Petőfi Népe, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-31 / 177. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. JÚLIUS 31., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 A busz veszélyes, zajos, ráadásul büdös is, de a megoldás késik Mennyit ér a Lipót-tallér? S numizmatika Horthy-ritkaságok, Árpád-, középkori és ólomérmek Az egyik helyi autóbusz- járat útvonalának azonnali módosítását kérik a kiskunfélegyházi Dr. Holló Lajos út 71-73-75. szám alatti lakóközösség tagjai. Szász András A Petó'fi-lakótelephez tartozó Dr. Holló Lajos út érintett szakaszán lakók szerint a reggel fél ó-tól este fél tízig, órás rendszerességgel közlekedő' jármű nemcsak zajos és büdös, de gyermekeikre is potenciális veszélyt jelent. Az említett szakaszon rendkívül keskeny, ráadásul egyik oldalát rendszeresen parkoló gépkocsik foglalják el. A szemből érkező autóknak hátra kell tolatniuk, ha történetesen megérkezik a város, és a közelmúltban megnyitott bevásárlóközpont között menetrendszerűen közlekedő autóbusz. ■ A jármű kellemetlen kipufogógáza megtölti a meleg miatt nyitott ab- lakú lakásokat. A lakótelepiek kérésükkel megkeresték a bevásárlóközpont, valamint a járatot üzemeltető Kunság Volán Rt. félegyházi kirendeltségének vezetőjét is, ám nem jártak eredménnyel. Azonban nem adták fel. Levelet írtak Kapus Krisztiánnak, a körzet önkormányzati képviselőjének is. Leszögezték, hogy a jármű kellemetlen kipufogógáza megtölti a meleg miatt nyitott ablakú lakásokat. Ez káros az egészségre. A huszonnégy aláírással megerősített levél alapján a városatya felvette a kapcsolatot dr. Kása István városi rendőrkapitánnyal, Kiss Jenő vei, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának vezetőjével, valamint Csőke Csabával, a Kunság Volán Rt. kiskunfélegyházi telepének vezetőjével. A megbeszélést követően arra az álláspontra jutottak, hogy a hamarosan megépülő új bevásárlóközpont elé tervezett körforgalom kialakításáig a bevásárlóbusz - átmenetileg - nem a szűk utcákban kanyarogva, hanem a Petőfi-lakótelep egyik jókora parkolójának szélén fordul meg. A 20. numizmatikai hírős napot rendezte az elmúlt hét végén a Magyar Érmegyűjtők Egyesületének 40 éves kecskeméti csoportja. Pulai Sára A megyeszékhely műszaki főiskolai karának aulájában több mint hétszázan fordultak meg fél nap alatt. Gyűjtők sokasága érkezett Kiskunhalasról, Kiskunfélegyházáról, Bácsalmásról, Bajáról, Kalocsáról, Soltvad- kertről, Helvéciáról, Kerekegyházáról, Lászlófalváról és sorolhatnánk még megyénk településeit éppúgy, mint az ország különböző tájait: Nyíregyháza, Orosháza, Sopron, Szekszárd stb. Kutatták, lesték a hőn óhajtott darabot, vagy csak nézelődtek, s alkalmi vétel esetén vásároltak, vagy éppen csereberéltek. Voltak érmek, papírpénzek, plakettek, kitüntetések, de szélesedett a kínálat képeslapokkal, telefonkártyákkal is. Láttunk ritkaságokat, mint például ókori ólomérmet. Viszonylag sok volt az Árpád- és középkori darab. Egy dupla Lipót-tal- lérért - amit 1682-ben adtak ki - 350 ezer forintot kért volna a gazdája. Igencsak felháborodott az a gyűjtő, aki a Zrínyi arany ötszázason lévő 500 ezer forint kiírást meglátta, ugyanis az ezresnek ennyi az ára a katalógusban.- Úgy elszabadultak az árak, mintha itt akarnák megkeresni a horvátországi nyaralást - méltatlankodott az egyik gyűjtő. Egy másik férfi azért volt elégedeüen, mert Szentesről hiába utazott, nem lelte meg a Ferenc József bronz egykrajcárost (1860). A Jakabszállásról érkezett tisztes korú úr pedig török a díszvendég Sz. Egyed Emma érem- és szobrászművész volt, aki emlékpénzeket is tervezett. A szervezők a 20. találkozó emlékére 50 öntöttbronz érmet készíttettek. Egyik oldalán A 40 éves kecskeméti csoport 20. numizmatikai hírős napja, a másikon a korábban kibocsátott három érmük reprodukciója. Az éremgyűjtők közül sokan konkrét céllal jöttek a kiállításra, igazi ritkaságokat keresve. hódoltság kori akce-pénzeket szeretett volna venni. Áz a kecskeméti háromgyermekes fiatalember viszont, aki pengőgyűjteményét jött szaporítani, boldog volt, hogy kiszoríthatott egy kis mai forintot 19 éve tartó szenvedélyére. A papírpénzek között viszonylag sokat érően kínálták a bélyeges tízmillió pengőt éppúgy, mint a Jugoszláviában felülbélyegzett, 1902-ben nyomott 50 koronást. Többen szemügyre vették a III. Béla dénárt, a 650-es ezüstfinomságú 1938-as Horthy-ritkaságot, valamint az államadóssági kötvényeket. A numizmatikai kiadványok között természetesen ott voltak a kecskeméti csoport szerzőpárosának (Leányfalusi Károly és dr. Nagy Ádám) kötetei is. SEGÍTÜNK! TAKÁCS VALENTINA ROVATA Táppénzről, erdőtörvényről Jár-e táppénz és fizetett szabadság annak, aki nyugdíjas, és emellett dolgozik? - kérdezi egyik olvasónk. Táppénz nem jár, hiszen attól, aki nyugdíjasként dolgozik, csak a baleseti járulékot vonják. Ezért ő csak akkor kaphat ellátást, amennyiben üzemi baleset éri. Ugyanakkor betegsége esetén jár neki a betegszabadság. Ez az a bizonyos első 15 nap, és ezt a munkáltató fizeti. A fizetett szabadság szintén jár a nyugdíjasként dolgozónak. * * * Egy másik olvasónk arra panaszkodott, hogy saját földjétől, azaz a telekhatártól alig másfél méterre telepített akácerdőt a szomszédja. Szerinte ez szabálytalan. Panaszával felkereste a település jegyzőjét, aki viszont azt mondta neki, hogy erre vonatkozó jogszabály nem létezik. A kérdés: hova lehet fordulni? Létezik ilyen jogszabály. Nevezetesen az Erdőtörvény 4. fejezete szól az erdőtelepítésről és fásításról ír. tudtuk meg a kecskeméti Kefag Zrt.-től. A 35. paragrafus 3. bekezdése többek között kimondja azt is - és ezt most leegyszerűsítve írjuk -, miszerint a telepítésnek a telekhatártól olyan távolságra kell történnie, hogy a növény ágai, lombjai később is a telekhatáron belül maradjanak. Egyébként 6-8 méter az a távolság, aminél évtizedek múlva sem ér át a fa koronája, ezért a másfél méter mindenképpen és egyértelműen nagyon kevés. Amennyiben a jegyzővel olvasónk nem boldogul, akkor bírósághoz fordulhat. ROVATUNK A 76/518-256-ON AUGUSZTUS 7-ÉN FOGAD LEGKÖZELEBB FRISS PANASZOKAT! Az életveszélyről vitáznak tiszaalpár Felújításra szorul az óvoda tetőszerkezete A szakértő szerint nem, egyes képviselők szerint életveszélyes Tiszaalpáon az egyik óvoda tetőszerkezete. A tanév megkezdése előtt a legszükségesebb munkákat elvégezteti az önkormányzat. Megoldást egy új óvoda építése jelentene, de az 300 millióba kerülne. Az is felvetődött, hogy egy elhagyatott, használaton kívüli iskolaépületbe költözzön az óvoda. Az Alkotmány utcai óvoda épülete 1889-ben épült, kocsiszínnek. 1939 óta óvoda működik benne. Jelenleg három csoportnak tudnak helyet biztosítani. Öt évvel ezelőtt nézették meg először szakemberrel az épület tetőszerkezetét. Akkor azt állapították meg, hogy sürgősen le kellene cserélni a tetőt. Az eltelt öt év alatt három szakértő készített véleményt. Legutóbb azt állapították meg, hogy a biológiai sérülések miatt feltáró vizsgálatot kell készíteni egy faanyagvédelmi szakértő bevonásával. A szakember szerint inkább rovarkárosodást szenvedtek a faszerkezetek, kisebb mértékű a gombakárosodás. Javasolta, hogy az erősen károsodott gerendákat meg kell erősíteni, vagy ki kell cserélni. Rossz hatással van az épületre a megnövekedett gépjármű-forgalom is, mivel beremeg, ami által repedések keletkeznek a falakon. A mennyezeti vakolat több helyen lóg, bármikor leeshet, balesetet okozhat. A legutóbbi testületi ülésen egyes képviselők azt hangoztatták, hogy az épület födémszerkezete életveszélyes. Bodor Ferenc polgármester viszont a szakértői véleményre hivatkozott, ami szerint nem életveszélyes a tető. Végül is a képviselők azt hagyták jóvá, hogy most a legszükségesebb munkákat: tisztasági meszelést, födémkönnyítést, elvégzik az óvodán. ■ Sz. T. ■ Öt év alatt három szakértő készített szak- véleményt. Keresztény fiatalok Tegnap fejeződött be Apostagon a 11. Ladik fesztivál. A háromnapos keresztény találkozóra másfél ezer fiatal látogatott ei. Legsikeresebbek az esti koncertek voltak, ahol a református, a katolikus vagy az evangélikus egyházhoz tartozó fiatal zenészek léptek fel. Lehetett fürödni a Duna-parton, íjászkodni, kézműves-foglalkozásokon részt venni, strandfocizni, de akár gyónni is. (G. Z.)
