Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-13 / 241. szám

6 MEGYEI KORKÉP PETŐFI NEPE - 2006. OKTÓBER 13., PÉNTEK m i mt ^ sípos Zsolt: Erőteljes, a tagságot érdemben segíteni tudó kamarát szeretnék / / VÁLLALKOZÁSAINK S KEREERT DOLGOZUNK Nyitott kamarát képzelek el, melynek súlyát többek között a gyors és hiteles információszolgáltatás határozza meg - mondja SIPOS ZSOLT, a Bács-Klskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Sípos Zsolt 1971-BEN Kolozsváron született 1990-1994 között Kecskeméten a Tanítóképző Főiskolán szerez tanítói és német nyelv szakos tanítói diplomát 1997- ben Budapesten a Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Ide­genforgalmi Főiskolán szakközgazdász oklevelet szerez 2003-TÓL a Pécsi Egyetem hallgatója, az intézményes kommuni­káció szakot végzi 1998- 2000 a kamara munktársa 2000-2001 kiskunmajsai Jonathermál Rt ßrdövezetöje 2002-től a kamara munkatársa 2006. SZEPTEMBER 11-ÉTŐL titkár nyelvismeret: román, német, angol Olyan kamarát szeretnék, ahol presztízs tagnak len­ni. Ehhez azonban egyre többet kell dolgoznunk, folyamatosan emelnünk kell szolgáltatásaink szín­vonalát - mondja Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara nemrég meg­választott titkára. Barta Zsolt- Alapvetően reálbeállítottságú vagyok, de nem állnak tőlem tá­vol a humán tudományok sem - mondja a szeptember 11. óta tel­jes jogkörrel, határozaüan időre kinevezett Sipos Zsolt kamarai titkár. - Szüleim és a fél évezre­des hagyományokkal bíró ma­rosvásárhelyi Bolyai Farkas Lí­ceum tanárai alakították ki azt az értékrendszert, melyhez ra­gaszkodva Magyarországon meg tudtam állni a helyemet. A kitartás, a szorgalom, a precizi­tás, a következetesség, a partne­rek tisztelete, a közös munka si­kere érdekében végzett egyeztetés fontossága egye­bek mellett azok a sarokpontok, me­lyek napi munká­mat meghatároz­zák - mondja az er­délyi születésű szakember.- Milyen az ön által elképzelt kamara?- Hogy milyen kamarát sze­retnék? Erőteljes, a vállalkozá­sokat érdemben segíteni tudó, nyitott szervezetet, melynek sú­lyát többek között a gyors és hi­teles információszolgáltatás ha­tározza meg. A tagoknak érezni­ük kell, hogy ez saját testületük. Helytelen a kamarát pusztán a munkaszervezettel azonosítani. A mi feladatunk az, hogy megje­lenítsük a vállalkozók minden­kori akaratát, elképzeléseit, ér­dekeit Éppen ezért tartom elen­gedhetetlennek, hogy az eddigi­eknél is szolgáltatóbb jellegűek legyünk - vallja a titkár. Erre mindenekelőtt azért is van szükség, mert 2000. novem­ber 1-jétől megszűnt a kötelező tagság, és azóta éves bevétele­ink közel 70 százalékát szolgál­tatásból kell kitermelnünk. Hi­szem azt, hogy amennyiben ügyfeleink elégedettek a szerve­zet munkájával, akkor bennün­ket fognak erősíteni, és nem mást Terveim között szerepel az is, hogy a kamara külső és a belső kommunikációját új alapokra helyezzem. Szeretném azt, hogy minél szélesebb körben tudjanak a gazdasági környezet fejlesztése mellett elkötelezett tevékenységünkről, szerepünk­ről, szolgáltatásainkról. Minél előbb meg kívánom válaszolni a „mit ad nekem a kamara” kér­dést, és már most felteszek egy másikat: Mit kértem a kamará­tól? Az új, országosan is egysé­gesülni látszó, integrált kama­rai információs rendszerünk alapján rövidesen azt is meg tudjuk mondani, hogy mikor, mely területeken, milyen szol­gáltatásokat biztosítottunk a hozzánk forduló vállalkozások számára. Év elejétől projekt­rendszerű tervezést folytatunk, így teljesítményünk annak elle­nére mérhetővé válik, hogy non-profit testületként műkö­dünk.- Mekkora a kamara tagsága? Kell-e fizetni a szolgáltatáso- kért? |- Tevékenységeink zöme a jó J 2000 céget számláló tagság ré- | szére az esetek többségében in- J gyenes. Akad azonban olyan is, I amelyért kedvez­ményes ellentétele­zést számol fel a ka­mara. Szerveze­tünkhöz viszont bárki bizalommal fordulhat - legyen az tag, avagy kívül­álló - közel ötvenfé­le szolgáltatással várjuk ügyfeleinket Kimagasló eredményeink vannak a szakképzés - ezen be­lül is a mesterképzés, -vizsgáz­tatás - területén, és igen ered­ményes a tanulószerződések ke­zelésének folyamata. Elmond­hatjuk azt, hogy a szakképzés az a tevékenységünk, mely még állam által delegált jogosítvá­nyokat is biztosít számunkra, és a közeljövőben tovább erősödik. Ennek a területnek a szervezé­sében elévülhetetlenek a kéz­műves tagozat tisztségviselői­nek érdemei. Tudni kell azt, hogy kama­ránkban három tagozatba tömö­rülnek vállalkozásaink: ipari, kereskedelmi és kézműves ta­gozatba. A kis- és középvállalkozások mellett a jövőben még nagyobb figyelmet kívánunk fordítani megyénk nagyvállalkozásaira, hiszen tudjuk, hogy előbbiek kö­réjük tömörülnek beszállító­ként Az egyik tervem az, hogy a megye kiemelkedő gazdasági szereplőivel komoly kapcsolatot, jelentős összefogást alakítsunk ki. Számukra, egyedi igényük­nek megfelelően, megállapodá­sokkal, önálló szolgáltatáscso­magokat is ki fogunk alakítani.- Jövőre indul az Új Magyaror­szág Fejlesztési Terv. Hogyan készülnek erre a munkatár­sai?- Nagyon erős gazdaságfej­lesztési tevékenységet terve­zünk megvalósítani. A 2007-13 közötti uniós költségvetési idő­szakban komoly lobbierőt sze­retnénk létrehozni a megyei vál­lalkozások érdekében. Ahhoz, hogy sikeressé váljunk, feltétle­nül szorosabbá kell fűznünk együttműködésünket a települé­sekkel, kistérségekkel. A megye három legnagyobb városában - Baján, Kalocsán és Kiskunhala­son - képviselettel vagyunk je­len, így a konkrét munkafolya­matok könnyen és gyorsan elin- díthatóak. A regionális operatív programok önálló kezdeménye­zései a kistérségekben generált fejlesztési igényekből építkez­nek. A kistérségi társulások és önkormányzatok vezetőivel a következő hetekben kívánjuk felvenni és erősíteni a kapcsola­tot. Ez azonban csak az egyik megcélzott terület, de látjuk azt is, hogy tovább kell fejleszte­nünk nemzetközi összekötteté­seinket is. Az uniós források nagy része ugyanis csak partne­ri együttműködéssel hívható le. Nekünk pedig célunk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a magyar - számunkra el­sősorban megyénkbeli - vállal­kozások külföldön is tapasztala­tot, piacot szerezhessenek.- Ön erdélyi. Hogyan tudja ki­használni a hely- és a nyelvis­mereteit?- Mielőtt erre válaszolnék, megjegyzem, hogy kamaránk működő kapcsolati rendszere a német nyelvterületeken erős. Emellett a felvidéki és a délvidé­ki gazdasági szervezetekkel is jó viszonyt ápolunk. Magam különösen szorgal­mazom a romániai, az erdélyi magyarokkal kialakított együtt­működések bővítését. A Kecske- mét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület alelnöke is vagyok. Kerényi Györgynek, az egyesület elnökének köszönhetően, szep­tember 28-án egy országgyűlési delegációval látogattunk Maros- vásárhelyre, ahol a Bécsi Gazda­sági Szövetség által indított Kár­pát-medencei Vállalkozók Fóru­mán vettünk részt. Tavasszal egyébként az első ülést Bécsben tartották, mi pedig a második találkozón jeleztük, hogy 2007 tavaszán szívesen helyet ad­nánk a következő fórumnak. Szervezésünkben olasz szak­emberek mutatták be Toscanát a Hírős Hét fesztiválon. Valószí­nűsíthető, hogy még idén egy utazási irodák által delegált vál­lalkozói csoport utazik Olaszor­szágba, üzleti megbeszélésekre. A turisztikai piacot fontosnak tartjuk bővíteni. Nyitást terve­zünk a Dél-tiroli Autonóm Tarto­mány Kamarája felé is.- MUyen a kamarai hagyo- | mány Bács-Kiskun megyében? ö - Ha a közjogi kamarát vesz- | szűk alapul, akkor 12 évre te­lj kint vissza a mi tevékenysé­günk. A komolyabb hagyomá­nyokkal rendelkező megyékben évszázados múltról beszélhe­tünk. Ennek tükrében nagyon jelentős az a fejlődés, amit az előző titkár, Lettner László ideje alatt ért el a Bács-Kiskun Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra. Azokat a hagyományokat, amelyek jól működnek, min­denképpen tovább szeretnénk ápolni.- A rendszerváltás óta a poli­tika teljesen maga alá gyűrte a gazdaságot. Mit tehet a ka­mara azért, hogy ez megvál­tozzon?- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Parragh László el­nök úr vezetésével, egyre erőtel­jesebben jeleníti meg a tagok ér­dekeit. Országosan mintegy 40 ezer vállalkozás áll mögöttünk. A ha­zai bruttó nemzeti össztermék 70 százalékát állítják elő a ka­marához tartozó gazdasági sze­replők. Éppen ezért minden fó­rumon megteszünk mindent annak érdekében, hogy tagjain­kat az őket megillető súly sze­rint képviseljük. A kamara önkormányzati el­ven szerveződő köztestület, amely szigorúan pártpolitikától mentes. Feladata, hogy a min­denkori kormány hovatartozá­sától függetlenül, híd szerepet töltsön be a gazdaság és a politi­ka szereplői között. A gazdaság általános érdekei­nek képviselete mellett köteles­ségünk az állandó egyeztetés azért, hogy cégeink mindenna­pi működési feltételei optimáli­sak legyenek, terheik ne növe­kedjenek. 01.01. 12.31. 12.31. 12.31. 12.31. 09.30. A kamara tagjai között olyan nagy cégek találhatók, mint a Phoenix- Mecano Kft, a Knorr-Bremse Kft, a Baustar Kft., a Fornetti Kft., az Axlál Kft vagy az Agrlkon KAM Kft Felvételünk Kecskemét egyik nagy- vállalkozásánál, a Phoenix Mecanónál készült. ■ A kamarai tagdíj mértéke az éves korrigált nettó árbevétel egy ez­reléke, de mini- műm 12 ezer, maximum 1,2 millió forint.

Next

/
Thumbnails
Contents