosság nagyon szerette az innen jövő vizet. De amikor elkészült a törpevízmű, attól kezdve nem használták. Az építmény mint egy szimbó­lum áll a községháza közelé­ben. Pozsonyi Ferenc helyi vál­lalkozó most kitalálta, hogy életre kellene kelteni a létesít­ményt. Megszerezte a régi fú­rásról szóló jegyzőkönyvet is. Sőt már jó kétszáz méteren jár­nak a remélt vízfakasztás érde­kében. ■ -i -a A kutat és környékét mindig rendben tartják. SZALKSZENTMÁRTON A SzázeSZ­tendős Petőfi-iskolán régen dol­goztak már szakemberek. Leg­alább negyvenmillió forintot kellene rá áldozni. De a helyi önkormányzat ennyi pénzt nem tud kiszorítani. Ezért pályázati pénzben re­ménykednek. Szeret­nének egy nyolchek­táros pihenőparkot lé­tesíteni. A kinézett te­rület revitalizációjával lenne ott vizes élőhelytől kezdve focipá­lyán át a szabadidő eltöltéséhez is kulturált környezet. A tervek szerint ehhez még több pénz kellene, mint az oktatási intéz­mény rendbetételéhez. Mint azt Aranyi János polgár- mester a minap elmondta, a fen­ti elképzelések valóra váltásá­hoz pályázatokat írnak. Most fő­ként ezzel telnek napjaik. Hoz­záláttak a majdan dokumen­tumértékű „kö­tetnek” is beillő anyag összegyűj­téséhez, a való- ságfeltárásiioz, amely elenged­hetetlen a várossá nyilvánítási kezdeményezéshez. Remény­kednek, hogy 2008 Márton nap­jának környékén elérik célju­kat. Persze addig is van még tennivaló bőven, elsősorban a környezetszépítésben. ■ P. S. ■ Jövő év Márton napjára város szeretne lenni a község.

Next

/
Thumbnails
Contents