Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-23 / 145. szám
6 PETŐFI NÉPE - 2006. JÚNIUS 23., PÉNTEK HIRDETÉS belvíz A Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat százharminckét ezer hektáron végez vízgazdálkodási tevékenységet. A védekezés nem a belvízkárok megjelenésével kezdődik. SEHOL NEM ALAKULT KI VÉSZHELYZET A belvizek megjelenésekor látható volt, hogy a társulat munkájának köszönhetően sehol nem alakult ki vészhelyzet, de az is tény, hogy lenne még tennivaló bőségesen. Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának köszönhetően Bács-Kiskun megye északkeleti részén ismét sok helyen kellett megküzdeni a belvíz okozta gondokkal. Ezek azok a pillanatok, amikor mindenki számára fontossá válik a vízelvezető csatornák karbantartottsága, műszaki állapota. Ilyenkor kerül leginkább fókuszba a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat munkája is, amely ebben a térségben a legtöbb munkát végzi a megelőzésben, illetve a védekezésben. A belvizek megjelenésekor látható volt, hogy a társulat munkájának köszönhetően sehol nem alakult ki vészhelyzet, de az is tény, hogy lenne még tennivaló bőségesen. Mit tud megtenni a társulás, mire képes a megelőzésben, védekezésben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Patak Lajos ügyvezető igazgatóval és dr. Varga Árpáddal a Vízgazdasági Társulatok Országos Szövetségének jogtanácsosával Dr. Varga Árpád: A védekezés nem a belvízkárok megjelenésével kezdődik. Előzetesen tervszerűen kellene a veszélyeztetett területeken az állami tulajdonú ,és a társulati kezelésű csatornákat folyamatosan fenntartani. Több tanulmány is megállapította már, hogy kellő állami támogatás mellett a folyamatos karbantartás költsége jelentősen kisebb, mint a belvíz esetén végzett kárelhárítás. Az idén eddig országos szinten 1,3 milliárd forintot költöttünk belvízi védekezésre.- Csakhogy nem mindig van megfelelő állami támogatás, így esetenként marad a költségesebb kárelhárítás. Patak Lajos: Ez igaz, és sajnos nagyon megnehezíti a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat munkáját. Ennek ellenére természetesen belterületen a belvízelvezető, átvezető legfontosabb csatornák karbantartásáról gondoskodnunk kell. ■ Jelentős belvizek voltak 1999-ben és 2000-ben Gátér, Tiszakécske, Pálmonostora, Jakabszállás, Szentkirály, Lakitelek, Nyárlőrinc és Kecskemét egyes területein. Ekkor a belvízvédekezést követően a tagok által befizetett minden egyes forint érdekeltségi hozzájáruláshoz az állam, mint a csatornák tulajdonosa, két forint vissza nem térítendő támogatást adott. Ebből az összegből 2003-ra sikerült rendbe tenni a belvízveszélyes területek csatornáit. A következő évben azonban az állami támogatás pályázati kiírása sem jelent meg, és a mai napig az érdekeltségi hozzájárulás mellé ismeretlen rendezőelvek mentén lehet állami támogatást kapni, ami a tagok felé kivetett hozzájárulás tíz százalékát sem éri el. Gondot jelent az önkormányzatok költségvetésének szűkössége is. 2005-ben az AVOP program és a Homokhátság vízpótlására kiírt pályázatokon kizárólag csak vízgazdálkodási társulatok indulhattak, de csak önkormányzati együttműködéssel. Az önkormányzatok azonban nem tudtak ebben partnerek lenni, mert nem volt pénzük az önerő biztosításához.- Ez azt jelenti, hogy nem is tudtak fenntarási munkákat végezni? P. L: Szó sincs róla. Az intézőbizottság hozzájárulásával 2005-ben Pálmonostora, Gátér és Tiszakécske térségében több mint 4 millió forint értékű fenntartási munkát végeztünk a vállalkozási eredményünk terhére. Az idei év elején - a belvíz zavartalan elvezetését biztosítandó a lakiteleki szivattyútelephez - a Párhuzamos csatornát rendeltetésének megfelelő állapotba hoztuk. Ez utóbbi költségét viszsza nem térítendő támogatásként az FVM biztosította.- Kevés a pénz, sok a feladat Ki, és miképpen dönti el, hogy mely területeken végezzenek megelőző, karbantartó, vagy éppen kármentő munkákat? P. L: A legfontosabb fenntartási munkák sorrendjéről az intéző bizottság javaslatára az évenként megtartott társulati küldöttközgyűlés dönt. A munkákat ennek megfelelően a befizetett érdekeltségi hozzájárulás arányában végezzük. Rendkívüli esetben ezt a programot az intéző bizottság módosíthatja. A küldöttgyűlésen a csatornafenntartással kapcsolatos döntések során minden küldöttnek egy szavazati joga van.- Mekkora terület csatornahálózatáról kell gondoskodni a társulatnak? P L: Közel százharminckétezer hektáron végzünk vízgazdálkodási tevékenységet. A több mint négyszázhét kilométeres csatornahálózat tizennyolc települést érint. Belvízvédekezésekkor sokszor jelent gondot, hogy az állam tulajdonát képe-, ző és vízügyi igazgatóság kezelésében lévő csatornák rossz állapota és telítettsége miatt csatornáinkból nem tudjuk gravitációsan elvezetni a vizet.- Nagy területről, sok kilométernyi csatornáról van szó. Fenntartásukhoz akadozik az állami támogatás, honnan tudnak pénzt teremteni a karbantartásra? P L: Az állami tulajdonú és társulati kezelésben lévő csatornák tekintetében az államnak (mint tulajdonosnak) kötelezettsége van a csatornák funkciójának biztosítására, a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájáruláson túl pályázat útján pénzt szánni a karbantartásra. Csakhogy a jelenlegi jogrend szerint az állam nem kötelezhető minderre, még a belvíz veszélyeztette területeken sem. A társulat a korábban említett módon, pályázatok útján juthat vissza nem térítendő támogatáshoz, ehhez azonban szükséges, hogy legyen önerő, amit a földtulajdonosok érdekeltségi hozzájárulása biztosíthat- Csakhogy a legutóbbi küldöttgyűlésen kiderült, gond van az érdekeltségi hozzájárulás befizetésével, a földtulajdonosok egy része elmulasztja azt. P. L. Ezzel a problémával valóban meg kell küzdenünk. A társulatnak tizennyolc közigazgatási területen 46.472 egyéni termelő és 94 gazdálkodó szervezet tagja. A többségük kis parcellán folytat mezőgazdasági tevékenységet. Az érdekeltségi hozzájárulás területünkön nagyon alacsony. 2003 és 2005 között kettőszázötven forint volt hektáronként, és 2006-ban is csak az Áfa szabályok megváltoztatása miatt változott kétszázhetven forintra. ■ A kisparcetíás tulajdonosoknak évi befizetési kötelezettsége sok esetben az ezer forintot sem éri el. A társulatnak behajtási lehetősége nincs. Az értesítő és felszólító levelek többszöri kiküldése pedig egyszerűen többe kerül, mint a tartozás összege. Az érdekeltségi hozzájárulás köztarozásnak minősül és az APEH, ületve a jegyző által köztartozásként is behajtható lenne. Ám ezek költségei az alacsony érdekeltségi hozzájárulási öszszegek miatt szintén többe kerülnének, mint a várható bevétel, nem beszélve arról, hogy egy bizonyos összeg alatt a jegyzők, illetve az APEH nem is vállalják a behajtást.- A Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulatnál alacsony az érdekeltségi hozzájárulás. Mi az országos gyakorlat, mennyit fizetnek máshol a földtulajdonosok, illetve használók? Dr. Varga Árpád: Először el kell mondani azt, hogy a csatornák megfelelő karbantartásához hektáronként 2000-2500 forintra lenne szükség. Az ideális az lenne, ha ebből ezer forint körüli összeget a földhasználók, a többit az állam fizetné. Ahol nem működik társulat, ott az illetékes vízügyi igazgatóság állapítja meg a hektáronkénti hozzájárulás mértékét, amely 1600-2600 forint körüli összeg. Talán ezért, ületve a pályázati lehetőségek reményében tapasztalható, hogy egyre több térségben alakulnak új társulások. Az érdekeltségi hozzájárulás a félegyházi társulatnál valóban nagyon alacsony. Az országos átlag hektáronként négy-ötszáz forint, vannak helyek, ahol eléri a küencszáz forintot is. A Tisza-Kunság Vízgazdálkodási Társulat az így befolyt összegből a fenntartási munkáknak mindössze húsz százalékát tudja csak elvégezni, ami azt jelenti, hogy sok helyen a csatornákban elburjánzik a növényzet és a vizet nem tudja elvezetni, ami az esős időszakokban nagy gondot jelenthet. Indokolt lenne tehát növelni a hozzájárulás mértékét, ami a pályázati lehetőségeket is bővíthetné a későbbiekben.- Csakhogy az emelést a legutóbbi küldöttgyűlésen leszavazták. P.L.: Valóban nem kapott többségi szavazatot az emelés, sőt olyan vádak is megfogalmazódtak, hogy már az elmúlt évben is emeltük az érdekeltségi hozzájárulást. Szeretném hangsúlyozni, szó sem volt erről. Az Áfa szabályok módosítása miatt változott a hozzájárulás 250 forintról 270-re. Tavaly a küldött taggyűlés az intéző bizottság felé elvárásként fogalmazta meg az egyenlő kötelezettségvállalást, ami abban nyilvánul meg, hogy minden tag, minden évben kapjon az érdekeltségi hozzájárulás befizetéséről kiértesítést, csekket, és a társulat által elvégzett munkákról tájékoztatást. Az idei közgyűlésen ezt szem előtt tartva tett javaslatot az intéző bizottság arra, hogy az Áfa alanyok 300 forint plussz Áfá-t, a nem Áfa alanyok 300 forintot fizessenek hektáronként. Ez az összeg mindössze a kiértesítésekre, illetve a nyomtatványokra nyújtott volna fedezetet.- Végigbeszélve a társulat helyzetét, nem túl rózsás a kép. Ennek ellenére sok munkát elvégeztek, sőt még nyereségesek is tudtak lenni. Hogyan? P.L.: Társulatunk áüandó kivitelezői szervezettel rendelkezik. A küldött taggyűlés minden évben meghatározza a várhatóan befizetésre kerülő érdekeltségi hozzájárulásból elvégzendő csatornafelújítások nagyságrendjét és sorrendjét. Amennyiben az FVM lehetőséget biztosít pályázatra, abban az esetben a befizetett hozzájárulás saját erőként jelenik meg. ■ A társulat szabad kapacitását és az állandó szervezet megélhetését a különböző pályázatokon elnyert munkák elvégzésével tudja biztosítani. Nekem mint ügyvezető igazgatónak felhatalmazásom van arra, hogy pályázzunk az érdekeltségi területünkön lévő tizennyolc önkormányzat által meghirdetett munkák elvégzésére, illetve egyéb pályázaton való részvételre. Igazgatóként kizárólagos jogom van a pályázatok benyújtására, a szerződések aláírására. Élünk a lehetőséggel és szerencsére ezeken a pályázatokon sokszor sikeresek vagyunk, így munkát, bevételt tudunk teremteni a társulatnak. Tavaly részt tudtunk venni az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Röszke közötti szakaszának építésében. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy ennek a nyereségnek jelentősebb részét, több mint négymillió forintot, az intéző bizottság döntése alapján csatornafelújításra fordítottunk. így maradt egy szerény 1.4 százalékos nyeresége a társulatnak. ▲
