Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-09 / 133. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. JÚNIUS 9., PÉNTEK 15 MEGYEI KÖRKÉP / HIRDETÉS Pozitív a kiskunsági szövetkezeti mérleg összegzés Az uniós tagság önmagában nem oldja meg a nagyüzemek gazdálkodási gondjait A vizsgált 25 taggazdaság együttes mérleg szerinti eredménye a 2004-es 68,2 millió forintos veszteség után az első teljes uniós évben, 2005-ben 94,6 mil­liós nyereségre fordult. Az adatok a Kiskunsági Me­zőgazdasági Szövetség tá­jékoztatójában olvashatók. Munkatársunktól A tavalyi gazdálkodást elemző elnökségi tájékoztatót dr. Ivicz Vilmos titkár terjesztette elő a szövetség nemrég megtartott közgyűlésén. A tavalyi évre jel­lemző volt, hogy a ráfordítások minimális csökkenése mellett, a növekvő támogatások hatá­sára a gazdaságok több mint felénél pozitív lett az üzemi te­vékenység eredménye. Féltu­catnyi tagszervezet több tíz­milliós fejlesztést tudott végre­hajtani, néhány pedig a még meglévő vagyontárgyai értéke­sítéséből tartotta fenn magát. Vetésterületek 2005 őszén Növény Vetésterület/ha Előző év %-ában őszi búza 2185 103 őszi árpa 628 77 rozs 768 80 triticale 489 91 repce 233 100 FORRÁS: KISKUNSÁGI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG A két alapágazat árbevétele nőtt a 2004. évihez képest: a növénytermesztésé 10,3 (45,7 millió forint), az állattenyészté­sé pedig 16,8 százalékkal (290,7 millió forint). A vizsgált 25 gazdaság közül 7-nél jelen­tősen növekedett, míg 9-nél je­lentősen csökkent az árbevé­tel. Tavaly 17 gazdaság része­sült támogatásban 674,2 millió forint értékben. Ez 63,4 száza­lékkal több volt, mint az uniós tagság csonka évében. A szántóföldi növényter­mesztésben tavaly megállt a vetésterület évek óta tartó csökkenése. A kalászosoké összességében 24 százalékkal nőtt, a növekedés főként az őszi búzánál és az árpánál je­lentős. Viszont a takarmány­­kukorica vetésterülete tovább zsugorodott, alig haladja meg a 700 hektárt. Ez összefügg az állattenyésztés visszaesésével. Napraforgóból 25 százalékkal vetettek többet a taggazdasá­gok tavaly, mint egy évvel ko­rábban. Sajnos, az értékesítési árak alig emelkedtek, annál inkább nőttek a költségek. Minden ka­lászos növénynél magasabb volt az önköltség, mint az el­adási ár, a búza tonnánként át­lag 10 ezer forint veszteséget hozott. -g A szőlő-bor ágazatban a sző- % vétség 9 tagja érdekelt. Tavaly J egyaránt sújtotta őket a szőlő 1 és a bor alacsony árszintje. A A szőlőtermesztés korábban igen jól fizetett. Ma már a veszteséges ágazatok közé tartozik. borászat csak 1 taggazdaság­nál jövedelmező. Nagy az ér­deklődés a szőlőkivágási támo­gatás iránt. Sajnos, a támoga­tási rendelet késve jelent meg, a termelők nem tudták, művel­jék-e a kivágásra szánt parcel­lákat vagy ne. A tájékoztató az állatte­nyésztési ágazatok mélyrepü­lésének folytatódásáról szá­mol be. Ugyanakkor a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetség tagjainál számottevően nem csökkent az állomány. A tava­lyi év átlagában a tagság köré­ben a tej átvételi ára 66,32 fo­rint volt literenként. Ez a tá­mogatással együtt is csak 95 százalékban fedezte az önkölt­séget. 2006 kedvezőtlen ta­pasztalatokkal indult: a terme­lők sem az anyatehén-támoga­­tásról szóló határozatot, sem a pénzt nem kapták meg határ­időre. A vágósertés éves szin­tű önköltsége 260-280 forint volt kilónként a térségben, az értékesítési ár pedig 270-280 forint. Az állattenyésztési ágazatok­ról összességükben azt állapít­ja meg az elemzés, hogy az EU- tagság nem oldja meg a gondo­kat, a termelői kiszolgáltatott­ság nem csökken. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak átlag bruttó havi keresete országosan 102 ezer 796 forint volt, a kiskunsági szövetség tagjainál pedig 88 ezer 24 forint. Vajon miért szeretik úgy a De-maxot? egészségügyi centrum Elégedett ügyfelek és betegek, bizalomra épülő szolgáltatás A bizalom az egyik legfontosabb a szakorvos és a betegek között. Manapság, amikor min­denhol arról olvasunk, arról hallunk, hogy az egészségügyben milyen súlyos problémák van­nak, kellemes élményt nyújt, hogy egy olyan egészségügyi centrumot kereshetünk fel, amely­nek szolgáltatásaival elé­gedettek az ügyfelek.- Mi ennek a sikernek a kul­csa? - kérdezem Deményné Marada Gyöngyit a De-Max Halláscentrumok Szakmai Igazgatóját.- Ellátási és szolgáltatási rendszerünket az állami egész­ségügyben eltöltött hosszú idő tapasztalatait felhasználva, a problémákat felismerve alakí­tottuk ki. Halláscentrumaink mint egészségügyi tevékeny­séggel, azaz audiológiai (hallás) szakrendeléssel, mint hallóké­szülék forgalmazással is foglal­koznak. Ebből fakadóan az ide érkező betegek, ügyfelek egy helyen juthatnak hozzá mind­ahhoz, ami a hallásállapot fel­méréséhez, javításához szüksé­ges. Természetesen a vizsgála­tok itt is ingyenesek, ugyanúgy, mint az állami egészségügyben.- lói értem, hogy kollégái egy­szerre audiológusok, hal­lásakusztikusok, műszaki szakemberek?- Igen, de remélem ennél jó­val többek is. Elsősorban empa­tikus szakemberek, akik tud­ják, hogy a hallásjavítás nélkü­­lözheteüen eleme a megfelelő bizalmi kapcsolat kiépítése a beteggel, ügyféllel.- Már másodszor fogalmaz úgy, hogy beteg és ügyfél. Kik ők valójában?- Mi jobban szeretjük az ügyfél kifejezést, mert ezzel is szeretnénk nyilvánvalóvá ten­ni, hogy az ellátás során dönté­seik szabadok és igényeik messzemenő figyelembe véte­lével történik a kiszolgálás. Ugyanakkor az orvosi szakren­delésekhez „betegek” fordul­nak. Mi mindkét területtel fog­lalkozunk, hiszen mikor az el­látás elindul, az orvosi és hal­lásvizsgálatokkal kezdődik, és amennyiben rehabilitációra van szükség gyógyászati se­gédeszköz kereskedelemmel zárul.- Kiemelte az előbb az ügyfél és a szakellátó kapcsolatát. Miért olyan fontos, hogy ez ki­alakuljon?- A hallásfogyatékosság az, amelyet mindenki titkolni és rejteni szeretne. A külvilág szá­mára a probléma felismerhetet­­len, csak azt észlelik, hogy az érintett nem érti, amit monda­nak neki. Ezt a nem értést sok­szor a szellemi állapottal kötik össze, fel sem merül a külvilág számára, hogy a hallásállapot­ban következett be romlás. A félrehallásokból kialakult kelle­metlen szituációk állandó stressz helyzethez vezetnek, melyet az érintettek fokozott koncentrációval próbálnak át­hidalni. Ez pedig ingerültséget, fejfájást eredményez. A kelle­metlen helyzetek kerülése napi folyamattá válik, így az elszige­telődés sem ritka.- Ez azt jelenti, hogy akinek hallásproblémája van, annak a személyisége is megváltoz­hat? *- Sajnos ez így van, először az ingerlékenység, későbbiek­ben a zárkózottság jellemző.- Az önökhöz fordulóknál me­lyik a gyakoribb?- Miután csak hosszú idő el­teltével jelentkeznek vizsgálat­ra a páciensek, inkább már az elszigetelődés a jellemzőbb. Elő­ször az a feladatunk, hogy ezt feloldjuk, érzékeltessük, hogy számunkra az ő problémájának a megoldása, illetve az ebből fa­kadó hátrányok megszűntetése a legfontosabb célunk. Eredmé­nyes munkát csak közös akarat­tal lehet elérni. Nélkülözhetet­len az ügyfél aktív vágya és köz­reműködése a gondtalan hallás­élmények újraéléséhez.- Könnyen elfogadják a készü­lék szükségességét? Természetesen nem. Ki sze­retne egy „műanyag vacakkal" együtt élni? Feladatunk bemu­tatni, hogy ez a kis „kütyü" a teljes értékű élethez nélkülöz­hetetlen. Hiszen ki az, aki szíve­sen lemond arról, hogy ember­társait jól értse, képes legyen a csengéseket érzékelni, élvezni a madárcsicsergést, vagy a leve­lek susogását. Addig nem is tudják, hogy mit veszítettek el, amíg újra nem élik az élményt. Éppen most van egy kedves ügyfelem, aki családja bíztatá­sára fordult hozzánk, és aki na­gyon szégyellte halláscsökke­nését. Nagyon fontos volt szá­mára, hogy ne lehessen látni, ő hallókészülék viselő. Öröm volt hallgatni beszámolóját arról, hogy sose tudta, hogy az udva­ron lévő fán hány madár él, hogy végre kutyája nem ré­miszti halálra amikor közelít, mert hallja körme kopogását, és, hogy cseppnyi unokája min­den szavát jól érti. Megfogalma­zása szerint nem egy hallóké­szüléket kapott, hanem egy új életet.- Az elmondottakból úgy ér­zem, hogy Ön számára ez sze­mélyes siker.- Valóban, és úgy gondolom minden kollégám hasonló kép­­pen éli ezt meg. Ügyfeleink sok­szor beírnak a vendégkönyvbe, ahol leírják a velük történteket, és hogy hogyan élték meg az el­látást. Ez részben a hozzánk ér­kező új pácienseknek is támo­gatást nyújthat, ugyanakkor egy-egy nehéz napon nekünk is jó visszaolvasni, hogy érdemes volt munkánkat végezni.- Úgy tudom szolgáltatásaik magas színvonala mellett nem akármilyen termékeket forgal­maznak?- Bármilyen jó is a szakmai felkészültség, és akármilyen empatikus a magatartás, nem elégséges a kiváló minőségű termék nélkül. Kizárólag tradi­cionális, Európában már jól be­vált gyártmányok forgalmazá­sával foglalkozunk. Ezek a ter­mékek mind formailag (pl: lát­hatatlan mélyhallójárati készü­lék), mind műszaki tudásukat tekintetbe véve igen magas színvonalat képviselnek.- Élveznek ezek bármi féle tá­mogatottságot?- Igen, melyek mértékét a mindenkor érvényes TB támo­gatásról szóló ESzCsM rendelet tartalmazza, mely a Magyar Közlönyben megtalálható.- Köszönöm a beszélgetést, to­vábbi sok sikert kívánok. ▲ Bővebb információ DE-MAX Halláscentrum: 6000 Kecskemét, Balaton u. 17. Telefonszám: 06-76/416-724 Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80-20-44-89

Next

/
Thumbnails
Contents