Petőfi Népe, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. JÚLIUS 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Kenyérszenteléssel ünnepelt Kömpöc falunap A forróság sem vette el a falusiak jókedvét, aratási felvonulás gazdagította a programot Az ezer lelket sem számláló Kömpöcön régi szokás a búza - ahogyan eleink hívták az „élet” és az új kenyér megünneplése. A sivár földekkel bíró faluban mindig nagy örömöt jelentett ha jó volt a termés. A falusiak ünnepének legkevésbé az a három birka örvendett, melyek pörkölt formájában járultak hozzá a vigassághoz. Múlt pénteken a három határtelepülés - Kiskunmajsa, Csólyospálos és Kömpöc - focistái küzdöttek egymással, s akik az esti „harmadik félidő” után sem fáradtak el, mind ott voltak a szombati aratási felvonuláson. A kenyérszenteléssel egybekötött ünnepei szentmise után, az út menü fák árnyékában gyülekező nézősereg már-már aggódni kezdett, hogy hol vannak a felvonulók, de azért kisvártatva felbukkant a majsai huszárok vezette fogatos menet. A kévékbe rakott búza megszentelését követően a kömpöci kisbíró és a Nokta Gábor vezette néptáncosok hívogatták az esti aratóbálba a község lakóit. A színpompás menet azután végigvonult a község utcáin, ahol több ízben is bemutatták tánctudásukat a hagyományőrző fiatalok. Mint hírlik jól végezték dolgukat a verbuválok, mert a faluházban virradatig szólt muzsika... ■ Tapodi Kálmán A majsai és a kömpöci diákokból álló néptánccsoport szórakoztatta a felvonulásra összegyűlt érdeklődőket Melegük lehetett A kisbíró kidobolta a programot A legifjabbak is jól szórakoztak szekéren utazva a falunapon. Megszentelve a gabona. Vajon mikor jönnek az aratási felvonulók? Mi lesz a magyar aprófalvak iskoláinak és óvodáinak a sorsa? oktatás Kistelepüléseken Tanítók XI. Országos Találkozóját rendezték meg a Lakitelek Népfőiskolán A kisiskola az egyetlen lehetőség a kistelepülések, kisközösségek megmaradása szempontjából. Márpedig, ha mi nem tudjuk belakni a Kárpát-medencét, belakják majd helyettünk mások - hangsúlyozta a Klebelsberg Szabadegyetem és a Kistelepüléseken Tanítók XI. Országos Találkozóján mondott köszöntőjében a házigazda Lezsák Sándor. A négynapos tanácskozáson - melyet Harmatos Áronná, Pálinkó Gyuláné és Lezsák Sándor vezetett, a megye és az ország különböző tájairól érkezettek mellett kárpátaljai, erdélyi, felvidéki, délvidéki, és most első ízben burgenlandi pedagógusok is részt vettek. A kisiskolákat foglalkoztató problémákra olyan neves szakemberek igyekeztek választ adni, mint: Pálinkás József, országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány oktatási minisztere, a szintén ország- gyűlési képviselő Hoffmann Rá zsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Dobos Krisztina, az Országos Köznevelési Tanács tagja, továbbá Fekete Gyula és Bódi Ferenc szociológusok, Lovas István akadémikus, Ko- ronka Lajos iskolaigazgató, valamint Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, az Antall-kor- mány kulturális minisztere. Az a problémahalmaz, ami az egyetemi oktatásban felszínre kerül, nagyon sok területen tükrözi azt, ami a közép- és általános iskolákban történik - hangsúlyozta a kormányprogramról és a magyar iskola jövőjéről tartott előadásának bevezetőjében Pálinkás József egyetemi tanár. Az általános iskola alsó négy évfolyama ugyanis alapvetően meghatározza a fiatalok további sorsát Az Orbán- kormány oktatási minisztere úgy véli, a jelenlegi kormány- program „köszönőviszonyban” sincs azzal, amit a koalíciót alkotó szocialisták és szabaddemokraták választási kampányukban ígértek. És ez az iskolákra is vonatkozik, úgy a köz-, mint a felsőoktatásra. Előadásában az oktatási szakember hangsúlyozottan szólt a pedagógusképzés szabályozatlanságáról, cáfolta a kisiskolák alacsonyabb oktatási színvonaláról szóló hamis híreszteléseket, ugyanakkor határozottan ellenezte az indokolatlan iskolabezárásokat, -összevonásokat. Az elmúlt tizenhat évben, minden kormányváltás után, az új oktatásirányítás szinte azzal kezdte kormányzását, hogy új oktatási törvényt alkotott, pontosabban: módosította a meglévőt - kezdte a közoktatás változásairól tartott előadását Hoffmann Rózsa egyetemi tanár. Meglepő volt, hogy idén nyáron is megismétlődött ugyanez a forgatókönyv. Ugyanis joggal gondolhatta bárki, hogy ezúttal nincs szükség a változtatásra, mivel a jelenlegi kormánykoalíciónak négy éve volt arra, hogy saját elgondolásait előkészítse, most legfeljebb folytatnia kellene, amit megkezdett, s aminek jóságáról - látszólag legalábbis - meg van győződve - tette hozzá. És mégis azt kellett tapasztalni, hogy mást se hallunk úgyszólván az oktatás irányítóitól és a kormányfőtől, minthogy reformokra van szükség, a köz- és felső- oktatásban. És a reformok első lépését, íme, meg is tette a koalíció, amikor beterjesztette a törvény módosítására szolgáló javaslatot. Az országgyűlési képviselő elmondta: az oktatásügy megreformálást szolgáló elgondolásokban, legalábbis egyelőre, csak egy-két strukturális változtatási szándék érzékelhető. A politikus szerint: az elgondolások mögött nem látni egy olyan összefüggő oktatásirányítási stratégiát, amely az óvodától a középfokú oktatáson, szakképzésen keresztül az egyetemekkel bezárólag, rendszerbe foglalná, és valóban megreformálná az oktatásügy strukturális kérdéseit. Nagy érdeklődés kísérte Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével című, Andrásfalvy Bertalan ajánlásával megjelent könyvének bemutatóját. Ugyancsak péntek délután a tanácskozás résztvevői, több mint negyven alapító iskolával, megalakították a Kárpát-medencei Magyar Iskolák Szövetségét. ▲ Iskolavédelmi központot hoztak létre szakemberek bevonásával A kisiskolák, óvodák megmentése céljával a napokban, a Klebelsbergprogramot kidolgozó neves oktatási szakemberek, illetve jogászok, közgazdászok bevonásával úgynevezett iskola- védelmi központot hoztak létre Lakiteleken. Ezt Lezsák Sándor, az óvoda- és iskolabezárásokat vizsgáló parlamenti bizottság kezdeményezője és vezetője jelentette be a tanácskozáson. Az országgyűlés alelnöke elmondta: a munkacsoport, melynek tevékenységét a jövőben a Nemzeti Fórum és a Lakitelek Népfőiskola szervezi és irányítja, a bajbajutott óvodák, kisiskolák, kistelepülések vagy településrészek szülőinek, pedagógusainak vagy épp önkormányzatának kérésére, egy-egy konkrét ügy kapcsán tényfeltáró elemzést végez és megvizsgálja annak a lehetőségét, mit lehet annak érdekében tenni, hogy meg maradjon az adott óvoda, iskola ebben a válságos költségvetési időszakban. A honatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az iskolabezárások hátterében nemcsak a csökkenőgyereklétszám, hanem rossz költségvetési szemlélet is áll. Leszögezte: téves az a felfogás, miszerint az összevont iskolák jobban fel tudják használni a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket A hatékony oktatáshoz elsősorban nevelő pedagógusokra van szükség és minél kisebb csoportokra - fűzte hozzá. Olyan időszakban, amikor ennyire fenyegetett állapotban vegetálnak a kistelepülések, amikor ennyire bizonytalan a pedagógusképzés, minden eszközt, lehetőséget meg kell ragadni, ki kell használni az életrevaló iskolák megmenté se érdekében. Ebben igyekszik segítséget nyújtani az iskolavé delmi központ, amely alkalmasint parlamenti és sajtónyilvánosságot teremt, de indokolt esetben akár az ellenállás törvényesformáinak megkeresésé ben is közreműködik Végezetül a parlament alelnöke kijelentette: a központ minden tagja mélységesen eltökélt abban, hogy lelassítsa és megállítsa, a költségvetési nyereségvágyból, előre megfontolt szándékkal indított és a kisiskolák ellen irányuló felszámolási folyamatot, amely ezeknek az intézmé nyéknek a végérvényes megszűnését eredményezheti. Eddig nem tapasztalt érdeklődés jellemezte a Kistelepüléseken Tanítók XI. Országos Találkozóját.
