Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-22 / 144. szám
2006. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK________________________ yO ÉLETMÓD Segítség, orvosfóbiám van! struccpolitika A kellemetlenségek elől rövid távon sokkal kényelmesebb elbújni Aki rendszeresen, legalább évente egyszer jár fogászati ellenőrző vizsgálatra, számos kellemetlenségtől és súlyos betegségektől kímélheti meg magát Itt fáj, ott fáj. Sőt még egy kis hőemelkedésünk is van. Mégsem megyünk el orvoshoz. Hiába fogják könyörgőre szeretteink. Csak akkor kopogtatunk a doki ajtaján, amikor már komoly a baj. Rados Virág „Kétségbe vagyok esve - panaszolta Zoltán. - Az apám súlyos cukorbeteg, de nem hajlandó orvoshoz menni. Ha ez így megy tovább, meghal.” Zoltán apja végül nem halt meg. Mert amikor üszkösödni kezdett a bal lába, és már alig látott, meggondolta magát. A lábát amputálták, és teljesen megvakult. Most jár hozzá valaki felolvasni. Hogy legyen valami öröme is, ha életben maradt. Az eset sajnos nem egyedi. És ha ilyen súlyos következményekig nem is fajul a dolog, épp elegen vannak, akik ráfizettek a hasonló magatartásra. Ők azok, akiknek fiatalon ki kellett operálni a méhét, mert nem jártak rákszűrésre. Akiknek harmincévesen szinte csak műfogaik vannak: megvárták, hogy ki kelljen húzni a saját fogaikai. Honnan ered az „orvosfóbia”? A lélekgyógyász több okot lát. „Az egyik, hogy az orvosok nimbusza megcsappant” - mondja Rusz Edit pszichológus. Egyre többet hallunk orvosperekről, amelyek azon a címen indultak, hogy a szakember hibázott. „Az orvos is ember” - teszi hozzá Rusz. Vagyis nem tökéletes. Igaz, ha mondjuk az asztalos vét, legföljebb a készülő bútor bánja. Míg ha az orvos téved, az végzetes lehet. A média ráadásul felfújja ezeket az eseteket. No és itt van a jó öreg struccpolitika. Ki ne dugta volna már a fejét homokba egy kellemetlenség láttán? „Baj van, majd megoldódik” - mondogatjuk magunknak. „Minek foglalkozzak vele, elmúlik." És gondosan söprögetünk a szőnyeg alá. Ez a látszatmegoldás ugyanis kényelmesebb, mint szembenézni a gonddal. Az időhiány szintén az orvoshoz menetel akadálya. Sokan úgy vélik: nem engedhetik meg maguknak, hogy órákat várakozzanak a rendelőben. „Ó, csak egy kis gyulladás - irány a házipatika.” Majd ha az otthoni gyógymódok befuccsolnak, jöhet a háziorvos. Amikor persze már jóval nehezebb kikászálódni a betegségből, mintha már a kezdet kezdetén szakember segített volna. Ilyenkor tulajdonképpen nem időt nyerünk, hanem veszítünk egy csomót. Számos ember fejében az orvos figurájához kellemetlen élmény társul. A fogdoktor benyúl a szánkba, a nőgyógyász az altestünkben turkál, az urológus katéterez, a röntgenorvos előtt le kell vetkőzni. Rengetegen emiatt hanyagolják a szűrővizsgálatokat. Úgy érzik, egy idegen behatol az intim szférájukba. lylpgQldás a családop belüli normális, jól működő emberi kapcsolatok rendszere, amely átsegíti az egyént a félelmein. No nem úgy, hogy könyörgünk, fenyegetőzünk, szidunk. Azzal az ellenkezőjét érjük el. Hanem például elmondjuk, milyen rossz érzést vált ki belőlünk, hogy a másik elhanyagolja az egészségét. Ha ez is hatástalan, nincs más hátra, mint tudomásul venni a dolgot. A másik felnőtt ember, joga van dönteni saját magáról. Akadnak, akik mindenáron meg akarják fizetni a tanulópénzt, ami egyébként a makacs emberek vonása - írja erről egy tanulmányában dr. Csernus Imre pszichiáter. Gyerekkorban a személyiség rugalmasabb. Az orvos elfogadtatásában sok múlik a szülőn, aki elmagyarázza csemetéjének: a bácsi vagy a néni azért van, hogy meggyógyítson. S ha a gyógyítás fájdalmas, a szülő a gyermek mellett van. Támogatja. „Az igazi orvosfóbia (amelyet a cikk eleji eset illusztrál) másban gyökerezik, mint az említett átlagos indokok - teszi hozzá Rusz Edit. - Az mélylélektani gond, amit terápiával kell kezelni.” „Személyiségfejlődési probléma” - mondja dr. Olasz József belgyógyász, háziorvos. Mármint arra, ha valaki számára nyilvánvaló a baj, s mégsem fordul szakemberhez. „Az ilyen ember éretlen” - vélekedik dr. Olasz. Képtelen segítséget kérni. Nem tudja beismerni: létezhet helyzet, amikor ő elesett - azaz emberből van. Előfordul az is, hogy valaki egy kis megfázással állít be a rendelőbe. Azt mondja: „Na, ha már itt vagyok, nézzük meg azt a másik dolgot is”. Vagyis az igazán súlyos, komoly bajt. Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái KEDD SZÉPSÉG & DIVAT SZERDA AUTÓ & MOTOR ► CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Vérzési hajlam kamillától és véralvadásgátlótól? AZOK A SZÍVBETEGEK, akik vérhígítókat együtt szednek kamillatermékekkel, fokozott kockázatnak vannak kitéve. Egy kanadai nő belső vérzést szenvedett, miután kamillateát ivott, és kamillás testápolót használt egy vérhígító szer szedése közben. A kamilla valószínűleg fokozza a véralvadásgátló hatását, mivel ugyanazt a vegyületet, a kumarint tartalmazza. Szigorú anyáknak kövér lehet a gyerekük A szigorú anyák gyerekei első osztályos korukra közel ötször gyakrabban híznak el, mint azokéi, akik rugalmasan nevelik a gyerekeket, tisztelik az akaratukat, miközben azért bizonyos miheztartási szabályokat állítanak fel - állítják a chicagói egyetem kutatói. Érdekes, hogy a szigorú anyák gyerekeihez hasonlóan elhízhatnak az elhanyagolt gyerekek is. Mindenki magas intelligenciával születik EREDENDŐEN okosak vagyunk, csak ezt sohasem használjuk ki teljes egészében. Mások utánzásával már gyermekkorunkban megtanuljuk, hogy beérjük képességeink töredékével. Erről beszélt az alkotókészség-fejlesztéssel foglalkozó kutató, Jola Sigmond, akinek új típusú intelligenciateszteket bemutató könyve most jelent meg az Egyesült Államokban. @ további érdekességek: www.reggel.hu A tévének jobban hisznek, mint az orvosnak „A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓNAK óriási szerepe van - tapasztalja dr Olasz József. - Sokan azzal jönnek, hogy láttak a tévében ezt-azt, akár egy reklámban, mit szólok hozzá Hallották valamilyen műsorban: a 160 fölötti vérnyomás még hatvanévesen sem normális. A páciens másnap rohan hozzám, hogy 140 alatti vérnyomást akar. De amíg én mondtam neki huszonötször ugyanezt, a dolog nem izgatta. Néha úgy érzem, még az is többet számít, ha a bulvársajtó ír valamit, mintha mi, orvosok szajkózzuk az igazunkat. ” Kedélyjavításra végzetes antidepresszánsokat szedünk kutatás Egyes antidepresszánsok hatóanyagai megnövelik az öngyilkossági hajlamot a kezelt betegeknél Az idős betegek gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot az SSRI típusú antidepresszánsokkal való kezelés kezdetén. Az úgynevezett SSRI (Selective Serotonin Reuptake Inhibitors) típusú antidepresszánsok a boldogsághormonnak nevezett szerotonin anyagcseréjére hatnak, meggátolva annak mennyiségi csökkenését - olvasható a MedNovosztyi egészségügyi hírportálon. A torontói Institute for Clinical Evaluative Science kutatói, akik eredményeiket az American Journal of Psychiatry című szaklapban publikálták, több mint 1,2 millió óó évesnél idősebb kanadai adatait elemezték. Azok kerültek az érdeklődésük homlokterébe, |i| akiknek 1992 és 2000 között gyógyszereket írtak fel, s kórházi kezelés alatt álltak. Az adatokat egybevetették az öngyilkosságokat kivizsgáló halottkémi jelentésekkel. A vizsgált személyek közül 1138-an vetettek önkezükkel véget az életüknek. Az öngyilkosokról szóló információt a kontrollcsoport 4552 tagjának adataival hasonlították össze. Az SSRI típusú antidepresszánsok a kezelés első hónap- s ; jában az ötszörösére növelték c más kedélyjavítókhoz képest az = öngyilkosság veszélyét. A terá- * I- pia megkezdésétől számított első harminc napban 62 olyan be- A pirulák hatóanyaga időnként veszélyt jelenthet a kezelt betegekre teg távozott önként az életből, aki SSRI antidepresszánst szedett. Az egyéb szerrel kezelt kedélybetegek közül 17-en lettek öngyilkosok. A boldogsághormon anyagcseréjére szelektíven ható készítményt szedők hajlamosabbak voltak az öngyilkosság brutálisabb módozatait választani. Azok között, akik túljutottak a kezelés első hónapján, már nem tapasztaltak az átlagnál magasabb kockázatot. A kutatók szerint a terápia kezdeti szakaszában a magasabb öngyilkossági kockázat azzal magyarázható, hogy az SSRI típusú antidepresszánsok nem egyenletesen fejtik ki hatásukat. Kezdetben javítják a beteg erőnlétét, ám kedélyét nem, így a páciens „fölös” energiáját önmaga ellen fordítja. Némely beteg, aki SSRI típusú kedélyjavítót szed, zaklatottá válik, s ez szintén öngyilkosságba torkollhat. A torontói kutatók eredményei ellentmondanak egy másik vizsgálat adatainak, amelyekről az amerikai Public Library of Science Medicine című lapban számoltak be. E tanulmány szerzői az elmúlt 14 év amerikai öngyilkossági statisztikáit elemezték, s adataik szerint az SSRI típusú antidepresszánsok megjelenése óta az Egyesült Államokban összességében lényegesen kevesebben vetettek önkezükkel véget az életüknek. ■ D. Á.
