Petőfi Népe, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY m ' ■iMiimni wsm $íii4|mppMi8 íbp . mat mm g mmhhm & a ra m * '$ PETŐFI NÉPE - 2006. JÚNIUS 1„ CSÜTÖRTÖK iwitiimiiia; g 11111» sm m Halálszállítók tarolása A RÉSZEGEN Száguldozó mercédeszes a múlt hét kedden két lajosmizsei em­ber életét vette el. Az el­hunytak a halálszállító ál­dozatai lettek. Ő és a közle­kedési szabályokat semmi­be vevő társai, az utak hié­nái pillanatok alatt képesek mészárszéket állítani. mészárszék - a helyiek így nevezik a tragédia színhelyét. A tragédiáét, ami túlmutat a hazánk közútjain uralkodó kaoti­kus állapotokon. Azokon, amelyekkel a rend őrei lát­szólag tehetetlenek. A bün­tetéseknek ugyanis nincs elrettentő ereje, és ez a ho­ni joggyakorlat szégyene, a pénzes ügyvédek „dicsősé­ge” is. A lajosmizsei ki-ha-én-nem, kigyúrt, emberkinézetű, 33 éves férfi évek óta félelem­ben tartotta a becsületes embereket. „A maffiához tartozik” - vélte tudni azonnal mindenki. Megje­lenésével, viselkedésével azt próbálta (azon a napon is) ráerőszakolni az embe­rekre, hogy ő a mindenek­­feletti. Ezzel az erővel - amit állítólag nem csak al­kohollal épített - és az alat­ta lévő Mercedesszel mé­szárolta le a két ártatlan^ köztiszteletben álló, máso­kon mindig segíteni akaró és tudó asszonyt. Ez önma­gában is bűn. Olyan, ami­ért nem szabadna, hogy elég legyen az ejnye­­bejnye. Mert ezzel az em­berrel szemben eddig ezt tették, így lett halálszállító. S EZT A BORZALMAT tetézni ÍS tudta. Felkerestük ugyanis rendőrőrizetes kórházi ágyánál. De nem üzent, egy Sajnálom! sem jött ki a szá­ján. Az apjáéból sem. Az it­tasan mészárlók ellen teg­nap tüntetés volt Lajosmi­­zsén: gyász és demonstrá­ció. Mégis félő: ez a tragé­dia sem elég, hogy az illeté­kesek elejét vegyék a halál­szállítók tarolásának. Nincs kibúvó a bírság alól felügyelők Tíz munkaadóból kilenc fennakadt az ellenőrzésen Az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban a legtöbb a munkaadói szabálytalanság. Több mint ezer vállalko­zást, céget ellenőriztek a munkaügyi felügyelők a dél-alföldi régióban az el­múlt négy hónapban. Az ellenőrzött munkaadók 90 százalékánál tártak fel szabálytalanságot. Rákász Judit- Elsődlegesen a feketemun­kát, tehát a bejelentés, illetve munkaszerződés nélküli fog­lalkoztatást ellenőriztük - mondta dr. Balázs Mihály, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) regionális munka­ügyi igazgatója. - Kiemelten kezeljük a külföldi munkavál­lalók szabálytalan alkalmazá­sát, illetve a színlelt szerző­déssel való foglalkoztatást is. Tapasztalatunk szerint sokan élnek vissza az alkalmi mun­kavállalói könyv­vel: nem, vagy nem megfelelően veze­tik. A legtöbb sza­bálytalanságot az építőiparral, a me­zőgazdasággal és a vendéglátással fog­lalkozó munkaadók követik el.- A feketemunka a legsúlyosabb szabálytalan­ságok közé tartozik. A bírság ennek megfelelően szigorú: egy ember munkaszerződés vagy bejelentés nélküli alkal­mazása több százezer forintos büntetést is vonhat maga után. Több feketemunkás ese­tén ez az összeg hatványozó­dik - magyarázza Balázs Mi­hály) és. hozzáteszi:A cég anyagi helyzete nem befolyá­solja a bírság ki­szabását. Az el­múlt években többször visszaté­rő kifogás volt, hogy egy komo­lyabb bírság meg­­roppanthat egy céget. Tudomá­som szerint az el­múlt nyolc évben nem volt rá pél­da, hogy munkaügyi bírság kiszabása miatt ment volna tönkre bármelyik cég is. Arra annál inkább, hogy jelentős köztartozások miatt kellett be­zárni. Az elmúlt időszak nagysza­bású ellenőrzései összesen 15 ezer munkavállalót érintettek. 100 dolgozóból 36 alkalmazá­sánál vétettek valamilyen hi­bát a munkaadók. A hatóság a feketefoglalkoztatás mellett fi­gyelmet fordított arra is, hogy például a dolgozók megkap­ják-e jogos járandóságukat a túlórákért, és garantálják-e számukra a megfelelő pihenő­időt. A Bács-Kiskunban végrehaj­tott ellenőrzések megközelítő­leg egyharmadát Kecskemé­ten végezték a felügyelők. A vizsgálat kiterjedt a tízmillió forintnál nagyobb értékű épít­kezésekre is, amelyekről az önkormányzat építéshatósága hivatalos tájékoztatást ad a munkaügyi felügyelőségnek. Az egész nyáron folytatódó el­lenőrzésekbe bekapcsolódnak a határőrség, az APEH és rendőrség szakemberei is. ■ „Tudomásom szerint az el­múlt nyolc év­ben nem volt rá példa, hogy munkaügyi bír­ság kiszabása miatt ment vol­na tönkre bár­melyik cég is.” Baja KISTÉRSÉG Ma délelőtt 9 órától ülésezik a többcélú kistér­ségi társulás tanácsa. A húsz te­lepülés vezetői egyebek mellett az 51-es főút hercegszántói ha­tárátkelőhöz vezető szakasza fej­lesztési tervének előkészítésére elnyert Interreg pályázatról is tár­gyalnak. (K. T.) Bugac gyereknap Régiós gye­reknapot rendez szombaton dél­előtt 10 órától délután 5 óráig a Nagycsaládosok Bugaci Egyesüle­te a Karikás Csárda szomszédsá­gában. A programban szerepel pónikocsikázás, bábkészítés és más kézműves-foglalkozás. Fellép a helyi Kálmán Lajos Népdalkör, a bugaci Gitáregyüttes, és az Árva­­lányhaj néptánccsoport. (Sz. A.) Kiskunfélegyháza tárlatnyitó Gubcsi Attila festőművész alkotá­saiból nyílik kiállítás holnap dél­után 5 órakor a TEMI Szakmaközi Művelődés Házban. A tárlatot Rosta Ferenc, gimnáziumi igazga­tó, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja nyitja meg. (H. R.) Kunszállás támogatás 372 ezer forinttal támogatja Kunszál­lás képviselő-testülete jövőre a kiskunfélegyházi tűzoltóságot. Makány Ferenc polgármestert to­vábbá a község rendezési tervé­nek módosításával bízták meg. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben néhány új beruházás igé­nye merült fel. Az ülésen felvető­dött az is, hogy hasznosítani sze­retnék a kultúrházat Erről a kép­viselők később döntenek. (H. R.) Szerelnie irtás A majális, az ár­víz és az elviselhetetlen mértékű szúnyoginvázió elmaradt, ezért a hagyományos pünkösdi hétvégé­re a szokásosnál gazdagabb programot szerveztek a települé­sen. Mivel a vérszívóveszély nem múlt el, pénteken szúnyogirtás tartanak. (K. T.) Tiszaug adomány A baptista szeretetszolgálat a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal hoz­zájárulásával harminc mázsa lisz­tet adományozott a településnek. Az önkormányzat az öttagú, vagy a rászoruló családoknak 10-10 kiló lisztet osztott ki. Az ennél né­pesebb családok húsz kilót vihet­tek haza. A település 310 család­jából 270-en kaptak az adomány­ból. Száraztésztát tizenhat csa­ládnak adtak, egyenként 3-3 ki­lót Előfordult, hogy valaki nem vette igénybe a felajánlott segít­séget. (Sz. T.) Megszabadulhatunk a sok szeméttől, ha válogatva gyűjtjük környezetvédelem Fejlődésünk fenntarthatósága együttműködést kíván a polgárok és a települések között Csak ha a műanyagból készült ásványvizes vagy üdítőitalos palackokra gondolunk, belát­hatjuk, hogy milyen iszonyú mennyiségű szemét kerül ki naponta a háztartásokból. Ezek az üreges palackok már a gyár­tásuk során sok energiát emésztenek fel, azután pedig hatalmas teret foglalnak, más hulla­déktól véve el a helyet a lerakótelepeken. A környezetbarát módon gondolkodó ember már az otthonában összetapossa a palackot, hogy minél kisebb he­lyet foglaljon el a kukában. Igyekezete - ha nem is hiábava­ló - egyelőre szélmalomharc­nak tűnik, bár egyre több ilyen tudatos polgártársunk van. Vi­szont egyelőre nem megoldott az ilyen hulladék elkülönült (szelektív) gyűjtése, hogy aztán az újrahasznosítás révén csök­kenjen a szemét mennyisége. Pedig a megoldás adott. Csak sokba kerül. Működ­nek már a világban olyan hulladékgazdál­kodási rendszerek, amelyekben a műve­letek végén a tonna­szám különválogatott palacko­kat présgépek lyukasztják és tömörítik bálákba, hogy az újra­hasznosítást végző vállalkozó megfelelő alapanyaghoz jusson. Egy ilyen rendszer kiépítése és V&isssyü MinK7tériiim Magyarország célba ér több százezer ember együttmű­ködését feltételezi, emellett többmilliárdos beruházást kí­ván. A szemetet különválogatva kell gyűjteni és az egymástól akár 100 kilométerre található településekről közös feldolgozó­ba szállítani. Arra is ügyelve, hogy az így megszervezett hul­ladékgazdálkodás minél ol­csóbb legyen. Bács-Kiskun megye települé­seinek egy része már csatlako­zott ilyen hulladékgazdálkodási rendszerhez, de ezek még nem működnek. A megye északi ré­szén Kecskemét és környéke az úgynevezett Duna-Tisza közi nagytérség kommunális szi­­lárdhulladék-gazdálkodási rendszerébe kapcsolódott be Pest megyei településekkel együtt, a megye déli helységei pedig a hasonló nevű homok­hátsági rendszer részei néhány Csongrád megyei település tár­saságában. Hogy ezek a rend­szerek működhessenek, be kell fejeződniük azoknak a beruhá­zásoknak, amelyek az EU kohé­ziós alapjából kapják a támoga­tást. A kohéziós alap célja, hogy a tagországok a szigorú maas­trichti követelmények miatt ne halasszák el azokat a nagy költ­séget igénylő beruházásaikat, amelyek csökkentik a különbö­ző régiók közötti fejlettségi kü­lönbségeket. Az alap tehát a tár­sadalmi összetartozást, kohézi­ót erősíti Európa eltérő fej­lettségű térségei kö­zött. A Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyére kiterjedő hul­ladékgazdálkodási programok előkészítése még az ISPA-projektek keretében kez­dődött, amit a csatlakozás után váltott fel a kohéziós alap. Az alap irányító hatósága Magyar­országon a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, amely a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósá­gával, mint közre­működő szerve­zettel dolgo­zik együtt. A követ­kező na­pokban és hetekben a Petőfi Népe összesen nyolcré­szes cikksorozatban mutatja be a hulladékgazdálkodás korsze­rűsítésére irányuló terveket és eredményeket, amelyek végső célja környezetünk óvása a fej­lődés fenntarthatóságának ér­dekében. ■ Bálái F. István

Next

/
Thumbnails
Contents