Petőfi Népe, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-14 / 292. szám

6 2006. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK PANORAMA MA6TARORSZA6 Januártól működhet a megjavított reaktor karácsonyig befejezzük a paksi atomerőműben a sé­rült fűtőelemek kiemelé­sét. Az elhárítással pár huzamosan végzik a szak­emberek a Il-es blokk fő­javítását, amely szintén befejezéséhez közeledik. A reaktor várhatóan ja­nuár elején bekapcsolód­hat a termelésbe. Ötszáz fős fogadást tart a miniszterelnök KARÁCSONYI fogadást tart a miniszterelnök, amelyre majdnem ötszáz vendéget hívott meg. Danks Emese kormányszóvivő elmondta: Gyurcsány Ferenc kor­mányfő a magyar kulturá­lis és tudományos élet ki­válóságainak, illetve a köz­élet reprezentánsainak ad fogadást. Orbán elküldené a KISZ-eseket Orbán: előrehozott választás is lehet orbán Viktor Fidesz-elnök szerint ha sikeres lesz a pártja által kezdeménye­zett népszavazás, az így támadó bizalmi válság akár előrehozott választá­sokat is szülhet. A Jobbik MSZMP- és KISZ-vezetők hatalomból való eltávolítá­sára vonatkozó népszava­zási kezdeményezése kap­csán Orbán Viktor azt mondta, hogy egyetért a szándékkal, a kérdés- feltevés alkotmányossága azonban kérdéses. @ további hírek: www.reggel.hu A Dél-Alföldi régióban, például a gyulai Pándy Kálmán Kórházban, európai színvonalú a sugárterápiás ellátás. Öt régióban kritikus a helyzet. Rák: esélytelen vidékek onkológia Országrésznyi területeken nincs megfelelő kezelés A daganatos betegek az or­szág bizonyos részein nem kapnak megfelelő ellátást - állapítja meg egy meg­döbbentő jelentés, amely az egy éve létrehozott új onkológiai rendszer első fél­éves működését elemezte. A kormányzat továbbközpon­tosítaná a rákgyógyászatot. Bánky Bea Az ország bizonyos régióiban élő daganatos betegek gyógyulási esélyei jóval rosszabbak, mint másutt. Országrésznyi területe­ken vannak fehér foltok, azaz a rákos betegek bizonyos térsé­gekben egyáltalán nem jutnak megfelelő kezelésekhez. Miköz­ben a Dél-Dunántúlon és a Dél- Alföldön európai színvonalon működik a sugárterápiás ellátás, addig Észak- és Közép-Magyar- országon, Budapesten és Pest megyében kritikus a helyzet, Közép-Dunántúlon pedig egyál­talán nincs onkoradiológia. A gyógyszeres kezelésekben is jelentős különbségek mutat­koznak. Az észak-magyarorszá­gi régióban például az egyik rák­centrumban minden beteg kap valamilyen kemoterápiás keze­lést. A szomszédos - lényegesen kisebb forgalmú - intézetben pedig kizárólag a legkorszerűbb gyógyszereket kapják a beutal­tak, de a többi páciensről nin­csenek adatok. A kijelölt 39 rákgyógyászati centrum jelentős része nem tel­jesíti központi feladatait, csök­kent a betegforgalmuk, és nem a legkorszerűbb kezeléseket alkal­mazzák. Pedig az egy éve beve­zetett új, központosított rendszer lényege éppen az lett volna, hogy a betegeket - ha lakóhelyüktől távolabb is esik a rákcentrum - mindenképpen olyan intézmény fogadja, ahol a lehető legjobb te­rápiát kapják. Ezáltal ugyanis jelentősen javulhatnának a tra­gikus magyar rákstatisztikák (lásd keretes írásunkat). „Idén a tavalyi évhez képest 20 ezerrel többen, 310 ezren része­sültek onkológiai ellátásban, a ke­zelések költsége több mint 55 mil­liárd forintjába kerül 2006-ban a biztosítónak, a gyógyszerköltsé­gek pedig 42 milliárdra rúgnak” - mondta el Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár (OEP) főigazgató-helyettese az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. Hoz­zátette: akadtak olyan intézmények, amelyek az onkológiai ellátásra ka­pott finanszírozást nem használták ki, máshol pedig nem volt elég a pénz. Ez szerinte a betegutak felül­vizsgálatát teszi indokolttá. Tragikusan alakuló magyar rákstatisztikák minden évben 60-70 ezer magyar emberrel közük szakorvosaik, hogy valamilyen rosszindulatú daganatos betegségben szenved­nek. Tumoros megbetegedések következtében évente 35 ezren hal­nak meg. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítja: a rákhalá­lozás aránya a magyar férfiak körében a legmagasabb az egész világon Míg az EU 15 régi tagállamában 100 ezer emberből 183-an, nálunk kétszer ennyien halnak bele a daganatos betegsé­gekbe. A tüdőrák-halálozás például a kilencxenes évek óta csök­ken az unióban, nálunk még mindig meredeken ível fölfelé. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója el­mondta: a betegség megállapí­tása és a kezelés kezdete között eltelt várakozási idő intézmé­nyenként eltérő, de szakmailag elfogadhatatlan, hosszú váró­lista sehol nincs. Évente 58-59 ezer új daganatos beteg kezelé­se kezdődik meg, 200 ezeré pedig folyamatos. ~ Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intéze­tének igazgatója szerint nem­csak azért alakulhatnak ki váró­listák, mert nincs pénz a keze­lésre, hanem azért is, mert a diagnosztikai vizsgálatok finan­szírozási korlátozása nem teszi lehetővé, hogy annyit végezze­nek el, amennyi valóban szüksé­ges. Az ország szakember­ellátottsága is komoly hiányos­ságokat mutat: „Gyakorló orvo­saikat nem merik tanulmányútra küldeni Angliába, Németország­ba, mert attól félnek, a reziden­sek nem jönnek haza az alacsony orvosbérek miatt” - jegyezte meg Schaff Zsuzsa. A kormánydöntés már megszü­letett arról, hogy az onkológiai rendszert alapjaiban kell újra­gondolni, a centrumok új kijelö­lése is hamarosan megtörténik. Lenkovics és Péterfalvi szintén vállalná az újabb megbízatást „Az országgyűlési biztosok füg­getlenségét veszélyezteti, hogy az Obudsmani Hivatal költségveté­sét a kormány határozza meg” - közölte Lenkovics Barnabás. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindezt az ombudsma- nok éves beszámolójának vitájá­ban mondta el tegnap a parla­mentben. Lenkovics Barnabás ki­emelte a kistelepüléseken lakók problémáit is. „Ma Magyarország egyik alapvető problémája, hogy a különböző településeken lakó emberek rendkívül eltérő szín­vonalon jutnak hozzá alapvető ellátásokhoz” - mondta az om­budsman. Ennek kapcsán hosz- szabb vita alakult ki, mivel Gusz- tos Péter (SZDSZ) nem értett egyet ezzel a véleménnyel. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a vitában ar­ra figyelmeztetett: a jogállam nem olcsó, mert az állampolgá­rok védelmében erős, az állam- hatalmat ellenőrző szerveket kell működtetni. A rendőrséget érin­tő vizsgálatokat említette példa­ként: előfordul, hogy az intézke­dés keményebb, mint amire szükség lenne az adott helyzet­ben, éppen ez okoz jogsérelmet. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman továbbra is elégedet­len a kisebbségi választási rend­szerrel. Úgy látja, a tavalyi módo­sítás inkább rontott a helyzeten. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint munkája rendkívül sok konfliktussal jár, ellenben „érik az eredménye”. Ugyan­akkor rámutatott: a személyes adatok védelmében még mindig sok a hiba és a bizonytalanság. A jövőre lejár a biztosok man­dátuma. Lenkovics és Péterfalvi szívesen folytatná a munkát. Kaltenbach Jenő nem jelölhető újra, Takács Albertet jobban érdekli az alkot- mánybírói mun­kakör. ml. M. Összehangolná a kormány a határ menti együttműködést magyarigazolvány Lejáratkor automatikusan meghosszabbítják a dokumentumok érvényességi idejét Markó Béla és Takács Csaba (RMDSZ): rendszeresítenék a tárgyalásokat A kormány fejlesztéspolitikai el­képzeléseit december 31-ig meg­küldi a határon túli magyar szer­vezeteknek - mondta Danks Emese. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy az érintett szerveze­tek véleményezik a fejlesztéspoli­tikai elképzeléseket. Danks Eme­se azt követően beszélt mind­erről, hogy Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök határon túli magyar vezetőkkel találkozott tegnap a Parlamentben. A zárt ajtók mö­gött folyó tárgyaláson a kormány­fő mellett Bajnai Gordon fejlesz­téspolitikáért felelős kormánybiz­tos és Kiss Péter szociális és mun­kaügyi miniszter vett részt. A megbeszélésen szó volt a magyarigazolványok és a hozzá­tartozói igazolványok érvényes­ségének automatikus meghosz- szabbításáról, amellyel a félek egyetértettek. Bugár Béla, a szlo­vákiai Magyar Koalíció Pártjá­nak elnöke fontosnak nevezte, hogy összehangolt tevékenység kezdődik a határ menti együtt­működésben. A kormányszóvivő tegnap azt is bejelentette: december 20-án dönt a kormány arról, Románia és Bulgária január elsejei uniós csatlakozása után milyen feltéte­lekkel vállalhatnak munkát pol­gáraik Magyarországon. Gyur­csány Ferenc kedden ismertetett javaslata szerint 140 szakmában korlátozás nélkül megnyílik a munkaerőpiac. ■ P. A. Napi interjú - Marké Béla, az RMDSZ elnöke- Milyen újdonsággal szol­gált a szerdai megbeszélés?- Maga a tárgyalás is újdon­ság volt, hisz korábban ma­gyar-magyar tárgyalásra nem került sor, ahol a gazdasági együttműködésről, a regioná­lis együttműködésről és az EU-támogatásról együttesen beszéltünk volna.- Milyen döntés született a magyarigazolványokkal kapcsolatban?- Az érvényesség automati­kus meghosszabbításában ki­alakult egyetértést pozitívan értékeljük, meghatározó jelentőségű számunkra.- A magyar munkaerőpiac megnyitásával kapcsolatban mire jutottak?- A romániai magyarok szempontjából jelentős előre­lépés történt. A teljes nyitást tartjuk szükségesnek: a kon­zultációk során eddig ki­derült, hogy sok téren, szám- szerűsífre összesen száz­negyven szakterületen libera­lizálják a belső piacot. 1 i Péterfalvi Attila szerint munkája sok konfliktussal Jár

Next

/
Thumbnails
Contents