Petőfi Népe, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-13 / 291. szám

2006. DECEMBER 13., SZERDA PANORAMA ^mmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmsmmm A románok és bolgárok munkavállalásáról nincs egyetértés a koalícióban: az MSZP-vel szemben Kóka János (jobbra) és az SZDSZ a nyitás híve Részleges nyitás januártól vendégmunkások Félévente vizsgálják az engedélyezett szakmákat Izrael immár bevallottan is > rendelkezik atomfegyverrel Üzenet, elszólás vagy beisme­rés? Az egész világ találgatja, hogy miként kell értelmezni az izraeli kormányfő kijelentését, amely egy német televízióban hangzott el. Egy bizonyos: Ehud Óimért miniszterelnök az atom­fegyverrel rendelkező országok között sorolta föl Izraelt. Ebben senki nem kételkedik, a hivata­los álláspont szerint azonban Olmertet félreértették, és Izrael semmit sem változtatott eddigi politikáján. A jobboldali Likud egyik politikusa az ügy nyomán lemondásra szólította fel a kor­mányfőt, a baloldali Merec párt vezetője pedig megkérdőjelezte Óimért alkalmasságát. Elemzők egy része úgy véleke­dik, hogy aligha történt nyelv­botlás: a kormányfő szándéko­san jelezte, hogy országának van nukleáris fegyvere, hiszen a minap Robert Gates amerikai honvédelmi miniszter is az atomhatalmak körében említette meg Izraelt. Külföldi szakértők úgy vélik, hogy Izrael kétszáz nukleáris robbanófejjel rendel­kezik. ■ Csák E. Jövő nyárra felkészülünk Schengenre A schengeni tagsághoz szüksé­ges összes feltételt 2007 nyarára teljesíteni kell - rhórtőftá el tegnap Péffétei József. 'Ki 'igaz­ságügyi és rendészeti miniszter hangsúlyozta: az uniós országok közötti belső határellenőrzés megszüntetéséhez szükséges, il­letve a külső határok szigorú őri­zetét szabályozó előírások két­harmadát Magyarország már az uniós csatlakozástól alkalmazza. Az unió bel- és igazságügyi miniszterei múlt héten döntöt­tek a schengeni térség bővítésé­nek dátumáról. A szárazföldi és vízi közlekedésben 2007. decem­ber 31-én éjféltől, míg a légi for­galomban három hónappal ké­sőbb, a nyári időszámítás kezde­tétől szűnik meg a határellenőr­zés Magyarország, az unió 23 tagországa, illetve Svájc, Norvé­gia és Izland között. A külső ha­társzakaszokon - például Romá­nia felé - jelenleg is schengen- kompatibilis ellenőrzés zajlik, itt nem kell jelentős változásokra számítani. ■ Közel 140 szakmában engedélyezné a kormány, hogy Románia és Bulgária állampolgárai munkát vál­laljanak Magyarországon. Europress-összeállítás A kormány a munkaerőpiac rész­leges megnyitását javasolja a Ro­mánia és Bulgária 2007. január elsejei európai uniós csatlako­zása utáni időszakra - közölte Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök egy tegnapi egyeztetésen. A tervek szerint a csatlakozás el­ső két évében mintegy 130-140 szakmára terjed ki az automati­kus, minden vizsgálatot mellőző engedélykiadási gyakorlat. Ezek­re az állásokra korlátozás nélkül jelentkezhetnek. A miniszterel­nök hozzátette: a szóban forgó szakmákat az évvégéig megszü­letendő kormányhatározat mel­léklete fogja tartalmazni, de a fel­sorolt területeket félévente felül kell vizsgálni. Az ügyben az Országos Érdek­egyeztető Tanács (ÓÉT) munkál­tatói és munkavállalói oldala kö­zött éles nézeteltérés alakult ki. Horváth Gábor a munkáltatói oldal nevében a nagyobb nyitás mellett foglalt állást, mondván: az eddigi egyeztetések alapján a munkaadók többsége ezt támo­gatja. Szerintük ez egy soha vissza nem térő lehetőség, mert az új munkavállalók egy része a mi nyelvünket beszéli. Horváth túl hosszúnak tartotta a féléves felülvizsgálati időt, a tervezett engedélyezési rendszert pedig bürokratikusnak nevezte. Az ÓÉT munkavállalói oldalá­nak nevében Szabó Endre hang­súlyozta: a korlátozott nyitást tartják jobbnak, de közben töre­kedni kell a teljes nyitásra. Fel­idézte: a Szakszervezetek koráb­ban mindert fórumon kritizálták más országok részleges munka­erő-piaci korlátozását. A parlamenti pártok közül az MDF, az SZDSZ és az MSZP vett részt az egyeztetésen. A KDNP már korábban jelezte: nem megy el a találkozóra, a Fidesz hétfőn szintén a távolmaradás mellett döntött. A párt indoklása szerint ez csak egy PR-akció. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány két évvel ezelőtt az­zal fenyegette az ország lakossá­gát, hogy a határon túli magya­rok esetleges Magyarországra jövetele a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer összeomlásával fenyeget................... A kormány javaslatát tegnap Dávid Ibolya, az MDF elnöke is támogatta. Kifejtette: csak azo­kon a területeken kell megköny­Bruttó bérek egyes munkakategóriákban* Szakma Románia Magyaro. Pedagógusok 95 000 200000 Egészségügyi Alkalmazónak 78000 180000 Szállodaipar és vendéglátás 55000 150000 Textilipar 57000 90000 * FORINTBAN FORRÁS: EUROPRESS-GYÜJTÉS nyíteni a munkavállalást, ahol Magyarországon munkaerő- hiány van. Ide sorolta az élelmi­szeripart, az építőipart, az egész­ségügyet és a textilgyártást. Hasonlóan fogalmazott Hiller Ist­ván, az MSZP elnöke is. Kuncze Gábor, a szabad de­mokraták vezetője viszont a tel­jes nyitás mellett érvelt. Emlé­keztetett arra, hogy amikor Ma­gyarország csatlakozott az Euró­pai Unióhoz, azt várta volna, hogy a többi ország nyíljon meg a magyar munkavállalók előtt, de nem így történt. Hozzáfűzte: utólag igazolná ezeknek az or­szágoknak az álláspontját, ha Magyarország is korlátozást ve­zetne be. Markó Béla, a Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség elnöke egy hónappal ezelőtt úgy foglalt állást: a magyarorszá­gi munkaerőpiac teljes megnyi­tása lenne a romániai magyar közösség érdeke. 7 Karácsonyra kisebbségi törvényt hoz Románia felgyorsultak az esemé­nyek az eddig jegelt romá­niai kisebbségi törvény ügyében: a kormánykoalíció gerincét alkotó liberá­lis-demokrata pártszövet­ség bejelentette, hogy a ka­rácsonyi ünnepek előtt el szeretnék fogadni. Holokauszt-tagadók konferenciája Iránban ORTODOX RABBIK, a Ku-Klux- Klán képviselői és neonáci szervezetek tagjai is részt vettek a teheráni holo- kauszt-konferencián. A gyű­lésen, amelyet Mahmud Ah- madinezsád iráni elnök hir­detett meg, a magyar Lelki­ismeret ’88 szélsőséges cso­port egy tagja is ott volt. Megtalálták Szent Pál sírját A VATIKÁN RÉGÉSZEI meg­találták Szent Pál sírját a ró­mai San Paolo fuori le Mu­ra-bazilikában. A szarkofág a negyedik században za­rándokhely volt, azóta pon­tos helye feledésbe merült. Nem tudni, a koporsóban vannak-e még csontok. Bírálta az uniót a török kormányfő IGAZSÁGTALANSÁGGAL vádol­ta az EU-t Recep Tayyip Erdogan török kormányő, miután az uniós külügymi­niszterek azt javasolták: a nyolc fejezetben függesz- szék fel az ország uniós csatlakozási tárgyalásait. Az indok: Ankara nem nyitotta meg reptereit és kikötőit a ciprusi gépek és hajók előtt. Erdogan harcban Brüsszellel @ TOVÁBBI HÍREK: WWW. REGGEL. HU Több millió román most is az unióban dolgozik NEM KELL ATTÓL TARTANI, hogy Románia EU-csatlakozása után az ország munkát kereső állampolgárai elözönlenék az uniót - mondta a napokban Budapesten Emil Constanti- nescu volt román államfő, aki szerint már most is több mil­lió honfitársa dolgozik az unióban. Ez nem túlzás: a 22 milliós országból az elmúlt években tömegesen vették az irányt az EU, elsősorban Dél- Európa felé. Constanünes- cuval a szakértők is egyetérte­nek, ám a jelek szerint ez sem elégíti ki a nyugat-európai ál­lamokat: Nagy-Britarmia pél­dául, amely a 2004-es bővítés idején megnyitotta munkaerő piacát, most a magyarhoz hasonló korlátozást tervez. MAGYARORSZÁGON a rendszer- váltás óta hivatalosan 90 ezer román állampolgár - többnyi­re erdélyi magyarok - kért munkavállalási engedélyt. A kormány azonban attól tart, hogy 2007-től könnyen hazánkban ragadhatnak azok, akik Nyugat-Éurópában nem jártak szerencsével Egyenruhában temették Pinochetet chile Az egykor megkínzott Bachelet elnök megtagadta a gyásznapot Mindenki mást gyanúsít Litvinyenko megölésével Kedden katonai tiszteletadás mellett eltemették Augusto Pi­nochet volt chilei diktátort. Por­hüvelyét nyitott koporsóban a santiagói katonai akadémián ravatalozták fel. A 91 évesen va­sárnap elhunyt politikus ravata­lánál több ezren tették tiszteletü­ket, a volt diktátor hívei mellett azonban feltűntek uralmának áldozatai is. A temetés szervezői végül attól tartva, hogy megis­métlődnek a vasárnap esti erő­szakos események, Pinochet te­temét titokban, egy jelzés nélkü­li furgonban vitték a temetőbe. A rezsim hívei közül sokan kritizálták Michelle Bachelet A diktátor halálát ünnepként élték meg a chilei emberi jogi aktivisták chilei elnöknőt, aki nem enge­délyezte, hogy állami temetést tartsanak, és gyásznapot sem rendelt el Pinochet emlékére. „Chile nem felejt” - indokolta döntését Bachelet. Az 1973-tól 1990-ig tartó katonai rezsim alatt az elnöknőt és szüleit is megkínozták, édesapja a börtön­ben halt meg. A diktatúra mér­lege csaknem 3000 meggyilkolt és 28 ezer megkínzott ember. Bukása után Pinochetet egyszer sem tudták felelősségre vonni tettei miatt. Az ellene folytatott jelenlegi eljárást pedig most már minél hamarabb lezárják a chi­lei hatóságok. ■ Miközben tegnap az Interpol is beszállt a nyomozásba, egyre na­gyobb a zűrzavar akörül, ki gyil­kolta meg és kinek a megrende­lésére Alekszander Litvinyenkót Londonban. A bri­tek szerint Andrej Lugovoj, az orosz szövetségi biztonsá­gi szolgálat volt tag­ja itatta meg radioaktív teával. A Scotland Yard egy volt KGB-s tisztekből álló bűnbandát sejt a háttérben. Az orosz nyomozás szerint Bo­risz Berezovszkij áll a mérgezés hátterében. Az emigráns orosz milliárdos Moszkva szerint ez­zel akarta kellemetlen helyzet­be hozni Oroszországot. A Hamburgban talált polo­nium nyomát követő német ha­tóságok azonban a volt barátot, Dimitrij Kovtunt tartják a „halál­futárnak”, aki az izotópot Londonba csempészte. Kov- tun Hamburgban meglátogatta feleségét és sugárzással szeny- nyezte be annak lakását. Berlin az orosz kormányt gyanúsítja, erre utal Angela Merkel kijelen­tése is, miszerint Moszkva min­den eszközzel el akarja leplezni az igazságot. ■ ■ Berlin szerint Moszkva leplez­né az igazságot. J * i

Next

/
Thumbnails
Contents