Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-19 / 194. szám
PETŐFI NEPE - 2006. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 17 Zöld könyv - elemzés, nem program egészségügy Vizitdíjról, patikaliberalizációról, biztosítási rendszerről folyik társadalmi vita Alig néhány hete még az úgynevezett Zöld könyv létezését is tagadta a kormány. Később viszont már azt mondták: nincs, de készül. A múlt héten aztán napvilágot látott a mű, amely interneten is olvasható (www.eum.hu). A Zöld könyv lényege, hogy mihez lehetne kezdeni a magyar egészségüggyel. Takács Valentina A kiadvány minden kérdéskörben felvázolja a külföldi példákat, a magyar helyzetet, a kormány elképzeléseit, végül felteszi azokat a kérdéseket, amelyekre itthon választ kellene találni. Mondani sem kell, hogy a Zöld könyv nem részesült lelkes fogadtatásban. A legfinomabb kritika is az volt, hogy ez nem más, mint időhúzás. Cikkünk mindössze arra hivatott, hogy röviden ismertesse az olvasóval mindazt, ami a kiadványban van. t Jfc j tá ; j . "X Az egészségügyben sehol a világon nem találták meg az egyetlen üdvözítő megoldást. Drága és rossz A Zöld könyvből kitűnik, hogy az egészségügyben sehol a világon nem találták meg az egyetlen üdvözítő megoldást. Még a legfejlettebb országok is sok kérdésben csak tapogatóznak. A helyzet Magyarországon már csak azért is tarthatatlan, mert az ország minden száz forintból nyolcat költ egészségügyre, ami egyáltalán nem kevés. Csak éppen rosszul költi el. Összehasonlításképpen: arányaiban ugyanennyit fordít egészségügyre Anglia, Dánia, Olaszország és Japán is. Ettől függetlenül nálunk kétszer akkora az orvosbeteg találkozások száma, mint az uniós átlag. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításával (ez valójában a kórházak bezárása, pontosabban átalakítása) kapcsolatban a kiadványban szerepel: míg egy budapesti ember két villamosmegállónyira kórházat ■ Magyarországon az állami egészségügy és a társadalom- biztosítás között félúton megrekedt a rendszer. talál, addig egyes megyékben egy egész napot kell utazni a legközelebbi szakorvosig. Ráadásul, hiába léteznek gyors, ambuláns műtéti eljárások, nálunk még mindig kórházközpontú az ellátás és nem csökken a sebészeti ágyak száma. Hollandiában például hétszer, Angliában pedig tizennégyszer annyi egynapos műtétet végeznek, mint Magyarországon. Holott az egynapos műtét olcsóbb az adófizetőnek, kevésbé megterhelő a betegnek. Szintén a helyzet tarthatatlanságát bizonyítja az, hogy hiába fejlődött a tudomány, ma ezer megbetegedett magyarból ugyanannyi hal meg, mint negyven évvel ezelőtt. Hálapénz-nincs felső korlát Az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb vihart a vizitdíj kavarta. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek ez az egyik szabályozási módja. Valóa magyar nyugdíjasok évente átlagosan egyhavi nyugdíjukat költik hálapénzre. Becslések szerint az országban évente 80- 100 milliárd forint vándorol feketén az orvosok egy bizonyos részének a zsebébe. Ennyi pénzből az összes magyar kórházat két és fél hónapig lehetne működtetni. jában ezt a világon három módon szabályozzák, de sehol nem a piaci eszközök vannak az első helyen. Vannak országok, ahol az ellátás ingyenes, de szigorú szabályok határozzák meg, hogy ki hova mehet. A várólisták pedig hosszúk. Még Svédországban is jellemző, hogy egy mandulaműtétre, vagy sérvműtétre akár 1-2 évet is várni kell. A másik korlátozási eszköz, amikor az ellátásnak van egy gazdája - például a háziorvos vagy ellátásszervező - aki a beteg számára a leghatékonyabbat, ám a megfelelő ellátások közül a legolcsóbbat szervezi meg a betegnek. Aki pedig ragaszkodik a szabad orvosválasztáshoz, azt részleges költségtérítésre kötelezik. A harmadik szabályozási mód az, amikor a betegeknek - többnyire szimbolikus összeget ugyan - de fizetniük kell az ellátásért. Jelenleg az európai országok többségében van vizitdíj, és a magyar kormány is ezt a módszert tartja szerencsésnek. Úgy véli, hogy a vizitdíj a hálapénz visszaszorításának egyik eszköze lehet. Mi jár a pénzünkért? Szintén számos vita forrása a biztosítás, illetve annak átalakítása. A kiadvány szerint Magyarországon félmillió ember veszi igénybe az egészségügyi ellátásokat úgy, hogy nem fizeti ki a járulékot. Ezzel párhuzamosan a munkaviszonyban lévők fele minimálbér után fizet, de maximális ellátást vár az egészségügytől. Ettől kezdve a becsületesek állják a sumákolók ellátásának költségeit. Aztán: szívesen beszélünk ingyenes egészségügyről, miközben kétszeresen fizetjük meg az árát: egyszer járulékokkal, másodszorra pedig hálapénzzel. Ennek egyik oka, hogy nem tudjuk pontosan: mit várhatunk el a befizetéseinkért, és mi számít plusz szolgáltatásnak. Meghatároznának három ellátási csomagot. Az alapcsomagba tartozó ellátások emberi jogon mindenkinek járnának, függetlenül attól, hogy van-e biztosításuk, vagy sincs. Ide tartozna a mentés, a sürgősségi ellátás, az életveszély elhárítása, a közegészségügyi érdekből végzett ellátás valamint az anya- és csecsemővédelem. A második a biztosítási csomag volna, amely csak azoknak járna, akiknek érvényes biztosításuk van, tehát fizetnek is. Ők lényegében azt az ellátást kapnák, amelyeket jelenleg mindenki megkap. Végezetül volna egy kiegészítő csomag. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem hálapénzként, hanem teljesen hivatalos formában lehetne fizetni például a különszobáért, a választott orvosért. Szó esik a több-biztosítós rendszerről is. Ezek Európában mindenütt szolidaritás-elvűek, nem pedig üzleti biztosítók. Ellenőrizetlen egészségbiztosító A Zöld könyv úgy fogalmaz, hogy az egészségügy torz működését a járulékok kezelésével megbízott OEP kiegyensúlyozatlan, ellenőrizetlen működése is elősegíti. Ezért szükség van a felügyeleti rendszer kiépítésére. Jelenleg az a helyzet, hogy a betegek tájékozatlanok és kiszolgáltatottak, a pénzköltés sem szakmailag, sem pénzügyileg nincs kellően felügyelve. Külön fejezetet kapott a gyógyszertárakkal kapcsolatos szabályozás, és a gyógyszerfogyasztás problémája. E szerint az állam egy évben többet költ gyógyszertámogatásra, mint felsőoktatásra és kultúrára összesen. Márpedig a túlzott gyógyszerfogyasztás a gyógyítható összeg rovására megy. A kormány el akarja érni, hogy csak bizonyítottan hatásos és költséghatékony gyógyszerek maradjanak a támogatási rendszerben. A patikaliberalizáció témakörében leírják: Magyarországon választ kell találni arra a kérdésre, hogy bizonyos, vény nélküli gyógyszereket lehessen-e vásárolni akár szupermarketekben vagy benzinkutaknál is. A Zöld könyvvel kapcsolatos szakmai reagálásokra jövő héten visszatérünk. 10 000 lakosra jutó dolgozó orvosok száma Főváros Vidéki átlag Közép-Dunántúl „ TERRAKOTTA % CSiMPECENTRUM * II Baja, Dózsa Gy. út 113. Tel.: 79/520-170 www.terrakotta.hu Csak 1 napig -50% Telefon: 79/324-152 Baja, Dózsa Gy. u. 220. Csak a Búza Gazdaboltban 50%-os akció augusztus 23-án, szerdán. Megközelíthető az 1-es helyi buszjárattal, i A Bácsalmási Agráripari ZRt. tompái tehenészeti telepére keres telepvezető műszakvezető munkatársukat! Jelentkezés és időpont egyeztetés a titkárságon! Telefon: 79/342-144/111-es mellék Telefax: 79/342-240 E mail: bacsagrip@bacsagrip.hu Cím: Bácsalmási Agráripari ZRt. 6430 Bácsalmás, Backnang u. 2. 3 A Phoenix Mecano Kecskemét Kft. Rose Krieger üzeme felvételt hirdet általános szerelői munkakörbe (pozicionáló egységek, térelemek) egy, illetve két műszakos munkarenddel. Elvárás:- gépipari végzettség (autószerelő, műszerész, lakatos)- pontosság, megbízhatóság Érdeklődni lehet: Baráth Mihálynál 76/515-671 telefonon délután 14-16 óra között. 806541 A Phoenix Mecano Kecskemét Kft. Kundisch üzeme munkatársat keres a következő pozíciókba: ^>4 fő lézerplotterkezelőt folyamatos munkarendbe Elvárás: műszaki végzettség ^ 2 fő Szerelőt, 3 műszakos munkarendbe Elvárás: szakmunkás végzettség s>2 fő szitaelőkészítőt, 3 műszakos munkarendbe Elvárás: szakmunkás végzettség 0 3 fő szitanyomdászt, 3 műszakos munkarendbe Elvárás: szakmunkás végzettség Előny: nyomdai gyakorlat Érdeklődni lehet Barna Sándornál Tel.: 76/515-504
