Petőfi Népe, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-29 / 229. szám

2006. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK PETŐFI NÉPE 7 mm Folytonosság: bizakodó polgármesterek felelősség A megye ellenzéki pozícióba kerülése visszavetheti a kisközségeink fejlődését A megyei vezetés tartalmas kapcsolatot alakított ki az egyházak vezetőivel, sőt, évről évre nagyságukhoz mérten anyagi támogatásban is részesítette azokat. Nagy az aggodalom mosta­nában a megyei kistelepü­léseken. Vajon mi lesz ve­lük, mit hoz számukra ez az elkövetkezendő négy év, lesz-e továbbra is fejlődés, épül-e több út, csatorna, megmaradnak-e az intéz­ményeik? Az elmúlt négy évben nem is gondoltak arra, hogy a megkezdett fejlesztések megtorpanhat­nak, hiszen általuk a rend­szerváltás óta jól ismert megyepárti vezető, a térség nagy lokálpatriótája, dr. Balogh László vezette a közgyűlést. Tudják, hozzá bárki bizalommal fordulhat, hiszen ő nem pártokat és hovatartozást tart szem előtt, hanem a megye fejlődését. Álta­la lett az elmúlt tizenhat évben gáz, ivóvíz, út, egészségház, is­kola a kistelepüléseken, és az ő vezetése alatt mozdult ki Bács- Kiskun megye az elmaradottság­ból. Nagy ívű fejlesztési progra­mok indultak az irányítása alatt, hiszen húsz év után az ő szaka- datían szervezése és lobbija által kapott pénzt először a költségve­tésből a Homokhátság program­ja, hogy meginduljon végre a vízutánpótiás az itt gazdálkodó emberek számára. Megújultak a megye kórházai, és regionálissá bővült a kecskeméti rákgyógyító centrum, amelyben már üzemel a világ legkorszerűbb daganatos betegségeket diagnosztizáló be­rendezése, egy PET-CT készü­lék, amelyet szintén a megyei önkormányzat vásárolt meg, több mint félmijliárd forintért. Kevesen tudják, hogy tíz éve a rákgyógyító intézet alapkövét is dr. Balogh László tette le, amikor szintén a takarékosság program­ja volt érvényben, de Bokros La­jos akkori pénzügyminiszter meghajolt a megyei közgyűlési elnök érvei előtt, és megadta a beruházáshoz szükséges pénzt, hiszen a térség egészségügyi mutatói rendkívül rosszak vol­tak abban az időben. A jó ered­ményekért természetesen ma is tenni kell, ezért indulnak hama­rosan a kistelepülésekre az ön- kormányzat egészségszűrő állo­másai, illetve kapott minden me­gyei község az elnöktől hordoz­ható életmentő készüléket. Egy esetben, Fülöpházán a készülék már megmentette egy áramütést szenvedett fiatalember életét. Más megyék értetlenül állnak Bács-Kiskun jelentős egészség- ügyi fejlesztési eredményei előtt, hiszen a térség négy kórháza, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kecskemét beruházásai min­dent felülmúltak, mivel több mint hatmilliárd forint jutott eb­ben a ciklusban korszerűsíté­sükre, illetve az ellátás szolgálta­tásának a javítására. Szintén ebben a ciklusban in­dult meg végre a megye mező- gazdasági fejlődése. Á térség agrárproblémájának közép­pontjában a vízgazdálkodás és a Homokhátság elsivatagosodá- sa áll. Húsz éve kezdődött meg a tanulmányok gyártása a gond orvoslására, de egyetlen kor­mány nem áldozott arra, hogy végre pénzt rendeljen a tervek­hez és a gyakorlatban is meg­kezdődjön a szárazság elleni harc. Az, hogy a Homokhátság programja bekerült a Nemzeti Fejlesztési Terv fejezetei közé, és a költségvetés több száz mil­liárd forintot rendelt első lép­csőben a megvalósításhoz, ke­mény lobbira volt szükség a megye részéről. Dr. Balogh László azt mondja, ha érvei nem találnak megértésre a ku­tatók között, és az elképzeléseit nem karolja fel Glatz Ferenc akadémikus, továbbá, ha nincs egyetértés és támogatás e kér­désben más pártok politikusai­val, mint például Lezsák Sán­dorral, akkor, ma lehet, hogy nem tartunk itt. S, miben egyedülálló még a dr. Balogh László-féle megyei vezetés? Természetesen a megyepártiságában, a kistele­pülések és az intézmények megbecsülésében, a hagyo­mányőrzésben, és nem utolsó­sorban az értékek megőrzésé­ben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a megye egyetlen intéz­ményét sem építették le, nem történtek elbocsátások és még a nem kötelező feladatok ellátásá­ra is jutott költségvetési pénz il­letve: dr. Balogh Lászlónak nem csak itt, hanem a szomszédos Csongrád és Békés megyékben is bizalmat szavaztak a közgyű­lési vezetők, mivel választás útján ő tölti be a Dél-Alföldi Re­gionális Fejlesztési Tanács (DARFT) elnöki posztját, amely által Bács-Kiskun több támoga­tást tudott szerezni a regionális pályázati pénzekből. De miként vallanak erről az együttműkö­désről a megye legsikeresebb polgármesterei? ▲ Szalkszentmárton az épített örökség megőrzéséért Európa-díjat kapott. Kecelen nem csak a virágok fejlődtek Szorgos, öntudatos polgárok lakták Kecelt mindig is, nem­hiába az egyik legszebb és leg­jobban fejlődő Bács-Kiskun megyei kisváros. Az elvárá­sokhoz nem volt könnyű meg­felelnie a nagy városvezető­nek, Schindler Jánosnak, de a folyamatos kapcsolatépítése, lobbizása, szociális érzékeny­sége meghozta gyümölcsét, hi­szen az „aranyháromszög” e nagy múltú települése kima­gasló eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Állami pénzből megkezdő­dött a csatornaberuházás, ki­bővült az idősek otthona, megújult az iskola, eszközök­kel sokasodott a könyvtár, külterületi utak épültek és új tűzoltóautók kerültek a helyi lánglovagokhoz. A fejleszté­sekből a megye is kivette a résztét, mert dr. Balogh Lász­ló irányítása alatt rendeződött a belvízelvezetés, korszerűsö­dött a közösségi ház, az orvo­si rendelő, megújult a ravata­lozó valamint néhány utca, és újabb fejezet nyílt a csatorna- építésben. A fejlesztések több mint 2,2 milliárd forintba kerültek, amely jelentős összeg egy ek­kora város önerejéhez képest - mondta Schindler János pol­gármester, aki sohasem ideo­lógiai hanem szakmai alapon fordul a politikusokhoz. A bor és szőlő hírős városa azonban megoldotta a kihívásokat. Eb­ben a négy évben szerencsém volt - mondja, mert érveim meghallgatásra és támogatás­ra találtak a megyei vezetés­nél, remélem így lesz ez az el­következendő négy évben is, hiszen Kecelen a fejlődés nem állhat meg - tette hozzá. Kiskunhalas fejlődési Kunbaracs valóra pályára állt váltotta álmait Egy kisváros szükségképen keresi a minél jobb kapcsola­tokat, mert ahhoz, hogy törek­véseit meg tudja valósítani, partnerekre van szüksége. - Szerencsénk volt! Mi jó part­nerre találtunk a megye veze­tésében, miközben igyekez­tünk tartalmas viszonyt kiala­kítani a környező kistelepülé­sekkel. Minden alkalommal sikerrel pályáztunk a megyei területfejlesztési, valamint a Dél-Alföldi Regionális Fejlesz­tési Tanácshoz, ezzel jelentős forrásokat tudtunk bevonni út- és intézményfelújításokra - mondta Várnai László Kis­kunhalas polgármestere. Ezek a felújítások, beruházások ja­vítják az infrastrukturális - közlekedési, lakhatási, kör­nyezetvédelmi - feltételeket, és egyúttal növelik a város tő­kevonzó képességét - tett hoz­zá, hiszen a határ közelsége ehhez jó alapokat adhat. Manapság divatos szó a lob­bi, mintha valami csodafegyver lenne. Természetesen fontos a jó érdekérvényesítési képes­ség, de kell hozzá egy tevékeny, célorientált helyi vezetés is - vallja a polgármester, aki hang­súlyozza: szerettük volna meg­tartani, modernizálni az egész­ségügyet, a megyei vezetés és az illetékes szakminisztérium mellénk állt a tőkebevonás si­keressége érdekében. Újraindí­tottuk a lovas versenyzést, dr. Balogh László elnök úr közre­működésével a város vissza­kapta a lovaspályát. A lakásál­lomány jelentős része felújítás­ra szorult, ezen a területen pá­lyázataink sikerrel szerepel­tek. Ezek egyike sem „elvtelen” segítségnyújtás volt, a meglévő önerő mellé került forrás. A takaros megyei kisközség az elmúlt négy évben százhar- mincnyolcmillió forint fejleszté­si pénzhez jutott, sőt, pályáza­tok útján további harmincnyolc­millió forintot sikerült nyerniük működési kiadásokra, mint for­ráshiányos település. ' - Mertünk álmodni, tervezni és volt erőnk azok valóra váltá­sához,- mondja Tóth Ferenc, Kunbaracs polgármestere. A község első embere büszke ar­ra hogy a helyi iskola számító- gépes technikai felszereltsége felveszi a versenyt a főváros bármelyik kerületi kisiskolájá­val. Tóth Ferenc szerint ezzel a beruházással évszázados korlá­tokat döntöttek le, mivel így rá­juk nem igaz az a közhelyszerű megfogalmazás, hogy a falusi gyerekek butábbak, mert az oktatásuk elmaradottabb. A kunbaracsi multimédiás labor több mint harmincmillió forint­ba került, huszonhat profi szá­mítógépből, webkamerából, és felnőtteknek is hasznosan al­kalmazható digitális-internetes oktatásból áll. Ezen kívül szilárd burkola­tot kapott a temetői út, ame­lyet a jövőben tovább építe­nek. Az út felújítása huszon- kétmillió forintba került, to­vábbá szociális szolgálati laká­sokat is épített. Mindez nem sikerült volna a megyei vezetés támogatása nél­kül - mondta Tóth Ferenc, meg­jegyezte, Kunbaracs különösen sokat köszönhet dr. Balogh Lászlónak, mivel 1994 és 1998 között, a segítségével lett föld­gázellátás a községben. Hozzá­tette: ritka ma már az olyan me­gyei vezetés, amely kistelepülé­sekben tud gondolkodni és a je­lenlegi ilyen szemléletű.

Next

/
Thumbnails
Contents