Petőfi Népe, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-15 / 293. szám

7 2006. DECEMBER 15., PÉNTEK PANORÁMA Nem kell félni rohamtól Kolozsvár Cseh Áron reméli, Bukarest nem követi a szlovák példát Cseh Áron szülővárosában lát el konzuli szolgálatot. Kolozsváron évente 21-22 ezer vízumot adnak ki. Korrupciós botrány miatt hallgatták ki Tony Blairt Nagy-Britanniában a jelek szerint a politikusok sem menekülnek az igazságszolgáltatás elől, még Tony Blair brit miniszterelnök is kénytelen volt felelni a Scotland Yard nyomozóinak. A miniszter- elnököt csütörtökön, a szokásos heti kormányülés után keresték meg a nyomozók. Mivel tanúként hallgatták ki, ezért ügyvédje sem volt jelen. A politikust annak a korrupciós botránynak a kapcsán faggatták, amelybe lassan egyre több kormánypárti politikus bele­keveredik. Év elején ugyanis nap­világot látott, hogy több képviselő is titokban nagy összegű támoga­tásokat fogadott el a 2005-ös vá­lasztási kampányhoz befolyásos üzletemberektől, nemesi címe­kért cserébe. Az ügyben januárban várható vádemelés. A rendőrség eddig kilencven embert hallgatott ki, köztük a Munkáspárt prominen­seit. A botrány a hosszú ideje kormányzó baloldal regnálásá­nak végét jelentheti. A párt rá­adásul 1997-ben korrupció- ellenes programjával, a „fehé­rebb a fehérnél” szlogennel nyer­te el a brit választók bizalmát. ■ Határozottságot ígért az ENSZ uj főtitkára Letette hivatali esküjét az ENSZ új főtitkára, Ban Ki Mun, Dél-Ko- rea korábbi külügyminisztere, aki 35 év után az első ázsiai a vi­lágszervezet élén. A megválasz­tott ENSZ-főtitkárt, aki január 1-jétől veszi át hivatalát a tíz évig azt betöltő Kofi Annantól, csütör­tök reggel iktatták be a világszer­vezet New York-i székhelyén. Ban Ki Mun kemény, határo­zott politikát ígért. „Senkinek sem ajánlom, hogy megtévessze higgadt fellépésem” - jelentette ki a főtitkár. Szüksége is lesz az erős kézre, mivel az elmúlt évek­ben az ENSZ-t botrányok soroza­ta rázta meg. Az Irakkal folyta­tott „Olajat élelmiszerért” prog­ramról kiderült, hogy a korrup­ció melegágya volt. Több esetben is megvádolták az ENSZ béke- fenntartóit, hogy emberiségelle­nes bűncselekményeket követ­tek el, legutóbb pedig Szudán egyszerűen kitiltotta a világszer­vezet embereit a polgárháború sújtotta Darfúrból. ■ Alapvetően megváltozik a munkája jövőre a ko­lozsvári magyar főkonzul­nak. Cseh Áron lapunk­nak elmondta: a külkép­viseletek közül az egyik legtöbb vízumot kibocsá­tó a kolozsvári. T. Benedek László, Kolozsvár- Ön Kolozsváron született, ma pedig ugyanebben a város­ban teljesít magyar diplomá­ciai szolgálatot. Hogyan vált ez lehetségessé?- Nem egyedülálló példa a ma­gyar diplomáciában, hogy vala­ki abban az országban teljesít külszolgálatot, ahol született. Az én esetemben érdekesség, hogy a szülővárosomban vagyok misszióvezető, erre nem tudok példát, bár elképzelhető, hogy ilyen is van a nagyvilágban. Ko­lozsváron születtem, a gyerek­koromat itt töltöttem, a közép­iskolát viszont már Debrecen­ben végeztem a Református Kol­légiumban, egyetemi oklevelet pedig Budapesten szereztem. Rövid külügyminisztériumi ténykedés után kerültem a ko­lozsvári főkonzulátusra.- Miben más a kolozsvári külképviselet feladata, mint például a dél-afrikainak?- Nagyon összetett a feladat, a magyar külképviseletek közül Kolozsvár az első tíz közé tarto­zott vízumkibocsátás szempont­jából. Jövőre ez megváltozik, mert a román állampolgárok­nak már nem lesz szükségük tartós vízumra. Ezenkívül kul­turális, politikai és gazdasági kapcsolatok építése, a belpoliti­kai események figyelése a fel­adatom, és nem utolsósorban ki­emelt feladatom a másfél milliós erdélyi magyarság helyzetének követése.- Magyarországon sokan tarta­nak a masszív román beván­dorlástól, miután január else­jén Románia is csatlakozik az unióhoz. Indokolt-e a félelem az eddigi tapasztalatok alapján?- Eddig évente 21-22 ezer ví­zumot adtunk ki, a bukaresti és az idén megnyílt Csíkszeredái fő­konzulátus további néhány ez­ret. A kérelmezőknek mintegy kétharmada kér munkavállalói vízumot. Nem tartok attól, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb számban vállalnának munkát ro­mán állampolgárok Magyaroszá- gon az elkövetkező időszakban. A románok amúgy is inkább Olaszországban és Spanyolor­szágban keresnek munkát, Ma­gyarországot elsősorban az erdé­lyi magyarok tekintik célpontnak.- Mi változik, ha Románia EU-tag lesz?- Akkor is szükség lesz a munkaügyi központ engedélyé­re vagy egyéb regisztrációra ah­hoz, hogy román állampolgárok munkát vállaljanak Magyaror­szágon. A most megszületni lát­szó intézkedések mind az RMDSZ, mind a magyar döntés­hozók számára elfogadhatók. Összesen 130-140 szakmáról van szó, amelyekre szinte auto­matikusan megadják a munka- vállalási engedélyt. A férfiak döntő többsége eddig is mező- gazdasági és építőipari segéd­munkára, illetve szakmunkára jelentkezett, a nők pedig a textil­iparban kívántak elhelyezkedni- tudomásom szerint ezek a szakmák a továbbiakban is nyi­tottak maradnak a romániai munkavállalók előtt.- Több híradás szól az utóbbi időben a felerősödő román nacionalizmusról, magyar- ellenességről, példa erre a Babes-Bolyai Tudomány- egyetemről elbocsátott oktatók helyzete. Mit tud tenni ez el­len a magyar diplomácia vagy az Európai Unió?- Sajnos nekem részem volt megtapasztalni a legextrémebb nacionalizmust Kolozsváron, Gheorghe Funar polgármester­sége idején. Ekkor távolították el a magyar zászlót a frissen meg­nyílt főkonzulátus épületéről, az­tán a címert lopatta el Funar a bejáratról, de az is emlékezetes marad, amikor egy közeli vil- lanypszlopra kihelyezett egy táb­lát, miszerint itt van a magyar kémközpont. Ennek nagy örö­mömre vége szakadt. Ami a most fellángoló nacionalizmust illeti, ezt nemcsak én veszem észre, hanem az RMDSZ vezetői is megállapították, és a magyar kormány is aggodalommal tekint az eseményekre.- Visszaszorítja-e az uniós csatlakozás ezeket a jelensége­ket vagy pedig felerősíti?- Az EU egy demokratikus jogállami rendszert képvisel, és a kisebbségek tekintetében vé­delmet jelent, amihez a csatla­kozó országoknak is igazodniuk kell. Hogy milyen visszatartó ereje van, azt pontosan nem lát­ni, de a kisebbségeket ért sérel­meket és sérelmezőket minden­képpen elítéli az EU, és abban bí­zom, hogy Románia nem a szlo­vákiai példát kívánja követni. Cikkünk a Külügyminisztérium támogatásával készült A magyar konzul nem nagyköveti munkát lát el a konzuli szolgálat alapjai­ban különbözik az elsősor­ban az ország képviseletét ellátó nagykövetségtől, mivel főként az adott országban tartózkodó magyarok, illeti-e az illető ország hazánkba látogató állampolgárainak ügyeit intézi. a KONZULI KÉPVISELET feladata többek között: útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása a küldő állam polgárai részé­re, vízumok kiadása a küldő államba utazó külföldiek szá­mára, eljárás közjegyzői min& ségben, hagyatéki ügyekben, szükség esetén bírói és egyéb hatóságok megkeresése, peres és peren kívüli iratok továbbí­tása. Romániában a bukares­ti és a kolozsvári mellett még Csíkszeredán és Konstancán működik magyar konzulátus. Kizárták Gázából a palesztin kormányfőt Izrael lezárta az Egyiptom és a Gázai övezet közötti rafahi átkelőt csütörtökön. Ezzel azt akarják megaka­dályozni, hogy a több tíz­millió dollárral hazatérni készülő palesztin miniszter- elnök átléphesse a határt. Iszmáil Haníje a tervezett­nél előbb akart hazatérni külföldi útjáról, ám az át­kelő lezárása után Egyip­tomban ragadt. Ezermilliárdot kérnek számon a Siemensen a német hatóságok szerint akár 400 millió eurót, azaz ezermilliárd forintot is ki­fizethetett az elektronikai óriás cég kenőpénzként. A német hatóságok vizsgá­lati fogságban tartják a cég igazgatótanácsának egyik volt tagját. Thomas Gans- windt ellen kollégái tettek terhelő vallomást, a hatósá­gok ennek nyomán vették őrizetbe, mivel félő volt, hogy külföldre menekül. Összeesküvés helyett baleset végzett Dianával tragikus baleset következ­tében halt meg Diana her­cegnő - állapította meg a brit rendőrség hivatalos vizs­gálata. Az 1997-ben Párizs-' ban történt karambolról ké­szült, tegnap ismertetett 850 oldalas jelentés megerősíti: nem volt a hercegnő és Dodi al-Fayed meggyilkolására irányuló összeesküvés, a so­főr viszont részegen és gyor­san vezetett. Az is kiderült: a híresztelésekkel ellentét­ben Diana nem volt terhes. Diana 1997 nyarán halt meg @ TOVÁBBI HÍREK: www.regoel.hu Törökország az EU-csúcs főszereplője Brüsszel A horvátok reménykedhetnek a 2010 körüli csatlakozásban Újabb gázháború fenyegeti fél Európát január elején Nem várhatók meglepetések az EU tegnap kezdődött brüsszeli csúcsértekezletén. A tagállamok a további bővítések stratégiájá­ban akarnak megállapodni. Ugyan minden való­színűség szerint Bulgária és Romá­nia csatlakozására rábólint a közösség, de Horvátország, Macedónia és Törökország egyelőre az unió előszobájában marad. A 2010 kö­rüli tényleges tagságban csak a horvátok reménykedhetnek. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások a koráb­biaknál lényegesen hosszabbak lehetnek, akár tizenöt évig is elhúzódhatnak, de lehet, hogy to­vább. Ezt Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mondta a Die Welt című német lapnak. A török tárgyalá­sok lassítására hét­főn tettek javaslatot a tagországok kül­ügyminiszterei elsősorban amiatt, hogy Ankara nem hajlandó meg­nyitni a török kikötőket és repü­lőtereket a ciprusi hajók és repü­lőgépek előtt. Törökország egy kikötő és reptér megnyitását ajánlotta fel, de Nicosia csak a teljes nyitással éri be. ■ ■ A román és bol­gár belépésre is rábólintanak. Óriási mézeskaláccsal ünnepelték tegnap Brüsszelben Bulgária belépését A Gazprom január elején újra nehéz helyzetbe hozhatja Euró­pa lakosságát. Továbbra sem si­került ugyanis lezárni a Fehér­oroszországgal folytatott tárgya­lásokat a gáz tarifájáról, így az orosz gázóriás várhatóan január elsején elzárja a Minszk felé irá­nyuló gázvezetéket. A vezeték csak harmadannyi gázt szállít, mint az Ukrajnán keresztül ve­zető, ugyanakkor Belorusszia mellett Lengyelországba és Né­metországba is itt szállítják a fű­tőanyagot. így az érintett orszá­gok már jó előre aggódhatnak a soron következő gázháború kö­vetkezményeitől. A Gazprom akkor fenyegette meg Minszket, amikor Alek- szandr Lukasenko oroszbarát belorusz elnök kijelentette: or­szága nem egyesül Oroszország­gal. Minszk a piaci ár ötödéért kapta a gázt és a nyersolajat. Grúziát is a gázszállítások le­állítása fenyegeti. Tbiliszi az el­múlt hónapokban már csak­nem fegyveres konfliktus szé­lére sodródott Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia miatt. A grúzok még azzal is meg­fenyegették Moszkvát, hogy megvétózzák az oroszok csat­lakozását a Világkereskedelmi Szervezethez. ■ i t \ I I

Next

/
Thumbnails
Contents