Petőfi Népe, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-12 / 161. szám
6 PANORÁMA 2006. JÚLIUS 12., SZERDA A tisztiorvosi szolgálat egyes intézményeinek régiós átszervezése már az előző ciklusban elkezdődött. Hasonló sors várhat a rendőrségre és az APEH-re. Lopakodó reform készül? önkormányzatok Alkotmánymódosítás nélkül is lesznek régiók MAGYARORSZÁG Megkezdték Toller László ébresztését az autóbalesete óta intenzív osztályon kezelt, és mély altatásban tartott Toller László ébresztését megkezdték a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján. A fokozatos ébresztés akár több hetet is igénybe vehet, s eló're jelezhető, hogy a politikusnak azt követően is bizonyosan tartós intenzív terápiára lesz szüksége. Kényszerleszállás Ferihegyen nem sokkal a felszállás után meghibásodott kedden a Malév Amszterdamba induló repülőgépének egyik hajtóműve. A pilóta visszafordult, és baj nélkül leszállt Ferihegyen. Nem fogadták el az 0RTT 2005-ös beszámolóját Pető Iván is nemmel voksolt általános vitára alkalmasnak találta, de nem javasolta elfogadásra a parlamentnek az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) '' 2005-ös tevékenységétől szóló médiahatósági beszá- hiolót az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága kedden. Az első döntés- hozatalnál tíz kormány- párti képviselő mondott igent, míg a másodiknál Pető Iván (SZDSZ) bizottsági elnök nemmel voksolt. Szétázott a Fidesz szécsényi irodája használhatatlanná vált az oltóvíztől a Fidesz szécsényi irodája, amely a hétfőn kigyulladt három- szintes üzlet- és irodaközpontban működik. @ további hírek: www.reggel.hu A megállapodási készség teljes hiánya, blöff, hiteltelen javaslatok. így minősítették a pártok az önkormányzati reformmal kapcsolatos - amúgy egymás mellett elbeszélő - elképzeléseiket. Tibay Gábor A kormány régiós átalakulásra vonatkozó elképzeléseit az ellenzék nem támogatta hétfőn, azaz nem volt meg az alkotmány- módosításhoz és a változáshoz szükséges kétharmados többség. A kabinet és a kormányoldal ennek ellenére láthatóan eltökélt, és ha már nem hajthat végre alkotmányos reformot, amit lehet, saját hatáskörben vagy egyszerű kormánytöbbséggel intézne el. Erre utal legalábbis az, hogy feles törvények és „közjogi, közszolgáltatási szerződések” segítségével mégis szerepet szán az egyelőre a gyakorlatban nem is létező régióknak. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: ebben a konstrukcióban az állam szerződne majd egy régióval, annak valamelyik intézményével bizonyos feladatok ellátására. Bár lapunk kérdésére, hogy a kabinet kivel is szerződne, ha közigazgatási értelemben régiók nem is léteznek, lapzártánkig egyetlen érintett tárcától sem kaptunk választ, úgy tudjuk,m kormány a regionális fejlesztési tanácsok funkcióját erősítené. Lamperth Mónika elmondta azt is, hogy kistérségi szolgáltatóközpontokat hoznak létre jövőre az okmányirodákon keresztül. Itt egy helyen lehetne hozzájutni más hivatalok - például az APEH vagy az ÁNTSZ - szolgáltatásaihoz. Jauernik István, az MSZP- frakció önkormányzati munka- csoportjának vezetője szerint a kétharmados tervek ellenzéki elvetésével a többcélú kistérségi társulások alapítása továbbra sem lesz kötelező. Egyes feladatok - például az oktatás, az orvosi ügyelet, a háziorvosi körzetek, a hulladékgazdálkodás - ellátásában azonban fokozottan erre terelné a helyhatóságokat a kormány, célirányos támogatásokkal ösztönözve a településeket. Kontrát Károly fideszes képviselő szerint Lamperth Mónikát minősíti, hogy a kabinet kiskapukkal hajtaná végre az ön- kormányzati reformot. Hozzátette: hogy a kormány pénzügyi és jogszabályi ösztönzéssel szorgalmazni fogja a kistérségi együttműködéseket, azt mutatja, hogy a miniszter nem érti az önkormányzati rendszer lényegét. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak azt mondta: a kormány nem nyúlhat át az alaptörvényen, ha azonban mégis erre készül, borítékolható, hogy tíz esetből kilencszer alkotmányellenes lesz az eredmény. A képviselő Lamperth Mónika szavait egyelőre értelmezhetetlennek értékelte, mondván: lehetséges, hogy ismét blöfföl a kormány. Lopakodó reformnak értékelte lapunknak a kormány terveit Kolláth György alkotmányjogász. A szakember arra emlékeztetett: jelenleg is működnek regionális intézmények, így például az ítélőtáblák. Bántalmazások miatt érkezett a legtöbb panasz az ombudsmanhoz A legtöbb panasz a testi bántalmazások, a fogyatékkal élők megkülönböztetése és az adatok védelme miatt érkezett 2005- ben az oktatási jogok biztosához. Aáry-Tamás Lajos tavaly 1362 panaszt vizsgált meg. Az ügyek többségében azt állapította meg, hogy a pedagógus jogsértést követett el, és emiatt el is bocsátották állásából, vagy enyhébb büntetést, fegyelmit kapott. A közoktatási törvény alapján a diák nem kaphat megalázó büntetést, testi fenyítést, fegyelmezés során pedig csak olyan módszereket alkalmazhat a pedagógus, amelyekkel nem követ el jogsértést. Az oktatási jogok biztosa a személyi szabadság- jogok körébe tartozó ügyek között találkozott olyanokkal, amikor a gyermeket betegsége miatt különböztették meg, a cukorbeteg vagy lisztérzékeny tanulók étkezési szokásait nem vették figyelembe. A személyiségi jogi ügyek száma az elmúlt időszakban a kamerás, fényképezőgépes mobil- telefonok terjedésével növekedett, de itt említendő meg, hogy sok helyen még mindig nem adják ki, nem engedik megnézni a diákok dolgozatait, pedig ezt is a személyes adatok részének kell tekinteni. Az állami finanszírozási képzésben a külön pénzbeli hozzájárulással kapcsolatban a felső- oktatási intézmények közül egy nem változtatott eljárásán, pedig az oktatási jogok biztosa megállapította a jogsértést. ■ Pogrányi Annamária Hiller reformlépéseinek ütemezése Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Konferenciájának írt levelében fogalmazta meg az oktatás reformtervének lépéseit. A kétszintű érettségi, illetve az alap- és mesterképzések piaci értékelésének elemzését október végéig készítenék el. Év végéig megalakulna a Felsőoktatási Minőségirányító Testület, és jövő év közepéig jelentés készülne a hallgatók szociális helyzetéről, élet- körülményeiről. 2007 októberében határoznák meg az államilag finanszírozott hallgatók létszámkeretét. Választás: október 1. sólyom László köztársasági elnök október elsejére tűzte ki az önkormányzati választás időpontját. Az államfő ezúttal is a pártok megkérdezése nélkül döntött, ám az időponttal sem okozott meglepetést. Sólyom László korábban azt nyilatkozta: a törvény szerinti lehető legkorábbra teszi a választás idejét. A pártokat így nem érte váratlanul a bejelentés, a parlamenti erők úgy nyilatkoznak, elfogadják a döntést. Felezzék a létszámot! A fővárosi és a megyei önkormányzati képviselő-testületek létszámát megfelezné a Fidesz, ezért Kontrát Károly törvény- javaslatot nyújt be. A politikus szerint a koalíció reakciója majd megmutatja, hogy a kormány valójában akarja-e a létszám csökkentését - vélekedett. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ág)' reagált: hiteltelen a javaslat. Szerinte a Fidesz az érdemi módosításokat nem hajlandó támogatni. Átalakítják a rádió műsorszerkezetét létszámfelesleg Such György tölti be az egy éve üres elnöki posztot Parázs viták folytak a T. Házban az oktatásról „Szeretném helyreállítani a köz- szolgálati rádió tekintélyét” - jelentette ki első nyilatkozatában Such György. A Magyar Rádió hétfőn megválasztott elnökének eltökélt célja, hogy összeegyeztesse a minőségi újságírást és a nyereséges működtetést. Előbbi eléréséhez átalakítaná a három rádióadó műsorstruktúráját, utóbbival kapcsolatban megjegyezte: szükséges az intézmény gazdasági átszervezése, mert „évek óta mindenki arról beszél, hogy jelentős létszámfelesleg van a rádióban”. A felsővezetői posztokra a következő hetekben választja ki közvetlen munkatársait. Such György, aki a Magyar Narancs alapítója, később a MaSuch György a Magyar Rádió és Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke gyár Hírlap főszerkesztő-helyettese, majd a Magyar Televízió al- elnöke volt, éppen a médiatörvényben minimálisan megkívánt számú szavazatot kapta: 28 érvényes voks közül 19-en támogatták megválasztását, kilencen pedig ellene szavaztak. A rádióelnöki poszt Kondor Katalin tavaly augusztusi távozása óta állt üresen. Such már egy éve is megszerezte a politikai delegáltak támogatását, akkor azonban a civil szervezetek képviselői leszavazták. Három sikertelen jelölési kísérlet után a politikai delegáltak ismét megállapodtak Such személyében, aki augusztus elsejétől négy éven át töltheti be tisztségét. ■ B. B. A köz-, illetve a felsőoktatási törvény módosításáról szóló vita során az ellenzéki képviselők a kis iskolák megszüntetésének szándékával és az egyetemisták megsarcolásával vádolták a kormánypárti honatyákat tegnap a parlamentben. „A kis iskolák nagyobb intézményekbe tagozása csak az első lépés, a következő az lesz, hogy a településekről elviszik az iskolákat, és körzetesítenek” - mondta a fideszes Pálinkás József. A szocialista Szabó Zoltán szerint azonban javaslatuknak az a célja, hogy a kis iskolákba járó gyerekek ne szenvedjenek hátrányt, ezért támogatják, hogy az adott iskola szervezetileg egy nyolcosztályos iskolához tartozzon. A Fidesz nem ért egyet a tandíj bevezetésével, és annak mértékével sem, mert a kormány így akar pénzt elvenni a diákoktól a költségvetés számára. A költségtérítéses képzéssel kapcsolatban pedig kisebb mértékű emelést javasolnak, mert szerintük a kért összeget a hallgatók már nem tudnák megfizetni. Az oktatási tárcát államtitkárként képviselő Arató Gergely azonban leszögezte: a tandíjnak nem a költségvetési egyensúlyteremtés a célja. ■ V. M. ■ Fidesz: a kormány megsarcolja a diákokat.
