Petőfi Népe, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-11 / 264. szám

6 2006. NOVEMBER 11., SZOMBAT PANORÁMA Megint per elé néz a Magyar Rádió ÚJABB PERT indított a Ma­gyar Rádió elnökének meg­választásával kapcsolatban a közszolgálati médium ku­ratóriumának két társadal­mi delegáltja. Gráf Csilla és Pós Péter, Such György cég- bejegyzésének megsemmi­sítését kérte a bíróságtól. Fejlesztés és közlekedés a közös kormányülésen A magyar és a román fej­lesztési terv összehangolá­sa, a kis- és középvállalko­zásokat támogató közös alap létrehozása, illetve közlekedési és infrastruk­turális projektek szerepel­nek a közös kormányülé­sen - jelentette be Danks Emese kormányszóvivő. Danks ismertette a napirendet Hazamehet a kórházból Toller László két héten belül hazame­het a kórházból Toller László. Pécs korábbi, sú­lyos autóbalesetet szenve­dett MSZP-s polgármestere már nem szorul intenzív osztályos ápolásra, állapota stabil, lekapcsolták a gé­pekről. Felépülése azonban még hosszú ideig tarthat. @ további hírek: www.reggel.hu Tömeges leszerelési kérelem kedvezményes nyugdü Egyre több rendőr bizonytalanodik el és hagyja el a pályát Ha folytatódik a le­szerelési hullám, rövid időn belül működésképte­lenné válhatnak a rend­védelmi szervek. A dolgo­zók a jogos kiváltságok elvesztésétől félnek. Vég Márton A tűzoltók, a vámosok, a börtön­őrök és a katonák egyelőre ki­várnak, a rendőröknél azonban minden jel szerint betelt a po­hár. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság tájékoztatása szerint kö­zel 1300 rendőr várja, hogy ké­relme alapján leszereljék. A helyzetet súlyosbítja, hogy első­sorban főtisztek, tisztek és tiszt- helyettesek reménykednek ab­ban, hogy az orvosi felülvizsgá­lati bizottság végül alkalmatlan­nak minősíti őket a további rend- „ w őri szolgálatra. A napról napra | növekvő leszerelési hullám hát- | terében azonban valójában nem | hirtelen, csoportosan jelentkező 1 egészségügyi problémák állnak, hanem a kedvezményes nyugdíj­ba vonulási jogosultság elveszté­sétől való megalapozott félelem. „A rendvédelmi dolgozók an­nak tudatában vállalták az éle­tük kockáztatásával is járó hiva­tást, hogy a szolgálati nyugdíj- rendszer értelmében a civilek­nél kedvezőbb számítási mecha­nizmus alapján kérhetik nyug­díjazásukat. Ha ezt elveszik, ak­kor főleg a fiatalok, elhagyják a pályát” - mondta lapunknak Kó­nya Péter. A Fegyveres és Rend­védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint de­monstrációjuknak köszönhető, hogy a kormány egy év halasz­tást adva csak 2008-tól léptetné életbe a szigorításokat, így még kereshetik a kompromisszumos megoldást. Különben a tömeges pályaelhagyás miatt a működés- képtelenség veszélye fenyeget. A rendőrök letehetik a pajzsot a kedvezmények megszűnése miatt, s ez működésképtelenséghez is vezethet Fidesz: Gergényi kényelmetlenné vált Jelenleg az a dolgozó, aki 25 évet már ledolgozott, jogosulttá válik a szolgálati nyugdíj kérel­mezésére akkor, ha beosztása megszűnik, de nem fogadja el az új, felajánlott munkakört. A kor­mány ezt a határidőt megnövelné, más­részt a nyugdíj meg­állapításánál nem vennék figyelembe a pótlékokat, jutal­makat és a szabad­ság megváltását! Egy beosztott rendőr vagy egy kiszálló tűzoltó 80-90 ezres net­tó fizetésének mintegy 40 szá­zalékát teszik ki az említett téte­lek. Ráadásul megszűnhet a ju­bileumi jutalom és a 13. havi il­letmény. „A rendőröket ért táma­dások miatti sértődöttségről is szó van, de csak a vezetők eseté­ben lehet ez is a távozás motivá­ciója. A fő probléma az, hogy a reformot nem szakmai, hanem költségvetési szempontok hatá­rozzák meg, ezért minden testü­letnél időzített bomba ketyeg” - mondta Kónya. Az Igazságügyi és Rendészeti Mi­nisztérium (IRM) szerint azért hagy­ják el tömegek a rendőri pályát, mert bizonytalan­nak érzik a jövőt, és nem elég tá­jékozottak. „Akinek húszéves szolgálati viszonya van, az a je­lenleg érvényes szabályok sze­rint mehet nyugdíjba a későb­biekben is” - mondta Kondorosi Ferenc. Az IRM államtitkára szerint társadalmilag nem igaz­ságos, hogy valaki viszonylag fiatalon szép nyugdíjat és egyút­tal fizetést is kap, ezért a szolgá­lati és a rendes jogviszonyokat közelíteni kell egymáshoz. A leszerelési hullámot elindí­tó Gergényi Péter budapesti ren­dőr-főkapitány nyugdíjazási ké­relméről a napokban dönt Pet- rétei József rendészeti miniszter, és sajtóértesülések szerint nem fogja elfogadni. Gergényi 40 éves munkaviszonnyal rendelkezik, így minden esetleges változás alól mentesülne, ezért legfeljebb csak azzal indokolható hirtelen elhatározása, hogy jövőre várha­tóan befagyasztják a béreket a közszférában. Másrészt mivel a nyugdíjrendszer átalakítása je­lenleg csak formálódik és legfel­jebb 2008-ban lépne hatálya, ezért Gergényi sietségét semmi nem indokolja. „rákényszerítettek egy rendőrkapitányt, hogy nyújt­sa be nyugdíjazási kérelmét, mert a kormány számára ké­nyelmetlenné vált” - mondta tegnap Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője a Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök által életre hívott, az október 23-i eseményeket vizsgáló bizottságról véle­ményt mondott, miszerint an­nak szinte valamennyi tagja egzisztenciális kötődéssel rendelkezik a kormányhoz. Ezért a legnagyobb jóindulat­tal sem lehet függetlennek nevezni. „A Fidesz folytatja hamis vádakra alapozott, le járató kampányát a rendőr­ség ellen reagált Nyakó Ist­ván, az MSZP szóvivője. ■ Az ORFK adatai szerint 1300 rendőr adta be leszerelési kérelmét, főként tisztek. Tévéostrom: van jelentés, de titkos? Elkészült, ám a gyakorlatban mégsem ismerhető meg a Ma­gyar Televízió szeptember 18-i ostromáról készült rendőrségi vizsgálat anyaga. Legalábbis egyelőre nem: mindaddig nem nyílik ki a jelentést tartalmazó dosszié, míg Bene László orszá­gos rendőrfőkapitány át nem te­kinti az anyagot, és el nem dön­ti, mi hozható belőle nyilvános­ságra. Ignácz István, a vizsgála­tot vezető rendőrtiszt mindösz- sze annyit közölt rekordrövidsé- gű sajtótájékoztatóján: a szakér­tői csoport azt vizsgálta, szak­szerű volt-e a rendőri fellépés, valamint azt, mi a teendő, hogy hasonló akció a jövőben ne for­dulhasson elő. A vizsgálatveze­tő annyit közölt: 51 személyt hallgattak meg az ügyben, melynek tanulságait több mint százoldalas dokumentumban foglalták össze. Ignácz István a továbbiakban semmilyen újságírói kérdésre nem kívánt válaszolni, így nem árulta el, van-e köze Gergényi Péter budapesti főkapitány távo­zásának a zavargásokhoz, illetve nem szólt arról sem, sikerült-e felelősöket találniuk. ■ T. G. HIRDETÉS Már több százezren tudják... ... ha kőtelező, irány a fr £ Jöjjön be a postára, és számoltassa ki személyre szabott PostaAutóŐr kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díját! Most megnyerheti a 3 db Biaupunkt Autó HiFi egyikét! 5 éves, 1,3-as Suzuki Swifttel, B10 47 éves, ' díja: 3 97S Ft / Sorsolás 2006. december 22-en. a nyerteseket írásban értesítjük. Részietek a www.postabiztosito.hu weboidalon. Ügyféhszolgátet: 06 «0 200 480 • www.posUbirtosito.hu Az elérhető gondoskodás (Posta Biztositó Újabb vitát robbantott ki Orbán beszéde A Fidesz elnöke a hatalom meg­szerzése érdekében azt sem tart­ja nagy árnak, hogy újra Ma­gyarország elleni embargóra szólítsa fel az EU-t - mondta teg­nap Nyakó István. Az MSZP szó­vivője Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben elhangzott szavai­ra reagált, amelyben a pártelnök kijelentette, hogy az unió ne nyújtson segítő kezet a kommu­nizmus erkölcsi örökségével nem szakító kormányoknak. Nyakó szerint „soha politikus nem ártott még annyit Magyar- országnak, mint Orbán Viktor”, s ő az, aki a saját fészkébe is be- lepiszkít, ha nem az ő szája íze szerint történnek a dolgok”. A szocialista politikus szerint a Fi­desz elnökét csak a személyes bosszú foglalkoztatja, s nem ér­dekli, hogy az általa okozott kárt 3200 település, 10 millió ember, sok ezer vállalkozás fizetné meg. „Mély válságban vannak a szo­cialisták, ezért hazudnak” - je­lentette ki Ágh Péter. A tideszes honatya szerint nyilvánvaló az MSZP célja: menekíteni a kor­mányfőt, aki az október 23-i bru­tális rendőrtámadásért felelős, de bujkál a felelősség elől. ■ É. S. Januártól ellenőrzik, hogy ki fizet tb-járulékot A Pénzügyminisztérium tegnap hivatalosan is nyilvánosságra hozta azt a jogszabályterveze­tet, amely szerint a háztartásbe­liek után is kötelező lenne tár­sadalombiztosítási járulékot fi­zetni. A parlament előtt lévő ja­vaslat ugyanakkor továbbra sem egyértelmű abban, hogy ki tartozik ebbe a körbe. Sőt a ter­vezetben nem is szerepel sem a háztartásbeli, sem az eltartott szó, helyette egy elég kiterjesz­tő utalást találunk. Ezek szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyébként nem jo­gosult, köteles ha­vonta meghatározott mértékű egészségügyi szolgáltatási járu­lékot fizetni a minimálbér ala­pulvételével. A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzá­járulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. Magyarán a törvény szövege arra az 1,3 millió emberre terjed ki, akik a kabinet szerint nem fizetnek járulékot. E csoportba sorolják például többek között az illegális munkavállalókat, va­gyonuk hozamából élő gazdago­kat, és az eltartottakat. Utóbbiak számát mintegy 300 ezerre be­csülik, de hogy pontosan kiket ért alatta a szaktárca, az nem vi­lágos. Sajtóhírek szerint a nem fize­tők kiszűrése januárban kezdő­dik. Tehát ha valaki orvoshoz megy, akkor a doktornak ellen­őriznie kell azt, hogy a páciens­nek van-e érvényes biztosítása. Ezt egy hamarosan kiépülő informati­kai rendszeren tud­ja megtenni. Ha ki­derül, hogy a beteg nem fizet járulékot, akkor fizetnie kell a szolgáltatásért. A Népszabadság úgy tudja, a közelmúltban egy háttérbeszél­getésen Draskovics Tibor, az ál­lamháztartási reformbizottság vezetője azt közölte: a rendszert januártól áprilisig tesztelnék. Akiről ez idő alatt kiderül, hogy nem jogosult biztosítási alapon az ellátásra, annak jelzik ezt. Azt követően viszont már élesben működtetnék a rendszert. ■ Szakács Á. ■ A Pénzügy­minisztérium mintegy 300 ezer főre becsüli az eltartottak számát. i í e 4

Next

/
Thumbnails
Contents