Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-07 / 131. szám
SZERKESZTETTE: SZÁSZ ANDRÁS TELEFONSZÁM: 06-76/430-216 E-MAIL: andras.szasz@petofinepe.hu PETŐFI NÉPE - 2006. JÚNIUS 7., SZERDA FÉLEGYHÁZA,KECSKE ÉS KÖRNYÉKE A pedagógusnap alkalmából kitüntették az iskolaigazgatót Trianon, a nemzet gyásza megemlékezés A rendezvényen halasiak egy csoportja is részt vett Felavatták a kozelszoloi pihenőparkot Móravarosban Bugac Az Oktatási Minisztérium Szolgálati Emlékérem kitüntetésben részesítette Lesták Sándomé Horváth Évát, a bugaci Rigó József Általános Iskola igazgatóját a pedagógusnap alkalmából. Az igazgató aszszony mandátuma egyébként ennek a tanévnek a végén lejár, és 37 évnyi pedagógusi munka után nyugdíjba vonul. A népszerű intézményvezető általános iskoláit Bugacon végezte; Kiskunfélegyházán, a Móra-gimnáziumban érettségizett. Előbb állat-egészségügyi főiskolát végzett Budapesten, majd mérnök tanári diplomát szerzett Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Szakán. 1974-ig a félegyházi mezőgazdasági technikumban tanított, onnan került át a bugaci iskolába. A bugaci közéletnek mindig is aktív szereplője volt A rendszerváltás óta tagja a bugaci képviselő-testületnek, bizottsági elnök. ■ Sz. A. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Tóth Zsófia Fruzsina (anyja neve: Kiss Orsolya), Pécsi Liliána (Berecz Andrea Mária), Faragó Nóra (Nemes Erika), Soós Julianna, (dr. Rádi Andrea), Molnár Dóminik (Peszeki Krisztina), Domokos-Koszó Marcell (Kószó Margit), Meszes Noémi Laura (Pántlika Edina Mária), Retkes Léna (Androvicz Krisztina), Keserű Fruzsina (Csordás Éva Ibolya), Csányi Vilmos (Nagy- Pál Mónika). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Rusz Mariann Edit - Nemcsok Attila Károly, Nagy Ilona Erika- Bátyai István Elek, Vidéki Luca Julianna - Zöldhegyi Béla, Seres Bernadett - Oroszi Attila Mihály, Hatvani Emőke- Rekedt-Nagy Zoltán Attila, Kucsora Mónika - Soós Miklós, dr. Csenki Dorina - dr. Ördögh Csaba Géza. MEGHALTAK: Vass Ferenc, Vajda Ferencné Pap Erzsébet, Nemes Mihályné Szepesi Ilona, Bibok Lászlóné Bajáki Franciska, Csányi Flóriánná Zsigó Julianna, Vízhányó Kálmánná Rigó Mária - Kiskunfélegyháza, Rékasi János - Jászszentlászló. AKCIÓS ÁRON! Csatornázás, bádogozás, horganyzott csatornák szerelése. Anyagárral együtt: 1300 Ft/fm T.: 20/9231-719; S este 7 után: 76/441-610 Az eső ellenére megközelítőleg kétszázötvenen vettek részt a rendezvényen az Ótemplom előtt A versailles-i Kis-Trianon palotában 1920. június 4- én megkötött békediktátum a legaljasabb magyarság elleni bűncselekmény a honfoglalás óta - fogalmazódott meg vasárnap a félegyházi Ótemplom előtt tartott megemlékezésen. Szász András A nyolcvanhat éve aláírt kényszer-megállapodás minden idők legnagyobb tragédiáját jelentette a magyar nemzet számára. A döntés értelmében Magyarország elvesztette területének 71, népességének 63 százalékát. Az ország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lélekszáma 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Az új határok meghúzásával az ország vas- és közútjai a semmibe futottak, gazdag természeti kincsei, nyersanyagforrásai az utódállamok birtokába kerültek - emlékeztetett beszédében Busa Imre. Hozzátette: az elszakított területekből kilenc országnak sikerült megkaparintania kisebb-nagyobb részeket. Trianon olyan drámája a nemzetnek, amely után csak megalázottság, elhagyatottság, kitaszítottság, kirekesztettség maradt. Az eseményen - melyet a KDNP, a Fidelitas és a Nemzeti Fórum helyi szervezete kezdeményezett - Juhász Miklós felolvasta. azt a nyílt levelet, melyet a helyi Fidebtas-szervezet írt Csapó József elnöknek, a Székely Nemzeti Tanács június 18- án Gyergyóditróba összehívott tanácskozása kapcsán, s amelyben együttérzésükről, támogatásukról biztosították a székelyföldi autonómiatörekvéseket. A rendezvényt Kapus Krisztián vezette, közreműködött Héjjá Bella, aki erdélyi népdalokat énekelt és tárogatón játszott. Az eső ellenére az esemény végén a mintegy kétszázötven résztvevő közül néhányan elhelyezték az emlékezés mécseseit a Magyarok Nagyasszonya-szobor előtt, melyet Szabó Flórián római katolikus tanító saját költségén állíttatott 1929- ben, az Ótemplom szomszédságában. Kiskunfélegyháza Az iskola többet jelent, mint tanítás, nevelés. Jelenti a hétvégi kikapcsolódás, a szórakozás lehetőségét is. Éppen ezért örvendetes, hogy a Platán utcai általános iskola parkja immár a kerület, a város közparkja lett - fogalmazott Károly József igazgató, az intézmény szomszédságában közel ötmilbó forintos ráfordítással és a környékbeliek áldozatos munkájával kialakított Közelszőlői Pihenőpark szombati avatóünnepségen. A rendezvényen felszólalt Meizl Ferenc, az iskola korábbi, immár nyugalmazott igazgatója, Nemes-Nagy Tibor, a park megálmodója, Móraváros egyes számú választókörzetének önkormányzati képviselője, valamint Ficsór József polgármester is. A különböző növényritkaságokkal gazdagított parkot Talapka István, címzetes apát, kanonok, a Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa áldotta meg. Az egész napos avatóünnepség kulturális programokkal folytatódott. ■ Sz. A. A rendezvény egyik fellépője. Nem tesznek lakatot a kórházkapura egészségügy Dr. Garai István igyekezett eloszlatni az aggodalmakat A kiskunfélegyházi városi kórházat nem fenyegeti a bezárás veszélye. Ml több, olyan durva struktúraváltástól sem kell tartani az intézmény esetében, amelynek esetleg kiszámíthatatlan és uralhatatlan következményei lennének a jövőben. Ezt dr. Garai István országgyűlési képviselő, alpolgármester jelentette ki, a képviselő-testület múlt heti ülésén, egy felvetésre reagálva. Napirend előtti felszólalásban Kissné Kovács Ilona egy, a körzetéhez tartozó választópolgár aggodalmára hivatkozva azt kérdezte az egészségügyért felelős alpolgármestertől: igazak-e a városi kórház megszűnéséről, illetve privatizációjáról szóló híresztelések, melyeket a kijelölt egészségügyi miniszter kijelentései is erősíteni látszanak? Noha a képviselő asszony írásban kért tájékoztatást, a honatya-alpolgármester azonnal szóban is reagált. Elmondta: nincsenek kétségei afelől, hogy az alkalmazkodás országos szinten néhány egészségügyi intézmény számára valóban nehézséget fog okozni. Ám a félegyházi kórházat, az elmúlt időszakban tett lépések következményeként nem fenyegeti ilyen jellegű veszély. Utalva az új rehabilitációs központ megépülésére, illetve a régi belgyógyászati osztály megújulására dr. Garai István szerint: azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy bezárnak egy olyan intézményt, melynek fejlesztésére előzőleg másfél milliárd forintot költött. A kórház esetleges privatizációjával kapcsolatosan az alpolgármester-honatya leszögezte: a városi kórházat a félegyházi önkormányzat működteti, eladásáról tehát kizárólag a képviselő-testület dönthet ■ Sz. A. Felszentelik az imaházat Jászszentlászlón hit Elkészült a református imaház Jászszentlászlón, melynek szentelését június 18-án, vasárnap délután 3 órakor tartják - tájékoztatta lapunkat Kosa István. A lelkész elmondta: a hatvan férőhelyes imaház egy esztendő alatt készült el és dr. Szabó István püspök szenteli fel. Jászszentlászlón egyébként viszonylag kevés, mindössze nyolcvan református él. ■ V.P. Utógyermeknap A számos kulturális és sportrendezvény, vetélkedő mellett tűzoltóbemutató Is szerepelt annak az utógyermeknapnak a programjai között, melyet az Értelmes Napokért Közhasznú Alapítványnyal közösen tartottak az elmúlt héten a kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Speciális Iskolában. A jól szereplő gyerekeket értékes ajándékokkal jutalmazták meg. A népszavazással várni kell közakarat Hónapok óta vitatkoznak egymással Egymást igyekeztek meggyőzni legutóbbi ülésükön a tiszaalpári képviselők. Hiába. Nem tudtak dönteni a háziorvosi ügyelettel kapcsolatos népszavazás időpontjáról. Szentirmay Tamás Hónapok óta folyik a vita a testületi tagok közt az orvosi ügyeleti társulással kapcsolatban. Emlékezetes: korábban mindhárom háziorvos aláírta azt a szerződést, mely szerint Lakiteleken lesz a hétközi és hétvégi háziorvosi ügyelet. A társulást alkotó másik három település: Tiszaalpár, Szentkirály és Tiszaug, nagyjából azonos távolságra vannak Lakitelektől. A tiszaalpáriak mégis meggondolták magukat. Pontosabban dr. Vancsura Zoltán, tiszaalpári háziorvos, aki pedig korábban épp a társulás egyik kezdeményezője volt. Azt mondta: nem tudja mit írt alá a szerződésben, és nem hajlandó Lakitelekre átjárni ügyelni. A tiszaalpári képviselő-testület több alkalommal is hosszasan vitázott arról, hogy kilépjenek-e a társulásból vagy nem, végül is úgy döntöttek, maradnak. Dr. Vancsura István, a háziorvos képviselő édesapja, azonban népszavazást kezdeményezett. Össze is gyűlt 1350 aláírás, közülük 304 ugyan érvénytelen volt, de még így is elég aláírás gyűlt össze a népszavazás kiírásához. Eredetileg július 16-ra tervezték a referendum időpontját. A legutóbbi testületi ülésen azonban parázs vita alakult ki a képviselők között, akik végül nem tudták meggyőzni egymást. A névszerinti szavazáson minősített többségre lett volna szükség, ám mindössze négyen szavaztak a népszavazás időpontja mellett, nyolcán ellene, ketten pedig tartózkodtak. Július 16-án tehát egyelőre nem lesz népszavazás. Ez már biztos.
