Petőfi Népe, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-24 / 171. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. JÚLIUS 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Összeomolhat az ügyeleti rendszer egészségügyi reform Vizitdíj, étkezési hozzájárulás, önrész - csupa bizonytalanság Az egyetlen ami biztos, az maga a bizonytalanság - így lehet jellemezni a készülő egészségügyi re­formot. A hírek egymás­nak ellentmondanak, mi­közben a betegellátás színvonala sok helyen egyre rosszabb. Heteket, hónapokat kell arra vár­ni, hogy egy-egy szakor­vos fogadja a pácienseket. Takács Valentina A reformelemek között ott a vizitdíj, a biztosításfelügyelet, az egyéni járulékrendszer ki­alakítása egyaránt. A legna­gyobb visszhangot az első ka­varja, ami lényegében arról szól, hogy a betegeknek bizo­nyos önrészt kell fizetniük, így kerülnék el a felesleges orvoshoz járást és a párhuza­mos vizsgálatokat. A terveze­tek 300-600 forint között van­nak. A kórházban fekvő betegek­nek például napi ötszáz forin­tos étkezési hozzájárulást - ez a legutóbbi neve - kellene fi­zetni, ám ez éves szinten nem lehet több tízezer forintnál. A DR. CSÖTÖNYI GÁBOR háziorvos, Baja:- Az emberekben tudatosítani kell, hogy az egészség megőrzé­se az ő feladatuk, az orvos eb­ben csak segíteni tud. Az ad­minisztrációs tevékenység mi­att a megelőzésre nincs elegen­dő idő. Ezt egyébként az OEP sem honorálja megfelelőkép­pen. Pedig tudjuk, hogy a tűz­oltás sokkal drágább, mint a megelőzés. Véleményem szerint a törvény vagy a biztosítók kö­telezhetnék a biztosítottakat, hogy időközönként jelenjenek meg szűrővizsgálaton a házior­vosoknál vagy bizonyos szakor­vosoknál. Ez előmozdíthatná a betegségmegelőzés ügyét. Kecskeméten 491 forintból hozzák ki a reggelit az ebédet és a vacsorát. A konyhások varázslók. Máshol ennek a felét költik a betegek ellátására. DR. NAGY ANDRÁS, Kiskunhalas (Semmelweis-kór- ház)- Még nem tudjuk, hogy mit tartalmaz a „zöld könyv”, így nehéz véleményt alkotni a ter­vezett intézkedésekről. Nem is­merjük a kórházak besorolási rendjét sem, de nagy a valószí­nűsége annak, hogy komoly veszteségük lesz az intézmé­nyeknek. Meggyőződésem, hogy a reformtervezetek - amelyek már napvilágot láttak -, ember-, és betegellenesek. A rossz ellátás miatt több lesz az akut beteg, hiszen szinte csak a sürgősségi betegeket tudjuk ellátni. Tovább romolhat a ma­gyar egészségügy helyzete. DR. DEÁK ZOLTÁN kalocsai kórház főigazgatója:- Egyelőre nincs véleményem. A hét második felében akár hosszabban is szívesen nyilat­kozók, ha már konkrétumokat tudok. Most még én is csak annyira vagyok tájékozott a re­formról, amennyire bármelyik tévénéző, újságolvasó magyar ember. Visszavonták a zöld könyvet, nincs végleges döntés, sem az egészségügyi-reform egészéről, sem a részletekről így a jövőre vonatkozó jóslá­sokba sem bocsátkozom, míg nem tiszta a kép, átláthatatlan a reformtervezete és nincs meg a kormány végleges határoza­ta a témában. járó beteg ellátásban az ösz- szeg felmehet kétezer forintig, ám éves szinten nem halad­hatja meg a hatezer forintot. Ugyanakkor még azt is meg kell oldani, hogy senki ne ma­radjon ellátás nélkül, tehát kedvezményekre van szük­ség. Dr. Borda Ferenc, a Bács- Kiskun Megyei Orvosi Kama­ra elnöke elmondta: az egész­ségügy átalakítása kapcsán az egyetlen ami biztos, az maga a bizonytalanság. A hírek na­ponta változnak, nem tudni, hogy mi lesz a végeredmény. Ami például a fekvőbeteg-ellá­tásban a napi 500 forintos ét­kezési hozzájárulást illeti, ott teljesen egyértelmű, hogy az adminisztrációs költségek magasabbak lesznek, mint az esetleg fizetendő önrész. Szin­tén biztos, hogy vizitdíjjal a hálapénz problémáját nem le­het megoldani. Az elnök prob­lémásnak tartja azt is, hogy nem tudni, végül mi lesz az ügyeleti rendszerrel. A szín­lelt szerződéseket ilyen-olyan módon megszüntették a kór­házak. A bíróság is kimondta, hogy az ügyelet teljes munka­időnek számít, de arra már nincs pénze az intézmények­nek, hogy ezt kifizesse. Egy­előre úgy tűnik, hogy a megye kórházaiban még meg tudják oldani az ügyeletek ellátását, de a rendszer egyik napról a másikra összeomolhat. jelenleg éppen étkezési hozzájárulásnak nevezik a tevezett kórházakban fize­tendő napi 500forintos ön­részt A kórházi étkezésről azt érdemes tudni, hogy a kecskeméti megyei kórház­ban például napi 491 forint­ból hozzák ki a reggelit, az ebédet és a vacsorát Ezzel az intézmény az ország első öt kórháza között van, ugyanis a legtöbb helyen ez a keret 230-300 forint között mozog. A szőlő bírja a kánikulát, behozta a lemaradást Közösen védik a négylábúakat Kecskemét Jaj annak, aki kínozza az állatokat! kiskörös A hetek óta tartó szá­razság nem látszik meg a szőlő- ültetvényeken. A korábbi csapa­dékos hónapokon talajba került tetemes mennyiségű víz egé­szen mostanáig kitart, sőt, még akkor sem kell aszállyal szá­molni, ha szüretig Uyen marad az idő. A szőlőültetvények álla­pota a fenológiai fázisnak meg­felelő, behozta a tavaszi lemara­dást - tudtuk meg ifi. Pszota Ist­ván kiskőrösi hegybírótól. A szakember szerint néhány faj­tánál a fürtök „madárkásak”, mert az esővíz megritkította a szemeket. Idén sajátos növény- védelmi technológiát kellett al­kalmazni. A szürkerothadást azok tudták hatékonyan meg­előzni, akik már fürtzáródás előtt megkezdték a védekezést. Óvatosan kell bánni a további permetezésekkel, célszerű a reggeli, vagy a késődélutáni órákban kiszórni a permet- szert, mert a felforrósodott leve­leknek árt a hideg folyadék. A hegybíró hozzátette, hogy az idén jelentős területcsökkenés­sel számolnak a támogatott sző­lőkivágások miatt. Sok helyen a belvíz miatt pusztultak ki a tő­kék, ezeket is ki kell vágni. Az FVM késlekedése miatt még mindig folyamatban vannak a kivágási ellenőrzések, ami nél­kül a gazdák nem szabadulhat­tak meg időben feleslegessé vált ültetvényeiktől. ■ S. L. Állatvédelmi őrszolgálat működik a jövőben Kecs­keméten. A munkát segíti majd a rendőrség, az állategészségügy, az ön- kormányzat is. Takács Valentina Az állatvédelmi őrszolgálatot a napokban hozta létre a Ments­vár az Állatokért Alapítvány és a Gong Rádió. Tóth Zsigmond, a kuratórium tagja, egyben a kecskeméti ebrendészeti telep vezetője lapunknak elmondta: a polgárőrség ellenőrzési munká­ját kiegészítve hívták életre az őrszolgálatot, mégpedig a ható­ságok bevonásával. A cél, hogy minél hatékonyabban tárják fel és vizsgálják ki az állatkínzáso­kat. Az alapítvány azért tud na­gyon hatékonyan fellépni az ilyen esetek ellen, mert hozzá­juk érkezik a legtöbb bejelen­tés. Az pedig, hogy melyik ható­ságot mikor kell bevonni, az eset jellegétől függ. Ugyanakkor az állategészség­ügyi és élelmiszerellenőrző ál­lomáshoz is hetente több beje­lentés érkezik - tudtuk meg dr. Szép Katalintól, aki az állomás részéről vesz részt az őrszolgá­lat munkájában. A közöst mun­kában a rendőrség is részt vesz - mondta el lapunknak Novák Zoltán, a közrendvédelmi osz­tály vezetője. Az állatvédelmi törvény egyébként is meghatá­rozza, hogy melyek azok az ese­tek, amelyek bűncselekmény­nek minősülnek és a rendőr­ségre tartoznak. Ilyen például az állat indokolatlan bántalma­zása is. Kevesen tudják, de pél­dául bűncselekmény a háziálla­tot elűzni a háztól, vagy valahol kirakni, elhagyni őt. Az ilyen esetek miatt egyébként is gyak­ran hívják a rendőrséget. Novák Zoltán hangsúlyozta, hogy az alapítvány a rendőrök munkáját akár a szakvélemé­nyével is segítheti az esetek tisztázásánál, hiszen ezen a te­rületen sok tapasztalattal ren­delkezik. 3 Nem jár a végkielégítés Köteles-e a közalkalma­zott bejelenteni a mun­káltatójának, ha nyugdíj­ba vonul? - kérdezi egyik olvasónk. Arra is kíváncsi, hogy akit nyugdíj mellett alkal­maznak, azt el lehet-e bo­csátani indokolás nélkül, illetve jár-e neki ebben az esetben a többhavi végki­elégítés. Ebben az ügyben Du- dásné Vass Éva közgaz­dász elmondta: a közal­kalmazott köteles bejelen­teni a munkáltatójának, ha részére megállapítot­ták a nyugdíjat és nyugel­látásban részesül. A járu­lékok szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy nyugdíjas-e az alkal­mazott, vagy sem. Nyugdíjjárulékot például a továbbiakban nem kell tőle vonni, és nem kell befizetni, tehát a munkál­tatónak is olcsóbb az idősember foglalkoztatá­sa. Ami pedig a második kérdést illeti: a Közalkal­mazottak jogállásáról szó­ló Törvény 30-as paragra­fusa szabályozza a fel­mentés eseteit. Ezen belül az 1-es bekezdés kimond­ja, hogy felmentéssel megszüntethető a munka- viszony, ha az alkalma­zott öregségi nyugdíjra jo­gosult vagy nyugdíjasnak minősül. Ebben az eset­ben különös indoklás nem kell, mert ez a tény lesz az indoklás. Ilyen esetben végkielégítést fi­zetni nem kell. A törvény szerint ugyanis a végki­elégítésre azért van szük­ség, hogy a munkavállaló abban az időszakban, amíg újra el nem helyez­kedik, ne maradjon ellá­tás, jövedelem nélkül. Csakhogy ez esetben an­nál, aki nyugdíjas, ez az élethelyzet nem következ­het be, hiszen ő a nyugel­látás folyósításával nem marad jövedelem nélkül. Azaz nem kell végkielégí­tést fizetni neki. HÍVHAT BENNÜNKET! 8 06-76/518-256 Jeget hozott a szombati vihar Nyárlőrincre jégeső Hatalmas vihart pusz­tított szombaton délután Nyárlőrincen. Nem tartott túl sokáig, mindössze tizenöt­húsz percig, de az erős szelet jégeső is kísérte. Több helyen fákat is kicsavart a szél. A 44- es főútra kettőt is ráborított. Szerencsére akkor éppen autó nem volt a közelben. Később a sofőrök órákig kerülgették, míg el nem takarították az út­ról. Szemtanúk szerint mo­gyoró nagyságú jég esett Nyárlőrincen és az országút mellett. Először a szél kezdett el fújni, majd az eső esett, utá­na pedig jég. Aztán elállt az eső, és újabb jéghullás követ­kezett. ■ Sz.T.

Next

/
Thumbnails
Contents