Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-21 / 248. szám
6 19 5 6 PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT Jogászok az önkény ellen igazságszolgáltatás Főhajtás a meghurcoltak emléke előtt Az emléktáblákat DR. LOMNICI ZOLTÁN, az ÓIT elnöke és DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész avatta fel a hozzátartozók és tisztelők jelenlétében. Évfordulós rendezvények a megyeszékhelyen és környékén KECSKEMÉT - ballószög A megyeszékhelyen holnap este, 7 órakor ünnepi koncert lesz a színházban a forradalom és szabadságharc tiszteletére. A program Buda Ferenc Kihűl című versével kezdődik Sirkó László előadásában. Ezt követi Kodály Zoltán kórusműve: A magyarokhoz. A Kecskeméti Pedagógus Énekkar és a Ne- messzeghy Márta Kórus közös produkcióját Laczkó János vezényli. Október 23-án, délelőtt 9 órakor a Történelmi Igazságtétel Bizottság tart emlékülést a városháza dísztermében, 10 órakor pedig az önkormányzat szervezésében lesz koszorúzás az ’56-os emlékműnél. A műsort a Pannon Várszínház adja Vándorfi László rendezésében, beszédet mond dr. Zombor Gábor polgármester. Délután 13.50-kor a Duna Televízió levetíti a Kecskemétfilm Kft. Mansfeld Péter emlékére készített animációját, melynek címe: Jegyzőkönyv. Délután 6 órakor a Végh Mihály téren gyertya- gyújtással egybekötve avatják fel Probtsner János In memóriám című köztéri alkotását. Ballószögön hétfőn 10 órakor a helyi iskolások műsorát követően a polgármesteri hivatal előtt felavatják a forradalom tiszteletére állított ’56-os szobrot. Beszédet mond, majd a Kecskeméti Fotókör kiálh'tását megnyitja dr. Túrni G. Kamill esztéta. Irodalmi pályázatot hirdettek a nők diákoknak emlékek A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület irodalmi pályázatot hirdet Bács-Kiskun megye középiskolás és felsőfokú tanulmányokat folytató diákjai számára. Olyan nők - anyák és nagyanyák - felkutatása a cél, akiknek beszámolója alapján 8- 10 gépelt oldal terjedelmű riport, szociográfia, elbeszélés írható, Emlékeimben így él 1956 címmel. A díjak: 50, 40 és 30 ezer forint Beküldési határidő november 30. Cím: Kecskemét, Kristály tér 8. U/7. A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon emléktáblákat avattak a sztálinizmus idején és 1956-ban meghurcolt jogászok tiszteletére. Bálái F. István A bírák és ügyészek azt tették mind 1950-ben, mind 1956- ban, amit hivatásuk szabályai és a legjobb lelkiismeretük szerint tenniük kellett. Az önkény- uralom azonban lesújtott rájuk. Mit tehetett az a magyar paraszt, akinek a tanyájába 1944- ‘ ben behatolt egy szovjet katona, géppisztollyal fenyegetőzve, bor és nő után kutatva? Legtöbbször értelmeden volt az ellenállás. A megaláztatás tűrése az életben maradást jelentette. Ha viszont a magyarnak volt bátorsága megvédenie magát, lányait és vagyonát, legfeljebb vasvü- lát ragadhatott, hogy végezzen a betolakodóval. így tett 1944 őszén Bugac-Monostoron Kovács Balázs, és szerencséjére évekig nem történt semmi baja. A holttestet elásták, s csak 1950-ben derült fény a történtekre. Valaki feljelentette a gazdát és társát, akiket a használt szovjet csizma árult el. Megindult a vizsgálat, és dr. Gorzó György, a Államügyészség kecskeméti elnöke arra utasította beosztottját, dr. Holosnyai Ambrust, hogy emberölés miatt emeljen vádat. A történet hátterét jogászként is kutató dr. Nánási László Bács-Kiskun megyei főügyész szerint ennek azért van jelentősége, mert a vád így nem háborús bűntett volt, amiért halál járt (viszont a közönséges emberölést 15 év börtönnel meg lehetett úszni). Az ügyet tárgyaló bírák, dr. Rákossy Árpád tanácsvezető, és dr. Bakkay Tibor előadó bíró a vádirati tényállásból és a vallomásokból 1950. október 18-án csak arra tudtak következtetni, hogy itt jogos védelmi helyzet állt fenn, AZ 1951-BEN elítélt jogászok emléktábláját egy Roosevelt- idézet ékesíti: „Tedd, amit tenned kell, tedd azzal, amid s a vádlottakat felmentették. Mivel a tárgyaláson a vádat nem Holosnyai Ambrus képviselte, a gyorstalpalót végzett, s jogilag képzetlen ügyésznő, Varga Júlia fellebbezett a felmentés ellen. A másodfokú bíróság koncepciós ítéletben háborús bűntettként értékelte a cselekményt, s az otthonát védő magyar parasztot, Kovács Balázst kivégezték, társát pedig börtönbe zárták. A rendszer lesújtott a kecskeméti ügyészekre és bírákra. Már 1950 novemberében megindult ellenük az eljárás, majd népellenes bűntett, közokirathamisítás és izgatás miatt vala- mennyiüket elítélték. Rákossy Árpád és Bakkay Tibor 6 év, Holosnyai Ambrus 3 év 6 hónap, Gorzó György egy év börtönt kapott. Elítélték a tárgyaláson közreműködő dr. Nagy Lavan, és tedd, ahol vág}'!” Az ’56os bírák márványtáblájának mottója: „Erőszak nem teszi igazzá azt, ami hazugság. ” jós fogalmazót is 1 év börtönre, noha neki érdemi szerepe az ügyben nem volt. Emléküket szerdától márványtábla őrzi a megyei bíróság aulájában. Ugyancsak kőbe vésték dr. Magócsi Géza és dr. Kardos János bírák nevét is, akik 1956-os szerepük miatt voltak hosszú ideig letartóztatásban. Magócsi Gézát akkor választották a Bács-Kiskun megyei forradalmi bizottság elnökévé, amikor a munkástanácsok küldöttei lemondásra kényszerítették az ideiglenes nemzeti tanácsot is vezetni próbáló megyei tanácselnököt, Dallos Ferencet. Kardos János a megyei bíróság forradalmi bizottságának volt az elnöke, s a bíráskodás rendjének átszervezésére tett később korszerűnek bizonyuló javaslatokat. Tagja volt a megyei forradalmi bizottságnak is, és ebben a minőségében a rendőrség és a nemzetőrség tevékenységét felügyelte. Mivel a rendőrök és a nemzetőrök őrizetbe vették Kecskeméten az ávósokat, Kardos János szerepét súlyosabbnak ítélte a Kádár-rendszer, s a bírói pályára már nem térhetett vissza. Kőbe vésett gondolatok üzennek az utókornak Balai-Lovas: Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv porta könyvek A Kecskeméti Lapok Kft. kiadásában, a Porta Könyvek sorozatban megjelent Bálái F. István és Lovas Dániel közös munkája, a Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv. A szerzők - mint a Kecskeméti Lapok, majd a Petőfi Népe újságírója és főszerkesztője - 1989-ben, a rendszerváltás viharos sebességgel változó körülményei között kezdtek foglalkozni a megyeszékhely 1956-os történetével. Célul tűzték maguk elé, hogy a fellelhető dokumentumok, valamint a még élő korabeli résztvevők visszaemlékezései alapján átfogó képet adjanak az 1956-ban Kecskeméten történt eseményekről. Baiaj l. István Ttxts Dánleí KECSKEMÉTI ÖTVENHATOS OLVASÓKÖNYV Elképzeléseik között szerepelt, hogy munkájuk összegzését rövid időn belül egy könyvben jelentessék meg, amivel azonban a adósak maradtak. Mint a kötet előszavában írják, ennek oka a napvilágra került, és olykor egymásnak is ellentmondó részletek megfontolásra késztető bonyolultsága, valamint a finanszírozási háttér hiánya volt. A szerzők - szándékuk szerint - olyan olvasókönyvet adtak az érdeklődő fiatalok és idősek kezébe, amelyik átfogó, egyben eleven, életteli képet ad az 1956-os kecskeméti eseményekről, kísérletet téve az elemző értékelésre is. Az összeállítás részben saját, korábbi és mostani munka, részben pedig válogatás a témáról eddig megjelent művekből, utóbbival inspirálva az olvasót azok kézbevételére is. A könyvet kedden 17 órakor mutatják be a Porta Egyesület nagytermében. Buda Ferencről szól az én ötvenhatom" Mélybe hullt a vörös csillag Pécsett is szentkirály Harmadmagával fűrészelte le a kommunista szimbólumot riportfilm A Kecskeméti Televízió egy saját készítésű portré- filmmel kíván a nézőknek békés és méltó ünnepet Doku- mentumfilm készült Buda Ferenc emlékeiből ....az én ötvenha tom” címmel, amit remélhetőleg országos szinten is bemutatnak majd. Elküldték ugyanis a hazai filmszemlére. - Kos- suth-díjas költőnk évtizedek óta Bács-Kiskun megye lakója. Bár születési helye Debrecen, mégis mintha soha nem élt volna másutt, mint köztünk. Ezért választottuk filmünk főhőséül - mondja a rendező, Sirkó László. - Személyisége, története minden tekintetben méltó az 50. évforduló ünneplésére. Visszamentük szülőföldjére, forgattunk egykori egyetemén, a debreceni bíróságon, ahol kihirdették az ítéletet, a debreceni börtönben, ahol büntetésének első négy hónapját ülte le, és utolsó állomásként elmentünk az állampusztai bv-intézetbe, ahol nyolc hónapig tartották fogva. Áz egykori barakkok helyén már egy domb áll, Buda Ferenc annak tetején vont mérleget a történtek felett. Elmondja a filmben, hogy mindenkinek megbocsátott, de bízik abban, hogy az igazság egyszer diadalmaskodik majd... A filmet október 23-án, 19 óra 30 perckor láthatjuk a Kecskeméti Televízió képernyőjén. Dittrich Attila jelenleg Szentkirályon él. Bár Budapesten született,. élete során sokfelé megfordult. A székesfőváros mellett lakott és tanult Dombóvárott, élt Foton, de a legtöbb időt Pécsett töltötte. Az 1956-os forradalom kitörését is itt élte meg. Mindössze tizenkilenc éves volt akkor, de már a híres uránércbányában dolgozott villanyszerelő-segédmunkásként. Azon az emlékezetes ötven évvel ezelőtti október 23-án a fiatalember sokadmagával a baranyai megyeszékhely Széchenyi terén nyüzsgött, tolongott, amikor - máig megmagyarázhatatlan módon - elkapta a forradalom tüze, és mire észbe kapott, már a Nádor Szálló padlásán találta magát egy vele nagyjából egykorú fiatalember és egy jóval idősebb lakatosmester társaságában. A padlásról kimásztak az épület tetejére és ott, az ujjongó tömeg szeme láttára komótosan hozzáfogtak a szálloda főhomlokzatát uraló hatalmas vörös csillag lefűré- szeléséhez. Noha a lakatosmesternél minden szükséges eszköz megvolt, időbe tellett, mire a több ponton rögzített csillagot sikerült elválasztaniuk a tetőtől. Amikor már csak egyetlen laposvas tartotta a jókora idomot, lekiabáltak a tömegnek, hogy húzódjanak félre, mert zuhan a kommunista szimbólum. Az emberek kitörő lelkesedéssel fogadták a bejelentést. Amint földet ért a jókora szerkezet, ők ott, fent a tetőn összeborultak, megitták a lentiektől ajándékba küldött bort, aztán - mint akik jól végezték dolgukat - odébbálltak. A forradalom leverése után Dittrich Attila szinte mindennap várta, hogy érte jöjjenek. Főleg amikor kiderült, hogy valaki lentről lefényképezte a három csillagfűrészelőt. Sosem jött senki. Pedig még egykori szobatársait is beavatta a történtekbe. Egyszer egyik munkahelyén valaki halványan célzott az október 23-ai eseményre, de az se sokáig forszírozta a dolgot. Dittrich Attila ma már nyugdíjas. Úgy élte le élete javát, hogy soha egyetlen pártnak sem volt a tagja. ■ Sz. A.
