Petőfi Népe, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-25 / 225. szám
4 MEGYEI KORKÉP PETŐFI NÉPE - 2006. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ Vidám felvonulás, harmonikaszó, Leszvigasz a szüreti fesztiválon Az oktatás, a kultúra összetart jakabszállás Nem felejtik a néptanítókat, s helyet adnak az alkotó művészeknek kunbaracson hagyományosan szeptember végén rendezik meg a szüreti fesztivált. Szombaton 13 órakor lesz a gyülekező a Bagó-erdőnél. Innen falujárásra indulnak a díszes fogatok. A község több pontján megállnak és táncra perdülnek a lányok és legények, akiknek a talpalávalót - éppúgy mint az esti bálon - a hernádi fúvószenekar húzza. Délután négy órára a faluházhoz ér a vidám sereg, ahol megpihenhetnek, hiszen a színpadot helyi és vendégszereplők töltik be. ■ A szombati szüreti fesztivált a Kunbaracs Községért Alapítvány szervezi. Lehet majd tapsolni a fülöpházi ifjúsági táncklubnak, a madarasi sok tagú harmonika zenekarnak, a cserkeszőlői néptáncegyüttesnek. Fellép a Leszvigasz-klub, a baracsi Kökény citerazenekar, a Gyöngyvirág népdalkor, Nám Júlia énekes, Horváth Ákos pedig fuvolán játszik. De jönnek Tatár- szentgyörgyről és Dabas-Sári- ból is, akik szórakoztatják a jelenlévőket ■ P. S. Pályázati pénzt nyertek a község csatornázására kunpeszér lakossága fellélegezhetett a napokban. Ugyanis a településen évek óta nem kis gondot okoz a szennyvízelhelyezés. Ezért is gondolt a falu vezetésére arra, hogy pályázati pénz segítségével hozzáfognának e fontos beruházáshoz. A kész tervek után először kiegészítő listára kerültek, amikor beadták a cél- támogatási igényüket. A napokban pedig megérkezett a jó hír: a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közbenjárásával 238,5 millió forintot kapnak a megvalósításra. Ez az összeg a teljes költség 75 százaléka. így a mintegy háromszáz ingatlantulajdonosnak jövőre megoldódhat a szennyvíz-elvezetése - kaptuk a hírt Sipos Gyuláné polgármestertől. ■ P. S. BUKOVSZKi Sándor egykori diák:- A Mátkái erdő aljáról Jártam ide iskolába a hatvanas években. Akkor még minden tanyában volt élet A hatalmas vaskályha, a kopott olajpadló! Sosem jelejtem éppúgy, mint társaim, tanítóim. Hat éve, hogy esztendőnként megrendezem itt az öregdiák-találkozót Legtöbben már unokákkal érkeznek. De szoktak itt gyermeknapi ünnepségek is lenni Boldog vagyok, hogy most ilyennek láthatom az öreg iskolám. szálai ISTVÁN tanító:- Ez volt életem első munkahelye. Összevont osztályokban tanítottam: egytől négyig, öttől nyolcig. Egy csoportban har- mincnyi gyerek ült a padban. De más volt akkor a pedagógusgyerek kapcsolat! Tíz év után egy másik tanyai iskolába, majd a központiba kerültem. Jakabszálláson több mint 41 évig tanítottam. Jó, hogy az ódon falak között - ha modernizálva is- ez az építmény a megváltozott követelményeket szolgálhatja. MÉSZÁROS LÁSZLÓ nyugalmazott ÁMK-igazgatóról utódja, Dolog Ernő beszélt:- Laci bácsi egyaránt képviseli, azaz összeköti a múltat, a jelent és a jövőt Itt született Jakabszálláson, s a negyvenes években itt járt iskolába, majd 1957-től helyben tanít Harmincegy éven át volt az intézményünk igazgatója. Vagyis személye a jakabszállási 125 év oktatásából 60 évhez kötődik . Sőt óraadóként még az idei tanévben is foglalkoztatjuk. Rászolgált a kitüntetésre. csikós ANDREA hetedikes diák:- Én már óvodáskoromban is voltam itt egy kézművestáborban meg azóta több vidám gyermeknapon. A központi iskolából ide jöttünk akadályversenyre, és szabadtéri programokra. Nagyon jó helyen volt, van ez az iskola. Annyi mindent lehet itt csinálni Nagy a szabadság a terület óriási, s a levegő is klassz. Biztosan Idjö- vök még sokszor. Igaz, kicsit messze van, de ráérünk kibiciklizni vagy gyalogolni. nem feledkezett meg a néptanítók munkásságának méltatásáról sem. Ezután jogos büszkeséggel sorolta - a teljesség igénye nélkül - azokat, akikre a sívó homokon megépült falu büszke lehet, mint azt Gál Károly néprajztudós Királydiny- nyébe léptem című könyvében leírja. Hiszen e kis faluból került ki - többek között - dr. Palánkai Tibor akadémikus, Dubecz Sándor sebész profesz- szor, Sántha György író, Wolford Mihály és Pólyák Mihály, akik a gyümölcstermesztés professzorai voltak. Az elöljáró elismeréssel szólt a helyi közösség építő erejéről, az önkéntes segítőkről. Kifejezte reményét, hogy a közösségi házban olyan élet lesz, amely öregbíti Jakabszállás hírnevét. A létesítmény egyaránt nyitva áll az alkotó művészeknek, a népfőiskolának - amelynek itt 14 éves hagyománya van -, az erdei iskolának, a szabad idejüket eltöltőknek. Az épület megszentelése, megáldása előtt színvonalas kulturális program részesei lehetett a több száz érdeklődő. Jakabszálláson 125 éve van közoktatás. Erre emlékezve a közelmúltban átadtak egy közösségi és alkotóházat, amit a Wolford-dűlői tanyai iskolából alakítottak ki. Pulai Sára Az ódon Iskolából lett alkotó- és közösségi ház avatásán nagy volt az érdeklődés.- Vesztes lehet az a nép, de az a hatalom is, amely az oktatás, nevelés, művelődés dolgában elszakad a világtól, önnön lehetőségeitől - mondta ünnepi beszédében Lezsák Sándor. Az országgyűlési képviselő emlékezett Klebelsberg Kúnó kultusz- miniszterre, akinek neve egybeforrt a korabeli iskolaépítési az ünnepen elismeréseket kaptak: a Köz Szolgálatáért Érdemjel ezüst fokozatát vette át Hegedűs Gábomé Jegyző. Kiss József mezőgazdasági vállalkozó, az agrár-, Miklovics Lászlóné, a szociális, Mészáros László, a környezetvédelmi miniszter elismerését kapta. Jakabszállásért emlékéremmel tüntették ki Tánczos Lászlót, Berki Ferencet, Berenténé Nagy Katalint programmal. Ennek keretében 1929-ben 30 ezer pengőből építették a Wolford-dűlői gyermek- intézményt.- Jakabszállás hétezer hektáréból kétezer erdő. Ennek közepén fekszik ez az iskola, ami 370 négyzetméter hasznos épületkomplexum. Erre 38 millió forint pályázati pénzt nyertünk - mondta köszöntőjében Szabó Mihály polgármester, aki A solti löszhegy jókedvű lovagjai borkultúra Tekintélyes szakemberek vigyázzák a hagyományokai Két szomjas ember kilopta a kékfrankost a solti gróf Vécsey Károly borrend hordójából. Egy cseppjét sem ejtették mellé, ezért az ügyes borlo- pókat lovaggá ütötték. Miklay Jenő Az egykor ezerötszáz hektáron termő solti szőlőhegyet is alaposan lekopaszította a kapzsi bor- gazdálkodás. Kertek sokasága tűnt el, s ma már az egykori termőterületnek alig a negyedéről csurgatják a venyigelevet a gazdák. Ám, nem tudunk róla, hogy búsonganának a szőlőkivágások okán. Inkább örvendeznek, hogy a megmaradt négyszáz hektárt művelők többsége megtért a minőségi bortermelés hagyományaihoz. A városon túl, s a Dunán innen magasodó dombhátra felkapaszkodóknak azonnal felsejlik, hogy a solti borvidék a kiskunsági gasztronómiai kultúra tartozéka. Közel ezerkétszáz takaros pince rejti a lösz levét. Többnyire felújítva, mint például a Sárga borház, amelyet a sok-sok hasonlóan szép pince társaságában a borturizmus kedvelt kirándulóhelyeként jegyzik. Európában egyedülálló présgyűjtemény, sőt a Vécsey grófról elnevezett művészeti galéria is várja a hegyre látogatókat. Talán mondani sem kell, hogy ilyen helyen vitathatatlan tekintélyű szakemberek őrködnek a borkultúra hagyományai felett Három éve alakult meg a gróf Vécsey Károly borrend, amely baráti borrendek képviselői és népes vendégsereg színe előtt újabb lovagokat fogadott magához a szombati szüreti vigadalmon. A rendezvényen - a helyi művelődési központ szervezésében - az Aranykulcs és a Vízitündérek mazsorettcso- portok, énekegyüttesek is felléptek, délután pedig nagyszabású szüreti felvonuláson köszöntötték a várost az örökké jókedvű borászok. Egy cseppet sem ejthetett az, aki a lovagságra pályázott KOVÁCS JÁNOS megfelelt a beavatáson.
