Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-01 / 178. szám
2006. Augusztus l, kedd 5 PETŐFI NÉPE MMMMMMRMI RMMMMMI £ Rgjj <íy- ■. v\ Kfi. ■> JPg '■''•• HMM ImHRRiIRRI Ml IMM M wS R Iv' R I 'i ¥« VwíS Domb az alföldieknek is jár füvesítés Jótékony csalással csodákra vagyunk képesek a kertben A szépen nyírt gyepfelület egyöntetűsége kiemeli a mögötte kirajzolódó magasabb növények, cserjék változatos formáját A pázsit a kert padlózata. A kerítésünk lehet kúszócserjékből, gazdaságos, szép és egészséges is Az igazán szép kerti kerítés a növényekből álló sövény. Leggazdaságosabban a gyorsan kúszó cserjékből lehet létrehozni, a fajok kombinálásával. Erre alkalmas többféle cserje. Szépen mutat egy örökzöld és két lombhullató, de ősszel szépen színe- ződő növényből álló kerítés. A vadszőlő, amely lombhullató, ném csak a falra, de a kerítésre is felkapaszkodik, ráadásul igen gyorsan nő. Ősszel a sárgától a bordóig terjedő színorgiát mutat háromkaréjú levelein. A japán lőne sárgalevelű változata is inkább lombhullató- nak számít, csak a nagyon jól védett helyen telelnek át levelei. A borostyán alapváltozatának sötétzöld lombja egész évben áthatolhatatlan a kíváncsi tekintetek számára. Kisebb tavaknál jó a bab alakú formát választani Egyre kedveltebbek a kerti tavak, amelyet saját kivitelezésben, olcsón elkészíthetünk. Csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő minőségű anyagokat használjunk, s ne szökjön el a tóból a víz. A tó alakja tetszés szerinti lehet, ám a kisebb tavaknál az úgynevezett bab alakú meder ajánlott. Néhány adat a tervezett tófelület nagyságához szükséges mélységre: 3-5 m2-nél 60- 80 cm-es, 5-15 m2-nél 80-100 cm-es, 15 m2 felett pedig 100 cm- es, vagy ennél mélyebb medence ajánlott. A tó méretének, helyének kiválasztása után eldöntendő, hogy milyen anyagból készüljön a tómeder. A pázsit és a gyep sokak képzetében szinonimaként jelenik meg, pedig ez a két szó külön fogalmat takar. S vajon tudják- e, hogy ebben a műfajban az alföldieknek sem kell lemondani a dombocskákról? A pázsit aprószálú, finom levelű fajokból álló rövidre nyírt, szőnyegszerű, intenzíven ápolt zöldfelület. A gyep igénytelenebb, durvább füveket és esetleg más évelőket (például lóherét) is tartalmazó, magasabbra hagyott, ex- tenzíven ápolt növényegyüttes. Sarkítva: az egyiket csak nézzük, a másikat használjuk is. Amíg az építészetben a ház alapjára épül minden, addig a kertépítészetben a kerti gyepre. Mindkettő létfontosságú a maga területén, mégsem ezek határozzák meg az épület, vagy a kert stílusát, csak hangsúlyozzák azt. A virágok, a bokrok, a fák, a kerti utak, s a támfalak öltöztetik fel, bontakoztatják ki az egyedi stílust. A szépen nyírt gyepfelület egyöntetűsége kiemeli a mögötte kirajzolódó cserjék változatos formáját, különleges színvilágát. A pázsit tehát a kerti tér padlózata, míg a növények falak és berendezéMA MÁR ELENGEDHETETLEN tartozéka a fűnyírógép a kertes házaknak Elektromost, vagy benzinest vásároljunk? Mindkettőnek vannak előnyei, s hátrányai A benzines mellett szól, hogy általában erősebb elektromos társainál, mobil, tehát nem vagyunk a hálózathoz kötve. Talán valamivel köny- nyebb javítani Viszont hangos, feltöltésénél mindig mellécsöppen egy pár csepp üzemanyag, si tárgyak is egyben. így alakul ki a kerti kompozíció. Az egybefüggő gyepes tereken lehetőleg ne vezessünk keresztül utat, inkább próbáljuk meg azokat a térfalak mentén, a szegélynövényzet közelében megépíteni. A magyarázat egyszerű: ha középen haladunk, akkor mindkét irányban fele olyan távolságra van a határoló növényzet tőa bűzről nem is beszélve. Elektromos barátunk csendesebben zümmög, s jóval tisztább jószág. Belőle is van ßgyüjtös. Azért nem árt róla tudni, hogy mindenképp be kell szereznünk hozzá egy irdatlan méretű hosszabbítót, valamint fűnyírás közben el kell sajátítanunk egy meglehetősen érdekes mozdulatsort, nehogy „elektrik bugit" járjunk, ha netán áthajtanánk a vezetéken. lünk, s kisebbnek érezzük a körülöttünk lévő teret. Egy kis jótékony „csalással” növelhetjük kertünk méreteit. A gyepes felület széleit kissé megemelve egy olyan homorú teret hozunk létre, amely minden irányból nagyobbnak tűnik. A megfelelő terepelőkészítéssel más „csodákra” is képesek vagyunk. A néha kicsit unalmas sík felületekből lágy terephullámokkal mozgalmas, tetszetős kertet varázsolhatunk. Véletlenül se gondoljon itt senki szánkódombokra, csupán húsz-ötven centi- méteres szintkülönbségekről van szó, amelyek surlófény- ben (közvetlenül naplemente előtt, vagy napfelkelte után) gyönyörűen kirajzolódnak. Aranyszabály, hogy a dombocskákat sose a nagyobb terek közepére helyezzük, hanem inkább a telek szélei felé toljuk ki őket, így kapjuk majd a legszebb elrendezést. Madárbarát kert: kedves színfolt a tavacska vagy a díszes itató A környék egész madárvilágát a kertünkbe csalogathatja a jól elhelyezett itató, vagy a kerti tó, amelyek nem csak kedves színfoltot jelentenek, de a meleg, száraz nyári hónapokban madáréletet is menthetnek. Az itatok elhelyezésekor ügyeljünk arra, hogy ne legyen a tűző napon a víz, legideálisabb olyan félárnyékos helyet választani, ahol naponta mintegy öt órán át süti a nap a vízfelületet. A másik lényeges szempont, hogy védett, de mégis jól megfigyelhető helyet találjunk, ahol a fürdő madarak is belátják a területet, s egy biztonságot nyújtó bokor is van a közelben, minthogy ázott tollal nem repülnek igazán jól. Különösen szeretnek fürödni a rigók, a vörösbegyek és a kék cinegék. Miben tároljuk a szabadban tartott növényt? Ha új cserepes növény kerül a házhoz, rendszerint első teendőnk, hogy a műanyag tartójától megszabadítsuk és természetes anyagú, lélegző agyagformába ültessük. Ha növényünk nem ragaszkodik a beltéri tartózkodáshoz, tavasztól őszig a szabadban is tarthatjuk - erre kiválóan alkalmas a fadézsa. A növénytartók többféle eljárással készített, változatos méretben és formában kaphatók, többek között növényfuttató rácscsal is. Különösen kényes vagy súlyos növényekhez praktikus görgős dézsát választani, a télire is kint maradókhoz az akácból készültet javasolják. A kerti fodrászunkról: elektromos vagy benzines? Újra léket kaphat a hazai görögdinnye árverseny A külföldi gyümölcs már két hónapja a piacon van, ráadásul olcsóbb, mint a magyar Mintegy háromhetes késéssel gurult be a standokra a hazai görögdinnye. Tréfásan fogalmazva „kicsit kicsi, de a miénk”, ugyanis a magyar termést arról lehet leginkább felismerni, hogy kisebb, mint a külföldi csemege. Sok helyen mégis többet kérnek érte. A népszerű gyümölcs felvásárlási ára kilónként még 40 és 80 forint között alakul, a boltokban és a standokon azonban akár még 150-200 forintot is elkérhetnek érte. Ami sajnálatos a hazai termelőknek, a fogyasztók annak élvezik a hasznát: a magyar dinnye idén ismét komoly konkurenciát kapott a külföldi import formájában. Míg az észak-afrikai, dél-európai termőterületekről már két hónapja, május végén megjelent - igaz, akkor még 500 forintos küónkénti áron - a gyümölcs a magyar piacon, a hazai termést több tényező is kedvezőtlenül befolyásolta. Magyarországon az esős, hideg tavasz a már szabadban lévő dinnyepalánták ötödét elpusztította. így a tavalyi 7500- zal szemben idén csak 6000 hektáron lehet majd leszedni a gyümölcsöt. Emiatt sokan fel is hagytak a termeléssel. Még a biztonságosnak mondott fóliás, öntözött dinnye is megsínylette a kevés meleget, azok sem nőttek nagyra. A tavalyi 200 ezer tonna helyett idén országosan - jó esetben - 140 ezer tonnával zárhatják a szezont a termelők. A kisebb termés kapcsán az előrejelzések tartósan a tavalyinál magasabb árról szóltak. Ez azt is jelentheti, hogy a termelők mentesülhetnek a rekordévekben gyakran bekövetkező dömpingár kialakulásától. Árletörő hatása lehet ugyanakkor a nagy mennyiségben behozott spanyol, görögországi, illetőleg olasz dinnyének, ami - az elmúlt évi tapasztalatok szerint - már nem csak a nagy hipermarketek zöldségesosztályain jelenik meg; a nagybani piacokon keresztül eljut a zöldség-gyümölcs forgalmazással foglalkozó kisvállalkozókhoz is. Miközben a hazai termelők az import miatt bosszankodnak, a magyar dinnyéből kerül külföldre is: kilónként jelenleg mintegy 20 eurócentért - 50-60 forintnak megfelelő összegért - vásárolják. A kereskedők szerint ez jó ár. Külföldön egyébként pont a könnyebben kezelhető, a hűtő- szekrényben egyszerűbben elhelyezhető, kisebb gyümölcsöket kedvelik. Ezért az exportszállítmányokban egy-egy dobozba négy-öt magyar dinnyét csomagolnak, és úgy adják el. ■ K. E. \
