Petőfi Népe, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-14 / 266. szám

2006. NOVEMBER 14., KEDD 7 PANORAMA Újabb sztrájk okozott torlódást a román-magyar határon Változások Washingtonban lapvélemények „Jelentősen megkönnyebbült a világ közvéleménye” Mintegy 40 ezer romániai közal­kalmazott tartott figyelmeztető sztrájkot tegnap délelőtt 8 és 10 óra között, mivel a szakszervezet béremelési követeléseit nem volt hajlandó teljesíteni a kormány. Zárva voltak az adóhivatalok, az egészségbiztosító irodák, sőt a vámhivatalok egy része is. A ma­gyar-román határon hosszú so­rok alakultak ki, a munkabe­szüntetés elsősorban a Magyar- országról kilépő forgalmat aka­dályozta. Daniela Cucu szak- szervezeti elnök elmondta: mi­vel a törvény értelmében az or­szághatáron szolgálatot teljesítő vámosoknak biztosítaniuk kel­lett legalább a tevékenység egy- harmadát, a sztrájkot a túlbuzgó­ság jellemezte. „Délelőtt az autó­kat a szokottnál aprólékosabban ellenőrizték” - közölte az érdek- védelmi vezető. A közalkalmazot­tak többségét tömörítő szakszer­vezet azzal fenyeget, hogy novem­ber 20-ától általános sztrájkba lépnek. ■ T. B. L, Kolozsvár Dicsért és bírált a NATO-főtitkár Budapesten Jaap de Hoop Scheffer kijelentet­te: bár elismeri a magyar hon­védség eredményeit, nem elége­dett azzal az aránnyal, amit Ma­gyarország a nemzeti jövedelem­hez viszonyítva honvédelmi ki­adásokra fordít. Hozzátette azt is: a kötelező 2 százalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mind­össze heten teljesítik. Szekeres Imre honvédelmi miniszter sze­rint Magyarország teljesítette a NATO-nak tett korábbi vállalását, s felkészültek a 2007- től felajánlott felada­tok teljesítésére. A kormány kötele­zettséget vállalt arra is, hogy a költségvetés­ből fedezik a magyar kato­nák szerep- vállalását a külföldi missziók­ban. bK. I. Jaap de Hoop Scheffer A közelmúltban a külvilág előtt még egységes hármasként szerepelt az elnök védelmi miniszterével és a külügyi tárca irányítójával Élénken latolgatják az Egyesült Államokon belül és kívül, mennyire válto­zik meg az USA külpoliti­kája az időközi kongresz- szusi választások után. Csák Elemér Nem kell már panaszkodnia Condoleezza Rice-nak, hogy a védelmi miniszter nem válaszol telefonhívásaira: Donald Rums- feldnek a minap távoznia kellett az iraki háború népszerűtlensé­ge, valamint a republikánusok emiatt elszenvedett választási kudarca miatt. A Time és más mértékadó hetilapok úgy látják: a rugalmasabb politikai vonalat képviselő külügyminiszternek több beleszólása lesz a Fehér Ház stratégiai döntéseibe. Min­denesetre a szenátus védelmi bi­zottságának elnöke bejelentette, hogy decemberben újra napirendre tű­zik az amerikai csa­patok iraki szerep- vállalását, s megvi­tatják a konfliktus megoldásá­nak módozatait. A törvényhozási erőviszonyok megváltozása, Rumsfeld me­nesztése megerősítette azt a vé­leményt, hogy az iraki háború és a Bush-kormányzat kemény­vonalas külpolitikája sokat ár­tott az Egyesült Államok külföl­di megítélésének A The Wa­shington Post ebből kiindulva megállapítja: a világ megköny- nyebbült a választások után. Az Európai Parlament szocia­lista frakciója ennél nyersebben fogalmazott: „egy hatéves rémálom ■ végének kezdetéhez értünk". A Le Figaro szerint Rumsfeld „az iraki amerikai invázió rette­netének jelképe” volt. A Post egy másik cikkében azt pedzegeti, hogy a demokraták valószínűleg szorgalmazzák majd a párbeszédet az Egyesült Államok ellenfeleivel. A törvény­hozók egy csoportja már jó ideje azt követeli a Bush-kormánytól, hogy szankciók és fenyegetések helyett üljön le tárgyalni Iránnal, Észak-Koreával és Szíriával. E té­ren már történt némi enyhülés azóta, hogy Condoleezza Rice lett két éve az amerikai diplomácia vezetője. Most erősödik az a né­zet is, hogy nem csak akkor kell megvitatni Irán nukleáris prog­ramját, ha a perzsa állam már abbahagyta az urándúsítást. Jelentős fejlemény lehet az amerikai külpolitika alakulásá­ban, hogy tegnap az elnök ta­nácskozásra hívta össze az iraki kérdésekben illetékes személye­ket. A demokraták olyan nem­zetközi konferencia megtartását javasolják, amelyen Irán, Szíria és Törökország is részt venne. ■ Nemzetközi konferenciát rendeznének. Külügyi szóvivő: Magyarországot semmilyen formában nem érinti az amerikai belpolitika módosulása „Magyarország továbbra is el­kötelezett az Észak-atlanti Szö­vetség mellett, hazánkat nem érinti az Egyesült Államokban lezajlott kongresszusi választá­sok eredménye” - közölte la­punkkal a Külügyminisztérium szóvivője. Polgár Viktor el­mondta: a magyar külpolitikát semmilyen formában nem be­folyásolja, hogy az Egyesült Ál­lamok esetleg kivonulna Irak­ból, és csökkentené afganisztá­ni csapatainak számát is. „Afganisztánban két évre vál­laltuk a Baglan tartományban működő PRT (újjáépítési cso­port) vezetését, s a misszió a NATO keretein belül műkö­dik. Irakban ugyan van né­hány kiképzési feladatokat el­látó tisztünk, ám katonáinkat kivontuk az országból, ezen­kívül ott nem is az újjáépítés, hanem a béketeremtés az el­sődleges feladat, ebben pedig nem hiszem, hogy részt venné­nek magyar csapatok” - emel­te ki Polgár Viktor. A szóvivő szerint Magyar- ország akkor sem küldene csapatokat a közel-keleti országba, ha a NATO venné át az iraki rendteremtés feladatát, mivel a honvédség így is ezer főt állomásoztat külföldön. Járványszerűen terjed a világon a cukorbetegség diabétesz A teljes magyar lakosság mintegy 10-12 százalékát érinti közvetlenül a kór Vüágszerte több mint 200 millióan szenvednek cukorbetegségben - Magyarországon a felismert dia- béteszesek száma 500 ezerre te­hető -, és számuk folyamatosan nő. A hátrányos helyzetben lé­vők fokozottabban ki vannak téve a cu­korbetegség veszé­lyének, illetve nehe­zebben jutnak meg­felelő ellátáshoz, egyes orszá­gokban még inzulinhoz sem - figyelmeztet az Egészségügyi Vi­lágszervezet és a Nemzetközi Cukorbeteg-szövetség a diabé­tesz világnapján. „Járványszerűen terjed a 2-es típusú diabétesz, elsősorban a fejlődő országokban, például Kínában, Indiában és Egyiptom­ban öltött drámai méreteket a növekedés üteme” - mondta la­punknak Jermendy György, a Magyar Diabetes Társaság elnö­ke. A professzor szerint a beteg­ség veszélyeztetett­jei az elhízottak, főként azok, akik­nél a súlyfelesleg a hasra rakódik. Az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány miatt nálunk is év­ről évre több betegnél állapítják meg a cukorbetegséget: az elő­fordulási gyakoriság 5-6 száza­lékra tehető a teljes népesség kö­rében. További mintegy 300 ezer ember esetében már mutatkoz­nak a betegség későbbi kialaku­■ A betegség fő ve­szélyeztetettjei az elhízottak. A hátrányos helyzetben lévők nehezebben jutnak megfelelő ellátáshoz lásának előjelei. Jermendy György szerint a nyilvántartot­tak mellett további néhány száz­ezer olyan beteg lehet, akiknél még nem fedezték fel a lappang­va zajló diabéteszt, így a beteg­ség becslések szerint végül a tel­jes lakosság 10-12 százalékát érinti közvetlenül. Hatvan év felett már minden hetedik-tize­dik ember cukorbajos. A szegények körében is gyako­ribb a betegség előfordulása; ez valószínűleg azzal magyarázha­tó, hogy rengeteg szénhidrátot fogyasztanak, s így könnyen el­híznak. A betegség érelmeszese­désre hajlamosít, s ez szívinfark­tust és szélütést okozhat. ■ Bánky Bea Szétverték a tüntetést Németországban ALSÓ-SZÁSZORSZÁGBAN a rendőrök vízágyúkkal és gumibotokkal számolták fel környezetvédők tüntetését. A zöldek atomhulladékok szállítása ellen tiltakoztak. Magára maradt Dél-Oszétia A dél-oszétia elszakadásá­ról rendezett népszavazás nem járul hozzá a problé­ma politikai rendezéséhez - vélekedett nyilatkozatá­ban az Európa Tanács. A hivatalosan Grúziához tartozó miniköztársaság lakosságának 99 százaléka a függetlenségre szavazott vasárnap. „Nemzeti” párbeszéd a cseh kormányban Csehországban a választá­son győztes Polgári Demok­ratikus Párt (ODS) lemon­dott arról, hogy a belpoliti­kai patthelyzetet előrehozott választással oldja meg, és most egy stabil kormány megalakításán dolgozik. Mirek Topolánek kinevezett kormányfő bejelentette, hogy az új kabinetben a demokratikus pártok ven­nének részt. Topolánek újra bizakodó Megegyezés a palesztin kormányról Mohamed Sabir (60), a Gá­zai Iszlám Egyetem rektora lehet a palesztin egység­kormány vezetője a Hamasz és a Fatah megállapodása szerint. A két mozgalom politikai kiegyezéséről nem ez az első értesülés. @ további hírek: www.regoel.hu Megkapjuk az információkat az új terrorveszélyröl „A magyar nemzetbiztonsági szervek kapcsolatban vannak a külföldi partnerszervezetek­kel, és minden lényeges infor­mációhoz hozzájutnak” - jelen­tette ki tegnap a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatok szóvi­vője, miután kiderült, hogy az al-Kaida merényleteket tervez Európában a karácsonyi ünne­pek idejére. A hírszerzési forrá­sokra hivatkozó jelentés szerint a támadások gyanúja al-Kaida- tagok kihallgatása nyomán ve­tődött fel, a célpontok vasúti és légi járatok lennének. Vajda Péter hangsúlyozta: a nemzet- biztonsági szervek közötti kap­csolat állandóan működő infor­mációcsere. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents