Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-09 / 133. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. JÚNIUS 9., PÉNTEK MMNKi 7 BUGAC m MNMMMMMNMMMMM MMMNMMÜi A családi nap megszervezése az összefogás szép példája ahhoz, hogy a szombati regionális családi nap olyan emlékezetesre sikerült, sok ember önzetlen segítsége kellett - nyilatkozta lapunknak a Bugaci Nagycsaládosok Egyesületének elnök asszonya. Az esemény szervezésébe, a helyi szervezet tagjai mellett, a bugaci önkormányzat dolgozói, valamint az óvoda és az iskola pedagógusai is aktívan bekapcsolódtak. A helyi vállalkozók pedig természetbeni és anyagi adományokkal támogatták a találkozót. A szombati pusztai rendezvény tehát egy nagy és példásan szép összefogás eredménye - summázta Berczeli Istvánné, aki a megnyitó ünnepségen átvette a békéscsabai egyesület vezetőjétől a családi nap vándorlabdáját. BERCZELI ISTVÁNNÉ a labdával. A Bugaci Nagycsaládosok Egyesülete tíz éve alakult, jelenleg hetven tagcsaládja van. TUDJA-E?- A Kun Kódex szerint: a „buga” szó bikát jelent. A bugac illetve a „bugacs” szó pedig bikával foglalkozó egyén. Bugac évszázadokon keresztül kun terület volt. Neve is kun eredetű.- Bugac és környéke már az avar korban lakott hely volt. A felszínre került leletek alapján úgy vélik, hogy a honfoglalás utáni időszakban, Bugacháza néven, a hatalmas puszta központjának számító, virágzó település létezett ott, amely a XIII. században pusztult el.- IV. (Kun) László 1279-ben Budán kiadott, a kunoknak szóló kiváltságlevele már jelentős terjedelmű erdőkről tesz említést a Nagy- és Kiskunságban. A nagycsalád - nagy erő rendezvény Három dél-alföldi megye egyesületei találkoztak Az Árvalányhaj Néptáncegyüttes a népszerű üvegestánc mellett ezúttal moldvai csángó táncokból is bemutatott egy csokorra valót. Csaknem ötszáz gyerek és felnőtt vett részt szombaton, Bugacon, a dél-alföldi nagycsaládos egyesületek regionális családi napján. A programokban gazdag eseményt a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezete rendezte a helyi önkormányzat és Provident Pénzügyi Zrt. anyagi támogatásával. Szász András A Nagycsaládosok Országos Egyesülete minden évben szervez egy nagyszabású találkozót a több gyermekes családok számára - tájékoztatta lapunkat Rábai Zita, az egyesület titkárságvezetője. Tavaly Békéscsaba adott otthont az eseménynek. Itt jelentette be Berczeli Istvánné, a Bugaci Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, hogy a nagyközség idén szívesen felvállalja a találkozó házigazdái teendőit. A szombati eseményen Csitári Tibor polgármester elmondta: Bugac és Bugacpusztaháza társult önkormányzata mindig is támogatta az ilyen jellegű rendezvényeket. Évek óta nagy nyugdíjas-találkozóknak, vetélkedőknek szolgál helyszínéül a bugaci puszta. Ebbe a képbe tökéletesen beleillik a nagycsaládosok rendezvénye is. A polgármester hozzátette: a nagyközség anyagiakkal is támogatta a találkozót, ám ennél jóval többet jelent, hogy a társult önkormányzat képviselői, a nagycsaládosok helyi egyesületének tagjaival közösen, a rendezvény körülményeinek megteremtésében, szervezésében és lebonyolításában is aktívan részt vettek. Tették ezt annál is inkább, mivel meggyőződésük, hogy a család, mint legkisebb sejtje, egyben alapköve a társadalomnak, feltétlenül megérdemli a támogatást. A család erő, a nagycsalád még nagyobb erő. És nemcsak erő, hanem olyan alap is, amelyre már biztos jövőt építhet bármely társadalom - hangsúlyozta Csitári Tibor polgármester. a nagycsaládosok Országos Egyesületét száz család alapítana 1987-ben. Jelenleg 16 ezer tagcsaládja és 320 helyi szervezete működik az országban. A kiemelten közhasznú egyesület teljes taglétszáma, a gyerekekkel együtt megközelíti a 120 ezret. Legfontosabb céljuk az élet és az anyaság tiszteletére való nevelés, a házasságért és a jövő generációkért érzett felelősség erősítése. Nagy hangsúlyt helyeznek azoknak a sajátos, elsősorban erkölcsi értékeknek a bemutatására is, amelyeket a nagycsaládok képviselnek. Csúszda Egész nap teltházzal üzemelt a katasztrófavédelem játszóbusza. AgyagOZás A gyerekek különböző alakokat készítettek. Bugac és környéke évszázadokon át a pásztorkodás helyszíne volt HELYTÖRTÉNET Bugac- és Monostorpuszta hosszú évszázadokon át a Duna-Tisza köze legnagyobb legelője, a nomád pásztorkodás helyszíne volt. A 16. században már mindkét pusztát kecskemétiek bérelték. A középkorban a mai Bugacpuszta közepe táján - feltételezések szerint - már község, település volt, Bugacháza néven. Ez a település viszont már a török hódoltság elején elpusztult. Kecskemét Alsó- és Felső- Monostor pusztát 1796-ban vásárolta meg Majthényi Károlytól. Bugacpuszta egyik részét Nagy-Bugacot 1869-ben vette meg a város a Földváry családtól. Kis-Bugac viszont csak 1901-ben került a hírős város tulajdonába. A múlt század utolsó évtizedében 1894-ben Kada Elek, Kecskemét polgármestere kezdeményezésére több neves író, költő és festőművész kereste fel Bugacpusztát. Igazán híressé azonban csak az 1896-os Ezredévi Kiállítás után vált. Hermann Ottó javaslatára ugyanis a Budapesten tartott millenniumi kiállításon bemutatták a bugaci pásztoréletet, ahol több ezren szerezhettek tudomást Kecskemét híres pusztájáról. A község 54 éve önálló település. Tavaly döntöttek, hogy levédetik a falu nevét a község nevét a jövőben kizárólag az önkormányzat engedélyével lehet használni. Erről tavaly döntött a település társult képviselő-testülete. Eddig különböző tájspecifikus étel- és italkülönlegességek megnevezéséhez, idegenforgalmi rendezvények nevében bárki szabadon használhatta, alkalmazhatta a Bugac nevet, vagy akár a nagyközség jelképeit: címerét, zászlóját. Néhány éve Kecskemét már levédette nevét és a „hírős város jelképeit”, ezt a példát kívánja követni rendeletével a nagyközség önkormányzata. A jövőben csak olyan esetben engedélyezik a Bugac név használatát, ha az a bugaciak, alsó- és felsőmonostoriak, illetve pusztaháziak javát szolgálja. Kocsikázás Gyerek vagy felnőtt, aki ráunt a színpadon zajló eseményekre, felpattant a kis fogat ülésére és körbejárta a Karikás Csárda környékét, egészen a puszta széléig. Előadás Nagy sikere volt a Bugaci Gitáregyüttesnek, melynek tagjai közismert és népszerű dalokat adtak elő. Az énekek némelyikét a közönség együtt énekelte az együttessel.
