Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY ___________ Ki s település, nagy történelemmel ladánybene Ismét hatalmas sikert arattak a hagyományos falunap rendezvényei Pezsgett az élet szomba­ton Ladánybenén. A több helyszínen zajló falunap­ra egész nap tartalmas programokkal, vidám ze­neszóval és kulturális rendezvényekkel várták az érdeklődőket. Sebestyén Hajnalka A művelődési ház délelőtt kul­turális programnak adott he­lyet. Elsőként dr. Kürti László a „Ladánybenei évszázadok” cí­mű könyvét Bárth János nép­rajzkutató méltatta hosszan. Az újonnan megjelent kiad­ványról elmondta: „Modellér­tékű a tudomány számára, ahogyan Kürti leírja a szender­gő puszta községgé válását. Kis településről van szó de nagy történelme van, amelyet a könyv be is bizonyít.” ■ Modellértékű a tudo­mány számára, aho­gyan Kürti leírja a szendergő puszta köz- séggé válását. A könyvbemutató után ün­nepélyes pillanatok következ­tek, Rácz Sándor polgármester átadta a kitüntető címeket. Eb­ben az évben a Ladánybene Községéért Díjat ketten kapták meg: dr. Faragó Gyula és Obornyák János. Faragó Gyula a községért tett munkái közül kiemelték: a tanár úrnak na­gyon nagy szerepe volt abban, hogy a gáz kiépüljön a telepü­lésen. Míg Obornyák lános al­polgármesternek megköszön­ték a Ladánybenéért Alapít­vány vezetőjeként az elmúlt években nyújtott segítségét. Idén a díszpolgári címet dr. Zsigó László kapta, aki sajnos betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, lábtöréssel a kórházban fe­küdt. A polgármester az 1957- től 1976-ig praktizáló körzeti orvosról számos kedves emlé­ket idézett fel. A doktor télen- nyáron, kerékpárral, motorral vagy szekérrel, de mindig sie­tett gyógyítani. Végezetül dr. Feledy Balázs művészeti író a nagyközönség figyelmébe ajánlotta a Látók cí­mű képzőművészed kiállítást, melynek keretében ezúttal há­rom festőművész, Burkus Jó­zsef, Cene Gál István és Kő Fe­renc valamint Homoki Anikó üvegtervező alkotásai látható­ak. Mind a négy művész mun­kái nagy sikert arattak a vendé­gek körében. A művelődési ház programjaival párhuzamosan a focipályán szórakoztató és sportprogramok zajlottak egé­szen estig ladánybenén a művelődési ház előtti park, az erdélyi test­vértelepülésről a Szentábra- hám-park nevet kapta a közel­múltban. Zsigmond Zoltán Csaba, Szentábrahám polgár- mestere köszönetét fejezte ki a megtiszteltetésért. A Ladánybene történetét feldolgozó művet dr. Kürti László írta. A magánszolgáltatóktól is rendelhetnek járművet betegutaztatás Két eshetőségre számíthatnak: vagy elviszi őket a betegszállító autó, vagy nem A mentőszolgálatnál bejelentet­ték, hogy a nem sürgős, szakkí­séretet nem igénylő betegszállí­tásokat csak korlátozott szám­ban vállalják. Ezt azzal indokol­ják, hogy a kánikulai hőség mi­att a mentők nem győzik a mun­kát, az átlagosnál többször hív­ják őket a rosszul lévőkhöz. A betegszállító kapacitás visszafo­gása azonban valójában nem csak a nagy meleggel függ ösz- sze. Az országos mentőszolgálat 2004-ben módosított alapító ok­iratában ez nem is szerepel kö­telező feladatként. A betegszállí­tási szolgáltatásra különösen a mozgáskorlátozot­taknak van nagy szükségük, ezért ért­hetően ott aggódnak leginkább az ilyen intézkedések miatt. Érdekvédelmi szervezeteiknél, így a nagykőrösi egyesületben is úgy értelmezik a bejelentést, hogy a korlátozás állandósul, a mentőszolgálat ugyanis már ko­rábban visszarendelte az állo­másokról betegszállító buszo­kat. Ezért a mentő­sök, ha akarnának, sem tudnák a bete­geket elvinni orvos­tól orvosig és haza. A mentőállomá­sokon, így az egész Dél-Pest megyét el­látó ceglédi szolgálatnál nem tudnak arról, hogy fokozatosan megszűnne az úgynevezett ülő­beteg-szállítás. Azonban a ko­csik száma náluk is csökkent, kilencről hétre. Ugyanakkor megerősítették: ők sem garantálhatják, hogy a szakellátást nem igénylő bete­gekhez minden esetben előállít] ják a kórházaktól vagy a házior­vosoktól megrendelt gépkocsit. Az egészségügyi, valamint az egészségbiztosítási törvény sze­rint mentővel történő betegszál­lítás abban az esetben indokolt, ha az egészségügyi ellátás elér­hetősége másként nem biztosít­ható, illetve ha a beteg egészségi állapota miatt szállítása más­ként nem oldható meg. Ez csak a sürgősségi ellátás veszélyezte­tése nélkül, a szabad kapacitás esetén vállalható. így bármikor előfordulhat, hogy a betegeknek más módon kell megoldaniuk az utazást. Ők egyébként Uyenkor az egészségbiztosítási pénztár­ral szerződésben álló magán- szolgáltatóktól is kérhetnek in­gyenes szállítást. ■ M. J. ■ Bármikor elő­fordulhat, hogy a betegeknek más módon kell megoldani­uk az utazást. Halált mondtak a tőkékre KI KELL VÁGNI A SZŐLŐT! A keceli TÉSZ tagjai is így döntöttek a napokban. Ha pedig már a jég hátán is megélni képes keceliek ha­lált mondtak a tőkékre, ak­kor jobb megfogadni Gyurcsány Ferenc tanácsát, és elpucolni a hazából... Megértem a gazdákat: 30-40 forintért nem lehet szőlőt termelni. Egy barátom ta­valy 1 milliót bukott három hektáron. Egy másik, jászszentlászlói barát 8 hek­tárt vág ki az idén - ezek­ben a napokban, s 20-22 fürt csüng a tőkéken 12 hektárt jövőre. Azt mondja, nem tud a pincészetek ár- kartellje ellen védekezni: minden évben kinullázzák... s az állam, a kormány hol van? Ezek feladata volna, hogy őrködjenek az értékte­remtő többség érdeke fölött a kufárokkal szemben. Nekik kellene vigyázni rá, hogy a munkamegosztás minden résztvevője megtalálja a szá­mítását, hogy a szőlő-bor ágazat esetében a profitból ne csak a feldolgozóknak és a kereskedőknek jusson, ha­nem a termelőknek is, akik a kockázatot viselik. strómanok és kollaborán- sok írják napjaink történel­mét? A magyar érdek az, hogy a nemzet öneltartó és -fejlesztő képessége erősöd­jék. Ezt szolgálja az EU- támogatással beindult szőlő­kivágás? Nem, csakis az or­szág lepusztításának folyta­tását. Azt, hogy a nemzeti vagyonból még megmaradt termőföld minél zökkenő­mentesebben jusson idegen kézre a hitük vesztett gaz­dák tulajdonából. Stróma­nok járják az országot, a megyét és külföldieknek vá­sárolnak - egyelőre illegális technikákkal - földet. Az a holland, aki a Duna-Tisza köze termálkútjaira vetett szemet, már nyíltan tesz vé­teli ajánlatot. kinek is kéne pucolni az or­szágból...? BŐCSOCSO Sokan próbára tették már ügyességüket a csocsó asztal mellett, de kevesen lehetnek azok, akik játékosként is részt vettek a csocsópályán. Az elmúlt szombaton a kecskeméti Phoenix Mecano családi napján a bátrak beálltak az élő csocsópályára és rúgták a labdát a szabadidő központban. ▲ Kalapáccsal törte szét a táblát kecskémét Vandál támadt Erdei Ferenc képmására Kalapáccsal törte össze tegnap hajnalban egy ismeretlen van­dál az Erdei Ferenc Művelődési Központ névadóját ábrázoló márványtáblát. Több darabra törte a művészi alkotást, így á helyreállítására kevés a remény] A bűncselekményt egy 48 éves kecskeméti férfi észlelte, és azonnal, 4 óra 15 perckor jelen­tette is a rendőrkapitányság ügyeletére. Megpróbálta elfogni és visszatartani a tettest, ő azon­ban beugrott a kocsijába és el­menekült A szemtanú felírta a rendszámot, és megjegyezte a kocsi típusát, így nem kizárt, hogy már meg is találták a rend­őrök a vandált. A kár többszáz­ezer forintra rúg. ■ Noszlopy A műalkotásban több százezei forint kár keletkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents