Petőfi Népe, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-20 / 271. szám

9 2006. NOVEMBER 20., HÉTFŐ LXI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM TUTI I v |j« Ei ITT til 1 UfiXl/eJ U Kecskemét fejlődése közös ügyünk politika dr. Brúszel László: szeretek a közösségért dolgozni, Nagyot nézett Kecskemét, amikor az új, fideszes vá­rosvezetés októberben az egyetlen tanácsnoki szé­ket egy szocialista képvi­selőnek adta. Dr. Brúszel László olyan fontos terü­letek felügyeletét látja el, mint a vállalkozói tőke, az önkormányzati cégek, a gazdasági program és a közbeszferzések. Takács Valentina- Elég szokatlan lépés volt a városvezetés részéről. Ön sze­rint ez csak egy politikai gesz­tus? - kérdeztük az új tanács­nokot.- Úgy gondolom, hogy ez a ta­nácsnoki poszt nemcsak politi­kai gesztus, hanem az új város- vezetés realista felfogását jelzi. A Fidesz ugyan megnyerte a körzetek döntő többségét, de a szavazati arányokat tekintve ta­lán nem volt alap arra, hogy a másik felet teljesen kizárja. Ugyanakkor itt 1990 óta hagyo­mány, hogy a bizottsági helye­ket arányosan osztják szét a pár­tok. Van, ahol ezt belefoglalják a szervezeti és működési szabály­zatba, de Kecskeméten - bárki került eddig hatalomra - erre nem volt szükség. Arról nem be­szélve, hogy Kecskemét előtt az elkövetkezendő években nagy feladatok és lehetőségek állnak, az uniós forrásoknak köszönhe­tően. Ezért a korábbiakhoz ké­pest jobban össze kell fogni. Re­méljük, hogy ennek nem állja útját az egyébként meglévő pártpolitikai különbözőség. ■ Már csak azért is érde­kes lesz a polgármester és a tanácsnok közötti együttműködés, mert dr. Zombor Gábor a gaz­dasági feladatokat saját hatáskörben tartotta, ám ezek egy részét dr. Brúszel László felügyeli majd.- Hogyan lehet egyszerre együttműködni a vezetéssel, illetve megtartani az ellenzéki szerepkört?- Az ellenzéki szerepkör­nek fenn kell maradnia, hi­szen a demokrácia ezt követeli. De a kecskemé­tiek, függetlenül attól, hogy hova szavaztak, azt elvárják, hogy a város fejlődjön.- Hogy képzeli el a ta­nácsnoki munkát?- Ami hozzám tarto­zik, abban előzetesen véle­ményt mondhatok, illetve adatokkal, információkkal és javaslatokkal segíthetem a munkát. Aztán jogom van rá­kérdezni a döntések végrehaj­tására is. Ez alól legfeljebb a közbeszerzési eljárások jelente­nek kivételt, hiszen a törvény szerint abba nem szólhatok be­le, de a lezárást követően már rákérdezhetek. Mindez nyil­vánvalóan csak akkor műkö­dik, ha a vezetéssel, elsősorban a polgármesterrel, de az alpol­gármesterekkel, a bizottságok­kal, a hivatallal is tudok együtt dolgozni.- Az egész országot izgalomba tartja a január 1-jén elkez dődő Nemzeti Fejlesztési Terv II. (NFT) Kecskemétre reáhsan mennyi pénz érkez­het?- Ez most olyan, mint egy ol­ló nyitott szárnyai. Úgy számo­lunk, hogy az elkövetkezendő hét évben az NFT II. és a regio­nális operatív programok kere­tében minimum 10 milliárd fo­rintot, kisebb-nagyobb szeren­csével 50 milliárdot hozhatunk ide. Ebben azonban nincsenek benne a nem saját - tehát kor­mányzati - fejlesztések, példá­ul az északi elkerülő út. Azt is végig kell gondolnunk, hogy mi az, amit időben elő tudunk ké­szíteni, és milyen ütemezés­ben.- Ez azért érdekes, mert ­és bort készíteni Névjegy Dr. Brúszel szerint, akár 50 milliárd fo­rintnyi uniós pénz is jöhet Kecskemétre, a következő hét évben. Ehhez a politikai haragszomrádot hanyagolni kéne. ■o mint tudjuk - például a kecs­keméti megyei kórház 14 mil­liárdos fejlesztést tervez az NFT II. keretében, és ez csak egyetlen projekt.- Valóban, de az a megyei ön- kormányzat fejlesztéseként ke­rült eddig szóba. Ha így számol­juk, akkor sokkal reálisabb az 50 milliárd. Egyébként a város­nak is elég sok olyan elképzelé­se van, ami önmagában több milliárd.- Ha már itt tartunk: a kór­háznak ez a bizonyos fejleszté­se elsősorban egy gyógycen- trum létrehozásáról szól, ám hasonlót tervez a város is a Bácsvíz Zrt.-től frissen tulaj­donba kapott területen. Nem tart attól, hogy a végén egy­más konkurenciái .lesznek a források megszerzésében?- Ezt már az új városvezetés­sel mi is végiggondoltuk, és ar­ra az elhatározásra jutottunk, hogy a saját wellness-gyógy- fürdő elképzelésünket megpró­báljuk a megye gyógycentrum tervével együtt megvalósítani. Ez pedig egy újabb példa lehet arra, hogy hányféle szinten kell együttműködésre törekedni, ha nem akarunk lemaradni a be­áramló milliárdokról.- Az Ön személyisége a rend­szerváltás idején lett Kecske­méten ismert. Mi tartja moz­gásban? Nem fáradt bele a po­litizálásba?- Mindenekelőtt többet akar­tam tenni a közösségért. Ennek az egyik színtere a pártpolitizá­lás. Emellett azonban fél tucat civil szervezetnek is a tagja va­gyok.- Otthon nem mondja a felesé­ge, hogy túl sokat van távol?- Szerencsém van, mert a családom megszokta, hogy gyakran távol vagyok. A felesé­gem is közéleti személyiség.- Jogász, közgazdász, sőt pos­taforgalmi végzettsége is van. Melyik szakmában érzi magát a leginkább otthon?- Mindenekelőtt jogász va­gyok. Elvégeztem a közgazdasá­gi egyetemet is, igaz a matekot nem szerettem. Mindenekelőtt gazdasági és az adóügyekben vagyok járatos. 1951-BEN született Rémen, gazdálkodó családban. 1979-ben szerzett jogi diplo­mát Szegeden, aJATE-n. A tantárgyak közül ki nem áll­hatta a statisztikát 1991-ben Budapesten, a köz­gazdaságtudományi egyete­men jogász-közgazdászként másoddiplomázott, adóta­nácsadói oklevelet szerzett. Egyéni ügyvédként dolgozik, a gazdasági ügyek a kedven­cei, a válópereket messze el­került 1990-tol önkormányzati, (94-98 országgyűlési) képvi­selő, szocialista színekben. Je­lenleg az MSZP kecskeméti elnöke. Nős, egy fia és egy lánya van, felesége orvos. Szabadidejé­ben olvas, teniszezik.- Hobbija van?- Teniszezni szeretek, de most szenvedek. A teniszkönyö­köm kiújult. Tíz évvel ezelőtt jött elő, azóta gyakran kínlódok vele. Talán meg kellene műttet- ni. Olvasni is szeretek, minde­nekelőtt a történelmet bújom. Jelenleg nagyapám és apám el­ső és második világháborús emlékiratait rendezgetem. Csa­ládom a Felvidékről Érsekújvár környékéről érkezett az Al­földre. A családfánk felkutatása még előttem áll.- Gyakran jár haza Rémre a rokonokhoz?- Igen, édesanyámat és test­véremet látogatom. Illetve Ré­men borászkodom is. Kövidin- kát és kadarkát termelek. A fehéret a feleségem, a vörösbort inkább én szeretem.- Milyen az idei újbor?- Még érnie kell annak az egy hektó kadarkának, melytől sokat várok. Úgy gondolom na­gyon jó minőségű lesz az idei évjárat - mondta végül dr. Brúszel László. Keresik a jó szakembereket a cégek munkaerőpiac Egyre kevesebb fiatal választja a kétkezi szakmát Hiába ígérnek viszonylag jó fi­zetéseket egyes cégek, az álláshirdetők mégsem találnak elegendő képzett szakembert. Ennek részben az az oka, hogy nem jelentkeznek a fiatalok bi­zonyos szakmákra. Inkább el­végzik a gimnáziumot, hogy az érettségi után diplomát szerez­hessenek. Pedig a munkaügyi központ állásajánlatait bön­gészve látható, hogy egy kép­zett keresett szakmunkás bére elérheti a diplomások fizetését. Pintye László, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara alelnöke is osztja ezt a vélekedést. Elmondta, hogy a megyei szervezet és az orszá­gos kamara nemrég végzett fel­mérést, melyből szintén erre lehet következtetni. Pedig van elég jóminőségű gyakorlati képzőhely Kecskeméten, ahol szükség van a jó szakmunká­sokra. Ilyen például a Phoenix- Mecano Kft., KÉSZ Kft., ThyssenKrupp Nothelfer Kft., Classic Tanoda. Majd hozzátet­te: azt szeretnék elérni, hogy a kormány fokozottabban támo­gassa a hiányszakmás képzé­seket Magyarországon. ■ B. Zs. A hiányszakmák szerkezetlakatos, kőműves, gépi forgácsoló, hegesztő, ács-állványozó. Nagy Tamás tanműhelyvezető és Bebesi Tibor tanuló közösen old meg egy mérési feladatot a ThyssenKrupp Nothelfer Kft. műhelyében. Az együttműködéstől függ a piaci megmaradás klaszter Ha nem fognak össze a hasonló profilú kis és közepes cégek, úgy a nagy nemzetközi vállalatok előbb-utóbb a padlóra küldik őket. Erről a témáról ta­nácskoztak a megyei építő- és faipari társaságok vezetői a na­pokban a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kecskeméti központjában. Az egyeztetés formája lehet, a nyu­gati országokban jól működő ún. klaszter, mely egy laza, de mégis szervesen összekapcsoló­dó hálózati rendszer. Ez arra szolgál, hogy a vállalkozások - megtartva önállóságukat - egy­más érdekeit figyelembe véve közösen védjék meg, erősítsék piaci pozícióikat. A Dunántúlon már működ­nek ilyen szervezetek. Kalcsú Zoltán, a rendezvény egyik meghívottja a Pannon Fa- és Bú­toripari Klaszter megalakulásá­ról tartott ismertetőt. A szerve­zet jó öt éve született, s ma már mintegy 117 klasztertag-vál- lalkozás működik együtt. Üzlet­ember-találkozók megszervezé­sével, kereskedelmi kapcsolatok bővítésével, vásárokon kiállítá­sokon történő részvételekkel, tudományos kutatások eredmé­nyeinek bevezetésével erősítik helyzetüket. A tanácskozáson elhangzott: a megyei kamara ar­ra törekszik, hogy a térségben minél előbb megalakuljanak a klaszterek. ■ B. Zs. t 4 I I

Next

/
Thumbnails
Contents