Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

6 19 5 6 PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT Jogászok az önkény ellen igazságszolgáltatás Főhajtás a meghurcoltak emléke előtt Az emléktáblákat DR. LOMNICI ZOLTÁN, az ÓIT elnöke és DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész avatta fel a hozzátartozók és tisztelők jelenlétében. Évfordulós rendezvények a megyeszékhelyen és környékén KECSKEMÉT - ballószög A me­gyeszékhelyen holnap este, 7 órakor ünnepi koncert lesz a színházban a forradalom és szabadságharc tiszteletére. A program Buda Ferenc Kihűl című versével kezdődik Sirkó László előadásában. Ezt követi Kodály Zoltán kórusműve: A magyarokhoz. A Kecskeméti Pedagógus Énekkar és a Ne- messzeghy Márta Kórus közös produkcióját Laczkó János ve­zényli. Október 23-án, délelőtt 9 óra­kor a Történelmi Igazságtétel Bizottság tart emlékülést a vá­rosháza dísztermében, 10 óra­kor pedig az önkormányzat szervezésében lesz koszorúzás az ’56-os emlékműnél. A mű­sort a Pannon Várszínház adja Vándorfi László rendezésében, beszédet mond dr. Zombor Gá­bor polgármester. Délután 13.50-kor a Duna Televízió leve­títi a Kecskemétfilm Kft. Mans­feld Péter emlékére készített animációját, melynek címe: Jegyzőkönyv. Délután 6 órakor a Végh Mihály téren gyertya- gyújtással egybekötve avatják fel Probtsner János In memóri­ám című köztéri alkotását. Ballószögön hétfőn 10 órakor a helyi iskolások műsorát köve­tően a polgármesteri hivatal előtt felavatják a forradalom tiszteletére állított ’56-os szob­rot. Beszédet mond, majd a Kecskeméti Fotókör kiálh'tását megnyitja dr. Túrni G. Kamill esztéta. Irodalmi pályázatot hirdettek a nők diákoknak emlékek A Nők a Nemzet Jövő­jéért Egyesület irodalmi pályá­zatot hirdet Bács-Kiskun megye középiskolás és felsőfokú tanul­mányokat folytató diákjai szá­mára. Olyan nők - anyák és nagyanyák - felkutatása a cél, akiknek beszámolója alapján 8- 10 gépelt oldal terjedelmű ri­port, szociográfia, elbeszélés ír­ható, Emlékeimben így él 1956 címmel. A díjak: 50, 40 és 30 ezer forint Beküldési határidő november 30. Cím: Kecskemét, Kristály tér 8. U/7. A Bács-Kiskun Megyei Bí­róságon emléktáblákat avattak a sztálinizmus idején és 1956-ban meg­hurcolt jogászok tisztele­tére. Bálái F. István A bírák és ügyészek azt tették mind 1950-ben, mind 1956- ban, amit hivatásuk szabályai és a legjobb lelkiismeretük sze­rint tenniük kellett. Az önkény- uralom azonban lesújtott rájuk. Mit tehetett az a magyar pa­raszt, akinek a tanyájába 1944- ‘ ben behatolt egy szovjet katona, géppisztollyal fenyegetőzve, bor és nő után kutatva? Legtöbb­ször értelmeden volt az ellenál­lás. A megaláztatás tűrése az életben maradást jelentette. Ha viszont a magyarnak volt bátor­sága megvédenie magát, lánya­it és vagyonát, legfeljebb vasvü- lát ragadhatott, hogy végezzen a betolakodóval. így tett 1944 őszén Bugac-Monostoron Ko­vács Balázs, és szerencséjére évekig nem történt semmi baja. A holttestet elásták, s csak 1950-ben derült fény a történ­tekre. Valaki feljelentette a gaz­dát és társát, akiket a használt szovjet csizma árult el. Megin­dult a vizsgálat, és dr. Gorzó György, a Államügyészség kecs­keméti elnöke arra utasította beosztottját, dr. Holosnyai Amb­rust, hogy emberölés miatt emeljen vádat. A történet hátterét jogász­ként is kutató dr. Nánási László Bács-Kiskun megyei főügyész szerint ennek azért van jelen­tősége, mert a vád így nem há­borús bűntett volt, amiért halál járt (viszont a közönséges em­berölést 15 év börtönnel meg lehetett úszni). Az ügyet tár­gyaló bírák, dr. Rákossy Árpád tanácsvezető, és dr. Bakkay Ti­bor előadó bíró a vádirati tény­állásból és a vallomásokból 1950. október 18-án csak arra tudtak következtetni, hogy itt jogos védelmi helyzet állt fenn, AZ 1951-BEN elítélt jogászok emléktábláját egy Roosevelt- idézet ékesíti: „Tedd, amit ten­ned kell, tedd azzal, amid s a vádlottakat felmentették. Mivel a tárgyaláson a vádat nem Holosnyai Ambrus képvi­selte, a gyorstalpalót végzett, s jogilag képzetlen ügyésznő, Varga Júlia fellebbezett a fel­mentés ellen. A másodfokú bí­róság koncepciós ítéletben há­borús bűntettként értékelte a cselekményt, s az otthonát vé­dő magyar parasztot, Kovács Balázst kivégezték, társát pe­dig börtönbe zárták. A rendszer lesújtott a kecske­méti ügyészekre és bírákra. Már 1950 novemberében meg­indult ellenük az eljárás, majd népellenes bűntett, közokirat­hamisítás és izgatás miatt vala- mennyiüket elítélték. Rákossy Árpád és Bakkay Tibor 6 év, Holosnyai Ambrus 3 év 6 hó­nap, Gorzó György egy év bör­tönt kapott. Elítélték a tárgyalá­son közreműködő dr. Nagy La­van, és tedd, ahol vág}'!” Az ’56os bírák márványtáblájá­nak mottója: „Erőszak nem te­szi igazzá azt, ami hazugság. ” jós fogalmazót is 1 év börtönre, noha neki érdemi szerepe az ügyben nem volt. Emléküket szerdától márványtábla őrzi a megyei bíróság aulájában. Ugyancsak kőbe vésték dr. Magócsi Géza és dr. Kardos Já­nos bírák nevét is, akik 1956-os szerepük miatt voltak hosszú ideig letartóztatásban. Magócsi Gézát akkor választották a Bács-Kiskun megyei forradalmi bizottság elnökévé, amikor a munkástanácsok küldöttei le­mondásra kényszerítették az ideiglenes nemzeti tanácsot is vezetni próbáló megyei tanács­elnököt, Dallos Ferencet. Kardos János a megyei bíróság forra­dalmi bizottságának volt az el­nöke, s a bíráskodás rendjének átszervezésére tett később kor­szerűnek bizonyuló javaslato­kat. Tagja volt a megyei forra­dalmi bizottságnak is, és ebben a minőségében a rendőrség és a nemzetőrség tevékenységét fel­ügyelte. Mivel a rendőrök és a nemzetőrök őrizetbe vették Kecskeméten az ávósokat, Kar­dos János szerepét súlyosabb­nak ítélte a Kádár-rendszer, s a bírói pályára már nem térhetett vissza. Kőbe vésett gondolatok üzennek az utókornak Balai-Lovas: Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv porta könyvek A Kecskeméti Lapok Kft. kiadásában, a Porta Könyvek sorozatban megjelent Bálái F. István és Lovas Dániel közös munkája, a Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv. A szer­zők - mint a Kecskeméti Lapok, majd a Petőfi Népe újságírója és főszerkesztője - 1989-ben, a rendszerváltás viharos sebes­séggel változó körülményei kö­zött kezdtek foglalkozni a me­gyeszékhely 1956-os történeté­vel. Célul tűzték maguk elé, hogy a fellelhető dokumentu­mok, valamint a még élő kora­beli résztvevők visszaemléke­zései alapján átfogó képet adja­nak az 1956-ban Kecskeméten történt eseményekről. Baiaj l. István Ttxts Dánleí KECSKEMÉTI ÖTVENHATOS OLVASÓKÖNYV Elképzeléseik között szere­pelt, hogy munkájuk összegzé­sét rövid időn belül egy könyv­ben jelentessék meg, amivel azonban a adósak maradtak. Mint a kötet előszavában írják, ennek oka a napvilágra került, és olykor egymásnak is ellent­mondó részletek megfontolásra késztető bonyolultsága, vala­mint a finanszírozási háttér hi­ánya volt. A szerzők - szándékuk sze­rint - olyan olvasókönyvet ad­tak az érdeklődő fiatalok és idő­sek kezébe, amelyik átfogó, egyben eleven, életteli képet ad az 1956-os kecskeméti esemé­nyekről, kísérletet téve az elem­ző értékelésre is. Az összeállí­tás részben saját, korábbi és mostani munka, részben pedig válogatás a témáról eddig meg­jelent művekből, utóbbival ins­pirálva az olvasót azok kézbevé­telére is. A könyvet kedden 17 órakor mutatják be a Porta Egyesület nagytermében. Buda Ferencről szól az én ötvenhatom" Mélybe hullt a vörös csillag Pécsett is szentkirály Harmadmagával fűrészelte le a kommunista szimbólumot riportfilm A Kecskeméti Tele­vízió egy saját készítésű portré- filmmel kíván a nézőknek bé­kés és méltó ünnepet Doku- mentumfilm készült Buda Fe­renc emlékeiből ....az én ötven­ha tom” címmel, amit remélhe­tőleg országos szinten is bemu­tatnak majd. Elküldték ugyanis a hazai filmszemlére. - Kos- suth-díjas költőnk évtizedek óta Bács-Kiskun megye lakója. Bár születési helye Debrecen, még­is mintha soha nem élt volna másutt, mint köztünk. Ezért vá­lasztottuk filmünk főhőséül - mondja a rendező, Sirkó László. - Személyisége, története min­den tekintetben méltó az 50. év­forduló ünneplésére. Vissza­mentük szülőföldjére, forgat­tunk egykori egyetemén, a deb­receni bíróságon, ahol kihirdet­ték az ítéletet, a debreceni bör­tönben, ahol büntetésének első négy hónapját ülte le, és utolsó állomásként elmentünk az ál­lampusztai bv-intézetbe, ahol nyolc hónapig tartották fogva. Áz egykori barakkok helyén már egy domb áll, Buda Ferenc annak tetején vont mérleget a történtek felett. Elmondja a filmben, hogy mindenkinek megbocsátott, de bízik abban, hogy az igazság egyszer diadal­maskodik majd... A filmet október 23-án, 19 óra 30 perckor láthatjuk a Kecske­méti Televízió képernyőjén. Dittrich Attila jelenleg Szent­királyon él. Bár Budapesten született,. élete során sokfelé megfordult. A székesfőváros mellett lakott és tanult Dombó­várott, élt Foton, de a legtöbb időt Pécsett töltötte. Az 1956-os forradalom kitörését is itt élte meg. Mindössze tizenkilenc éves volt akkor, de már a híres uránércbányában dolgozott vil­lanyszerelő-segédmunkásként. Azon az emlékezetes ötven évvel ezelőtti október 23-án a fi­atalember sokadmagával a ba­ranyai megyeszékhely Széche­nyi terén nyüzsgött, tolongott, amikor - máig megmagyaráz­hatatlan módon - elkapta a for­radalom tüze, és mire észbe ka­pott, már a Nádor Szálló padlá­sán találta magát egy vele nagy­jából egykorú fiatalember és egy jóval idősebb lakatosmester társaságában. A padlásról ki­másztak az épület tetejére és ott, az ujjongó tömeg szeme lát­tára komótosan hozzáfogtak a szálloda főhomlokzatát uraló hatalmas vörös csillag lefűré- szeléséhez. Noha a lakatosmes­ternél minden szükséges esz­köz megvolt, időbe tellett, mire a több ponton rögzített csillagot sikerült elválasztaniuk a tető­től. Amikor már csak egyetlen laposvas tartotta a jókora ido­mot, lekiabáltak a tömegnek, hogy húzódjanak félre, mert zu­han a kommunista szimbólum. Az emberek kitörő lelkesedés­sel fogadták a bejelentést. Amint földet ért a jókora szer­kezet, ők ott, fent a tetőn össze­borultak, megitták a lentiektől ajándékba küldött bort, aztán - mint akik jól végezték dolgukat - odébbálltak. A forradalom leverése után Dittrich Attila szinte minden­nap várta, hogy érte jöjjenek. Főleg amikor kiderült, hogy va­laki lentről lefényképezte a há­rom csillagfűrészelőt. Sosem jött senki. Pedig még egykori szobatársait is beavatta a tör­téntekbe. Egyszer egyik mun­kahelyén valaki halványan cél­zott az október 23-ai esemény­re, de az se sokáig forszírozta a dolgot. Dittrich Attila ma már nyug­díjas. Úgy élte le élete javát, hogy soha egyetlen pártnak sem volt a tagja. ■ Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents