Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-31 / 255. szám

PANORAMA 2006. OKTOBER 31., KEDD rrrfgwTTFrrr^ Összevesztek a romák a vajdaválasztás miatt felháborítónak és szé­gyenteljesnek nevezte a szombati vajdaavatási cere­móniát az Országos Cigány Önkormányzat elnök- helyettese. Kövesi Vilmos lemondásra és bocsánat­kérésre szólította fel Kállai Csaba újszászi vállalkozót. Nem adják ki a kórházak a sérültek adatait A PÉTERFY SÁNDOR Utcai Kórház csak akkor adja ki az ott ellátott, az október 23-ai zavargásokban meg­sérültek adatait, ha az adat­védelmi biztos semmilyen kifogást nem támaszt az ezt kérő rendőrségi kikérő­vel szemben. A Honvéd­kórház számára is ez lesz az irányadó. Szilvásy György balesetet szenvedett vasárnap a Veszprém megyei Bazsi községben Szilvásy György, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető miniszter gépkocsija összeütközött egy vele szemben szabálytalanul haladó autóval. A kancel­láriaminiszter nem sérült meg. Kiss: változások a nyugdíjrendszerben a korkedvezményes nyug­díjazás szigorítását vetítet­te'élőre tegnap Kiss Pétiét'’ munkaügyi miniszter. Indoklása szerint sokan” választják ezt a nyugdíjazá­si formát. Hozzátette: a je­lenlegi nyugdíjasokat nem érintik a változások. Nem bízunk a pártokban bizalmi index Sólyom László államfő a legnépszerűbb Kiss: nem mindenki érintett @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu A közvélemény nem bízik a politikában, a pártokban, a kormányban, de a parlamentben és az egyházakban sem (Képünk illusztráció) Másfél évtizeddel a rend­szerváltás után a törvény­hozó és a végrehajtó hata­lom képviselőiben bíznak legkevésbé a magyarok. Europress-összeállítás A tavaszi választásod óta tovább csökkent a demokratikus Intéz­ményrendszerek pozitív megíté­lése, az irántuk érzett - sosem túl magas - bizalom - áll a Me­dián közvélemény-kutató intézet október elején készült felméré­sében. A legkevesebb bizalmat a rendszerváltás után teret vesz­tett, ám nyáron többször de­monstráló szakszervezetek kap­ták. Ezután következnek a poli­tikai pártok, a kormány, a parla­ment és az egyházak. Ezekben a? intézményekben a közvéle­mény nem bízik. Elgondolkodta­tónak nevezik az elemzők, hogy másfél évtizeddel a rendszervál­tás után a törvényhozó és a vég-, rehajtó hatalom képviselői a bi­zalmi rangsor sereghajtói. A Medián felmérése szerint a legnépszerűbb a belpolitikában hagyományosan kevesebbet sze­replő Sólyom László köztársasá­gi elnök és az Alkotmánybíró­ság. Az államfő, aki az elmúlt év­ben veszített a polgárok bizal­mából, épp akkor tapasztalhatta meg népszerűsége csökkenését, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát. Például március 15-én, amikor nem fo­gott kezet minden kitüntetettel, nyáron, amikor nem egyeztetett a gyakorlatnak megfelelően az új főügyész személyéről a pártok­kal, illetve most ősszel, amikor többször értékelte a miniszterel­nöki beszéd kiváltotta helyzetet. Pártszimpátiától függ a zavargások megítélése A századvég SZERINT párt- preferenciától függd az októ­ber 23-ai ünnepségeket kísérő utcai összecsapások megítélő se. A Kossuth tér hétfő hajnali kiürítését az összes válaszadó 64 százaléka helyesnek vélte, ám a Fidesz támogatói ugyan­ekkora arányban nem értettek ezzel egyet Az erőszakos cselekményeket a válaszadók 24 százaléka szerint a tünte­tők, 41 százaléka szerint a rendőrök kezdeményezték. Ön hajlandó még megbízni a politikusokban? hidas TAMÁS: Nehéz véleményt mondani, de htom bennük. Persze nem mindegyikben, és nem annyira, mint a szerel­memben. Mi választjuk őket, bízni is kell bennük. BOLDIZSÁR VIKTÓRIA: Politikai oldaltól függetlenül egyik politi­kusban sem bízom. Felnőtt lő tükre gyerekesen viselkednek. Eltelt ló év, és körül lehet nézni, hogy hol tart az ország. Gyulai Attila, a Political Ca­pital elemzője szerint évtizedes tendenciákat erősít meg a felmé­rés. Hozzátette: a közbizalmat mérő vizsgálatok évek óta azt mutatják, hogy egy adott intéz­mény akkor válik láthatóvá, ha bekapcsolódik a politikába. Wéber Ferenc, az államfő sajtóosztályának vezetője azt a kö­vetkeztetést vonta le a felmérés- bőtí hogy „topábbra is az állam­fő személye és az államfői intéz­mény a legnépszerűbb az ösz- szes között”. Arra a kérdésünk­re, hogy ezeket az adatokat mércé-nek használják-e, a szóvi­vő az államfő korábbi, lapunk­ban megjelent interjújára utalt. Abban Sólyom László elmond­ta: nem örül annak, hogy nyá­ron vesztett a népszerűségéből. Hozzátette: „Ugyanakkor mér­legelni kell, hogy mit is mér a népszerűségi sorrend. Nem a tényleges teljesítményt, hanem csupán azokat az érzelmeket, amelyeket a média által köz- j vetített kép kelt az emberek­ben. Mégis fontos, hogy mit tartanak az emberek az elnök­ről. Ha szeretném a terveimet véghez vinni, akkor szüksé- : ges, hogy a közvélemény el fogadjon”. A parancsok kiadóiról érdeklődött az ellenzék Az október 23-ai budapesti za­vargásokkal kapcsolatos rendőri fellépés volt az egyik fő téma teg­nap a parlamentben. Napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök úgy ítélte meg, hogy a rend­őrség fellépése az ünnepnapon összességében törvényes, indo­kolt és arányos volt, de szerinte külön kell választani, hogy „mit gondolunk” a rendőri fellépés egészéről, illetve részleteiről. A kormány szakértői testületet hoz létre az elmúlt hetek eseményei­nek elemzésére Gönczöl Katalin kriminológus vezetésével. A kor­mányfői felszólaláskor ismét ki­vonult az ülésről a Fidesz és a KDNP, csak a frakcióvezetők hallgatták a kormányfőt. A Fidesz szerint a 23-án történ­tekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy kik utasították a rendőrö­ket a brutalitásra, és a parancs­adók megússzák-e. Kövér László szerint békés polgárok összeveré- se, Révész Máriusz fideszes or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának semmibe vétele olyan lé­pések, amelyek a rendőri veze­tők alkalmatlanságát vetik fel. Morvái Attila, a Fővárosi Fő­ügyészség szóvivője az egyik té­vécsatornán tegnap elmondta, a túlzottnak vélt rendőri intézkedé­sekkel kapcsolatban délutánig 41 feljelentést kaptak, egyik Gergé- nyi Péter budapesti rendőrfőkapi­tány ellen érkezett. ■ Sz. Sz. Göncz Kinga nem megy el az ülésre „eszem ágában sincs elmenni a külügyi bizottság ülésére” - reagált Göncz Kinga külügymi­niszter arra, hogy Németh Zsolt rendkívüli ülést kezdeménye­zett. A bizottság fideszes elnöke azt kifogásolta, hogy az október 23-ai zavargások után arra utasí­totta a kancellá­ria a diplomatá­kat, „hogy a Fi­deszt és Orbán Viktort diplo- máciailag járassák le”. A külügyminisz­ter nem felel Az internetre kerülhet az antiszemita közbeszéd Nem a minősítés, hanem a be­mutatás a célja a tegnap megje­lent az Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004-2005- ben című könyvnek, amelyet többek között Gerő András törté­nész és Monori Áron média­szociológus jegyez. A kötet a hazai sajtóban közölt, illet­ve nyilvános fóru­mokon elhangzott zsidóellenes megnyilvánuláso­kat dokumentálja és elemzi. „A jövőben az internet lesz az iga­zi helye az antiszemita beszéd­nek” - mondta Monori Áron. A kötet első tanulmányában Gerő András foglalja össze az antiszemita közbeszéd rend­A sajtóban meg­jelent írásokból válogattak. szerváltás utáni sajátosságait. A könyv öt szerzőjének egyike írásában egy olyan esettanul­mány alapján tekinti át az elő­ítéleteket, amely az rtlklub.hu és a Magyar Nemzet Online internetes fórumairól kiválasz­tott két-két topic (azaz fórumtéma) vizsgálatán alapul. A könyv függelé­ke a Zsidó Doku­mentációs Központ adatbázisára támaszkodva közöl válogatást a magyar tömegkommunikáció­ban közzétett publikációkból, valamint felsorolja azokat az an­tiszemita kiadványokat, ame­lyek könyvesbolti forgalomban elérhetők. ■ Vég Márton Nem adják fel a Kossuth téri tüntetők örökmécses Minimum egy hónapos demonstrációra készülnek új helyszínen Egy fővárosi rendelet miatt színpad és hangosítás nélkül tüntettek Új helyszínen, változatlan sze­replőkkel megkezdődött a Parla­ment elől kitiltott Magyar Nem­zeti Bizottság 2006 legalább egy hónapra tervezett tüntetéssoro­zata a budapesti Batthyány-örök- mécsesnél. A gyér, legfeljebb 200 fős érdeklődés mellett el­hangzott beszédek nem sok új­donságot tartalmaztak a rend­szeresen demonstrálóknak: a kormányfő lemondását és am­nesztiát követeltek. Estig a tün­tetés békés volt, de a környező utcákban jelentős rendőri erők és vízágyú állt készenlétben. Az örökmécsestől kőhajítás- nyira lévő Szabadság térre há­rom szervezet jelentett be de­monstrációt az 56-os forradalom leverésének ötvenedik évfor­dulójára, de a rendőrség egyelő­re csak a Magyarok Világszövet­ségének (MVSZ) november 4-ei kormányellenes tüntetését vette tudomásul. „Szombat reggel 10-től éjfélig szól a térfoglalási igényünk” - mondta Gyetvay György Gergely, az MVSZ fő­városi elnöke. Az Ifjú Magyarok Egyesülete és a Hatvannégy Vármegye Ifjú­sági Mozgalom is az MTV-szék- ház előtti területen akar emlé­kezni a forradalom áldozataira, kérésüket a rendőrség még nem bírálta el. Elvileg csak pozitív válasz képzelhető el, kérdéses azonban, hogyan oszthatják há­romfelé a teret. ■ Vég M.

Next

/
Thumbnails
Contents