Petőfi Népe, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-12 / 161. szám
HA7nilQAß Un£i 1/AkjAu HÍRSÁV Júniusban 2,8 százalék volt az infláció júniusban 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a májusihoz képest, az éves infláció pedig 2,8 százalék volt a múlt hónapban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Legnagyobb mértékben az üzemanyag drágult, egy év alatt több mint tíz százalékkal. Üdülési csekket kaphatnak a rászorulók elfogadta a parlament hétfőn azt a javaslatot, amely szerint az idei év második felében is igényelhetnek üdülési csekket a nyugdíjasok és a rászorulók. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül összességében további 3,5 milliárd forintnyi jegyhez juthatnak. Szlovénia jövőre bevezetheti az eurót JÓVÁHAGYTÁK az EU-tagálla- mok pénzügyminiszterei tegnapi brüsszeli ülésükön Szlovénia belépését az euró- övezetbe. Ezzel a kis állam 2007. január 1-jétől a 13. tag lesz, és az első az új tagállamok közül. iiiiRI Pannon S A BUX-index 2006. július 11-én 13.00 1S.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006. 07. 11. fiészvéw Fotex 587 +11,39 1154 Egis 28450 +4,23 974 Rába 874 +3,43 194 Borsodchem 2 796 +0,22 537 Synergon 779 +0,13 51 VESZTESEK FORRÁS: BÉT fíéfwtófiy l&M úr ti mSáPi Mól 23100-2,94 5 497 Graphisoft 1700-2,30 45 Richter 43350-1,70 905 OTP 6700-1,31 12472 MTelekom 832-0,83 767 A BUX-index az elmúlt napokban 23 000 22 600 22 200 21800 21400 21000 20600 20 200. _____________________ po nt 07.03 07.04 07.05 07.06 07.07 07.10 ' n3P FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. július 11-én. €/Ft $/Ft €/$ «*» mm t 1 i ▼ 277,75 ▼ 217,91 ▼ 1,27-2,65 Ft-1,07 Ft-lcent Alkotmányos kifogások megszorítás További tiltakozó akciókra készülnek az érdekvédők A szakszervezetek ismét tüntetésre készülnek, a vállalkozók az Alkotmánybíróságon keresik igazukat SOROZATI GYURCSÁNY-CSOMAG Folytatják a tiltakozást a munkaadói és a munka- vállalói szervezetek a megszorító intézkedések ellen. A vállalkozói érdek- képviseletek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a szakszervezetek pedig további tiltakozó akciókra készülnek. Tóth Marcella Alkotmánybírósághoz fordul a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amint megjelenik a Magyar Közlönyben a hétfőn elfogadott megszorító intézkedéseket tartalmazó törvény - tájékoztattak tegnap az érdek- képviseletek. A vállalkozói szervezetek a csomag két elemét kifogásolják: a járulékalap kiszélesítését és a veszteséges cégektől, egyéni vállalkozóktól elvárt adóbefizetést. A törvény szerint szeptembertől minden munkaadónak és az alkalmazottaknak is . legalább a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetniük. A szigorú elvárás alól azonban könnyedén mentesülni lehet. A foglalkoztatóknak egyszerűen csak október 12-ig be kell jelenteniük az adóhatóságnál azokat az alkalmazottakat, akiknek a bruttó keresete nem éri el a meghatározott összeget. Ekkor kevesebb járulékot fizethetnek. A rendelkezés azonban azt feltételezi, hogy alapjában véve minden vállalkozás képes lenne arra, hogy magasabb járulékot fizessen, csak nem kíván nagyobb terhet vállalni. Ezt most sem muszáj, ellenben az alacsonyabb járulék fizetése alapot szolgáltathat az esetleges adó- ellenőrzésre. Az úgynevezett „elvárt adó” minden veszteséges vállalatról azt vélelmezi, hogy eltitkolja a jövedelmét, és szándékosan nem fizet adót - kifogásolják az érdekképviseletek. Az adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett bevétel két százaléka. A társasági adó szabályai szerint ötmillió formt adóalapig 10, a fölött 16 százalék az adómérték. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára érdeklődésünkre elmondta: nem kizárt, hogy amiatt is Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az évközi adóemelés megELLENTMONDHAT az uniós jognak a vállalatok szolidaritási adójának néhány eleme - mondta kérdésünkre Osztó Péter, a Deloitte adópartnere. A cégeknek szeptembertől az adózás előtti eredményük négy százalékát kelt megfizetniük a társasági adón felül. A rendelkezés értelmében egy vállalkozás átalakulásakor nehezíti a cégek tervezését. A VOSZ szerint szerencsésebb lenne, ha az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát fokozatosan növelnék 15-ről 25 százalékra. ■ A munkáltatók többsége nem tudja átvállalni,* dolgozói többletterheit. A munkavállalói járulékemelés is feszültségeket okoz, mert csökken a dolgozók nettó bére. Ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak kézhez az alkalmazottak, a keletkező tőkenyereséget is megadóztatják, annak ellenére, hogy az így elért összeg - az unió egyik irányelve szerint -, meghatározott feltételekkel mentes mindenféle nyereség adó alól. Ez a kitétel nem szerepel az elfogadott törvénymódosításban. Vágás ha egy vállalat átalakul, és ebből nyeresége származik, akkor ez után foglalkoztatóknak meg kellene emelni a bruttó béreket. Ezt a többség nem tudja kitermelni. A munkavállalói érdekképviseletek is mozgolódnak. A Liga Szakszervezetek további tiltakozó akciókra és tárgyalásokra készülnek a megszorítások miatt - mondta el érdeklődésünkre a szervezet elnöke, Gaskó István. Csütörtökön egyeztetnek a munkavállalói oldal képviselőivel. A Liga további tárgyalást kezdeményez majd a kormánnyal, s újabb tiltakozásokat helyez kilátásba. társasági adót nem kell fizetnie, de szolidaritási adót igen. A HÁZIPÉNZTÁRBAN tartott ÖSZ- szeg adóztatásával kapcsolatban is lehetnek jogi bizonytalanságok. A törvényszövegében megtalálható a házipénztár kifejezés. Azt azonban sem ez a jogszabály, sem a számviteli törvény nem határozza meg, mit is kell érteni ez alatt. Európai uniós jogszabályi ellentmondások, hiányos rendelkezések Hibás mosogatógépet nézegethetek tehetetlenül Olvasónk mosogatógépe négy hónapon belül elromlott. Cseregépet nem kapott, mondván, hogy nincs. Ehelyett megjavították az eredetit - rosszul. Sajnos a törvény ma már valóban nem írja elő, hogy ilyenkor ki kell cserélni a gépet - reagáltak a fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen. A javítást illetően pedig a jogszabály így szól: törekedni kell rá, hogy tizenöt napon belül megjavítsák a készüléket. Hogy ez nem így történt, és az újabb bejelentésre a szerviz már egy hónapja nem is válaszolt, valóban felháborító. A fogyasztó- védelmi szakember azt tanácsolja, forduljon a kedves hölgy a vásárlás helyének megfelelő illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez. Ők igyekeznek majd eljárni az ügyben, bár a törvény szerint nem kötelezhetik a szakszervizt az intézkedésre. A szóban forgó márka- kereske/lpvel egyébként a fővárosi fogyasztóvédelemnek több esetien sem sikerjjjt zöld ágra vergődnie. De talán az olvasó lakóhelyén ez másként alakul. A reklamációs jegyzőkönyvet vetessük fel. Mégpedig a kereskedő üzletben, azaz a forgalmazónál. Ha rögtön nem tettük meg, utólag pótoljuk. Ez fontos dokumentum lehet a későbbiekben. Ha minden kötél szakad, a békéltető testülethez fordulhatunk, amely a területileg illetékes kamarák mellé rendelve működik. Véleményük nem kötelezi a forgalmazót semmire, de egy esetleges bírósági perben latba eshet. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Nyáron sokkal népszerűbb a fagyi a jégkrémnél jeges édességek Hiába a bővülő választék, a többség marad a régóta kedvelt ízeknél Régebben, ha beköszöntött a kánikula, dörzsölhették a kezüket a cukrászok, hogy kezdődik a fagylaltszezon. Mostanra viszont megváltoztak a fogyasztói szokások. Jelenleg már a jégkrém uralja a jeges édességek piacának a hetven százalékát - tudtuk meg Surányi Istvántól, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökétől. „Sokkal egyszerűbb a hipermarketekben beletenni a hideg csemegét a bevásárlókosárba, mint elmenni a sarki cukrászdába” - magyarázta. Ennek ellenére mégis többen kedvelik a fagylaltot - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Különösen a tizen- és huszonévesek, illetve a magasabb jövedelmű családok tagjai fogyasztják szívesen a hideg csemegéket. A fagylaltot a megkérdezettek 59, a jégkrémet pedig 55 százaléka sorolja a különösen szívesen fogyasztott élelmiszerek közé. Fagylaltot hetenként átlagosan 0,6-szor, jégkrémet pedig 0,5-ször, azaz kéthetente egyszer esznek a válaszadók. Egyszerű a magyarázata annak, hogy mégis a jégkrém javára billen a mérleg nyelve: fagylaltot csak nyáron eszünk, jégkrémet viszont egész évben. A főzött fagyiban igazi tej, cukor, tojás és gyümölcs van. Szemben a porból készült változattal, amelyben csak koncentrátum formájában vannak jelen ezek az alapanyagok, ráadásul számos ízjavítót, stabilizátort és térfogatnövelőt is tartalmaz. ■ Egy gombóc fagyin 25-30 forintot nyernek az ügyes cukrászok. Árban viszont nincs különbség: egy gombóc manapság átlagosan 70 és 120 forintba kerül. Mivel ez a termék szabadáras, mindenki annyit kér érte, amennyit csak akar. Sőt, az adag mennyisége sincs előírva. Egy adag fagyi általában 4-5 dekagrammos, amelynek az anyag- költsége körülbelül 25-30 forint - mondta el érdeklődésünkre Horváth Tamás cukrász. Erre jönnek még a marketingkiadások, a gépek beszerzési és üzemeltetési költsége, az üzlet bérleti díja, az energiafelhasználás ára, illetve a különböző adók. Egy gombóc fagylalton így általában 25-30 forint haszon marad - árulta el a szakember. A tizenöt évvel ezelőtti 6-8 fajta helyett ma már 40-50-féle fagyiból lehet kérni. Hiába azonban a folyamatosan bővülő választék, jelenleg is a csokoládé, a vanília, a citrom és az eper a legkedveltebb íz. Tetten érhető némi „retrohangulat” is: a tejes alapú fagylaltok után újra hódítanak a 80-as évek vizes nyalánkságai. ■ Dián Tamás Dobozból is a fagyi a finomabb
