Petőfi Népe, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-08 / 106. szám
2 Vén diákok figyelmébe ajánlom BALLAGÁSOK IDEJE EZ. Magam is egy ballagáson voltam szombaton és úgy láttam, hogy az elmúlt negyven évben nem változott semmi. Pedig azt hihetné az ember, hogy a világ folyton alakul, esetleg fejlődik, tehát történik valami. Nem. a ballagok ugyanazokat a mondatokat hallják a beszédekből ma, mint amit negyven évvel ezelőtt. („Kilépni a nagybetűs életbe, az alma materre mindig emlékezünk, a szigorú, de igazságos tanárok, soha nem felejtjük el egymást, előttünk van a nagy próbatétel, stb.”) Nem folytatom. Szerintem az iskolaigazgatók ugyanazt a beszédet köröztetik egymást közt évtizedek óta. viszont a ballagó diákoknak ez egy igen nagy esemény, egyszeri, megismételhetetlen, megható és fontos. Őket kell igazán megbecsülni, mert tényleg nehéz dolgok várnak rájuk a mai világban. Lehet, hogy ezt tudják is. És való igaz, hogy majd úgy emlékeznek néhány év múlva egykori iskolájukra, mint a gyönyörök kertjére, a bQj>., dogság honára, oázisra a pusztaságban. Aztán kilépnek a nagybetűs életbe. (Soha nem értettem különben, hogy az élet mitől nagybetűs, aki segíteni tud ennek megfejtésében, azt szívesen fogadom.) Nem irigylem a mai fiatalokat, hacsak nem fiatalságuk okán. Nem lesz nekik könnyű, az biztos. azért elárulom a ballagók- nak, hogy az évek múltával a most igen friss tablójuk egyre hátrébb fog kerülni az iskola folyosójának falán, s amikor a kémiaszertár mögött találják meg, ha arra járnak, akkor már megöregedtek, az biztos. De ez a távoli jövő. MEGYEI KORKEF • VELEMENY Eltűnőben a tanyavilág? kutatás A Homokhátság sorsa függ e sajátos létforma jövőjétől Tanyán élni különös létforma, szép, nehéz, sokszor elviselhetetlen - de hozzátartozik Magyarországhoz. A megyei önkormányzat pénteki ülésén Kecskeméten dr. Csatári Bálint, az akadémia Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója tájékoztatta a képviselőket az általuk végzett tanyakutatásról, amelyben szerepet kapott a Lezsák Sándor által vezetett Lakitelek Népfőiskola is. Az írásos helyzetértékelést kiegészítő felszólalásában Csatári Bálint leszögezte, hogy ma a Duna-Tisza közén félszázezer tanyasi család él érdekképviselet nélkül, e sajátos gazdálkodási és települési létformának az állapota összessé gében kritikus Az életképe: módon gazdái általános elöregedés mellett jellemző, hogy megélhetési problémákkal küzdő fiatal városi családok költöznek ki. A kedvezőtlen folyamatok megállítása létkérdés, mert a sajátos tanyai létforma szereemlítette - ahol megőrizték a lappföldi szórványokat -, megoldásként pedig a tervszerű tanyafejlesztést, amelyhez elsősorban politikai akarat szükségeltetik, pénz pedig számos pályázati úton szerezhető. Felvetődött egy megyei önkormányzati tany^referensi állás megteremtése Is, amit támogatott dr. Balogh László, a közgyűlés elnöke. ■ Bálái F. István A név, amely megtiszteltetés és kötelez évforduló Tíz éve vette fel Széchenyi István nevét a gátéri általános iskola Immár tíz éve, hogy a gátéri iskola felvette Széchenyi István nevét. Urbán Istvánná polgár- mester a pénteki évfordulós ünnepségen mondott köszöntőjében hangsúlyozta:- A Széchenyi-név egyfelől büszkeségre jogosít, másrészt nagy teher, hiszen egy olyan személy viselte, akit Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett, s aki ma is csillagként tündököl a magyar köztudatban. Az anyák napi ünnepséggel és a Gátéron tanító pedagógusok második találkozójával egybekötött rendezvényen, az iskola volt és jelenlegi tanárai, tanítói és diákjai mellett meghívottként részt vett Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Pálin- kó Gyuláné, a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének vezetője, valamint a szomszédos települések iskoláinak igazgatói. A programokban gazdag eseményen felszólalt Feketéné Borbély Zsuzsa igazgató is, aki elmondta: a gátéri iskola számos pályázaton vett részt. Ezeknek a sikeres pályázatoknak is köszönhető, hogy több osztályterem mellett megújult az intézmény tornaszobája és számító- gépparkja. Lezsák Sándor beszédében hangsúlyozta: Gátér olyan község, amely az ország több mint másfél ezer hasonló kistelepülésével együtt minden évben megvívja harcát iskolája fennmaradásáért. ■ Sz. A. PETŐFI NÉPE - 2006. MÁJUS 8., HÉTFŐ HÍREK A-TÓL Z-IG Baja ÉRMÉSZEK Immár tizennegyedik alkalommal jönnek össze az éremgyűjtők a dél- dunatáji találkozón. Az Újvárosi ÁMK ad otthont a május 21- én, vasárnap 8-tól 14 óráig tartó rendezvénynek. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete bajai csoportja által szervezett hagyományos eseményen papír- és fémpénzek, kitüntetések, képeslapok és egyéb régiségek megcsodálására, cseréjére és adásvételére kerül sor. Az érdeklődők ingyen látogathatják a rendezvényt. Kiskunfélegyháza fórum a Haleszt és térségét érintő problémák, feladatok megbeszélése lesz a témája annak a lakossági fórumnak, amely holnap délután 5 órakor kezdődik a haleszi általános iskolában. A találkozón részt vesz Ficsór József polgármester, Kiss Jenő, a városüzemeltetési osztály vezetője, valamint Sipos Róbert, osztályvezető-helyettes, Palásti László, a félegyházi Volán-kirendeltség vezetője, Dékány Ferenc tanyavédelmi koordinátor, Halmi István bűn- megelőzési referens, Pallagi István mezőőr és Besze Tamás gazdasági főtanácsos. Kiskunhalas dimenziók a halasi Csipkeházban lesz látható Tóth Baranyi Csaba, kiskunhalasi származású festőművész Dimenziók I. című tárlata. A Kecskeméten élő alkotó önálló kiállításának megnyitója május 12-én délután 5 órakor kezdődik. A tárlatot megnyitja: Pintér Julianna, a kecskeméti Kisfaludy Károly Könyvtár Alapítvány igazgatója. Az alkotásokat május 31-ig lehet megtekinteni. Kiskunmajsa sporthorgászat Második alkalommal rendezték meg a majsai sporthorgászok a Brecska József-em- lékversenyt a Marisi-tónál. A negyven versenyző összesen 130 kg halat fogott. A legnagyobbat, egy 4,28 kg-os pontyot Király Zsigmond akasztotta meg. A győzelmet végül Farkas Sándor szerezte meg 15,62 kg-os halmennyiséggel. Kiskunmajsa vetélkedő A kistérség iskolásai mutatkoznak be azon a Ki mit tud? vetélkedőn, melyet a Kiskunmajsai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat szervezett. A vetélkedőt május 10-én tartják a majsai művelődési központban. Soltvadkerti varázslat: csettegők lettek a teherautók büntetőper Némelyik Mercedes huszonöt kilométer óránkénti sebességre volt képes csupán Mintegy kétszáz teherautó-tulajdonost állítanak ezekben a hetekben bíróság elé Kiskőrösön, mert jogtalanul kaptak „lassú jármű” rendszámot egy soltvadkerti ügyintézőtől. Őt egyébként év elején elítélte már a bíróság, most viszont a tulajdonosok következnek a perekben. A rendkívül nagyszámú vádlott miatt ugyanis több per indul egymást követően Kiskőrösön. Egyetlen eljárásban, és egy épületben tudniillik nem volt megoldható az igazságszolgáltatás a kisváros bíróságán. Ehhez legalábbis stadionra, igen sok időre, és tárgyalási napra lett volna szükség. így történt, hogy elsőként a „lassú jármű”- visszaélések egyik kulcsfigurája, a soltvadkerti polgármesteri hivatal egykori okmányügyi előadója ült a vádlottak padjára. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és egyedi azonosító jel meghamisítása miatt jogerősen ítélte el dr. Hegedűs Róbert, háromévi próbaidőre felfüggesztett, kétévi börtönbüntetést kapott. A 32 esztendős asszony - mint megállapította a bíróság - 2002-2003-ban teherautókat helyeztetett lassú járműként forgalomba. Miért volt erre szükségük a tulajdonosoknak? Nem csak a kedvezőbb súlyadó és felelősségbiztosítás miatt. Akárhogy Is nézzük: ez nem Mercedes. Hanem azért is, mert így nem évente, hanem ötévente kellett műszaki vizsgáztatniuk a teherautót, ami jelentős költségmegtakarítás. Nincs szükség a teherautókban kötelező tachog- ráfra, menetlevélre és bármilyen jogosítvánnyal vezethető a „csette- gő”. A bíróság szerint így került egyebek között IFA, Mercedes, UAZ, Csepel teherautókra olyan, speciális rendszámtábla, mely szerint ezek a járművek önerejükből mindössze 25 kilométeres sebességre képesek. Szinte nem akadt olyan megye Magyarországon 2002-2003■ Ötévente kellett vizsgáztatni, s ez jelentős megtakarítás. ban, ahonnan ne jelentek volna meg teherautó-tulajdonosok a soltvadkerti okmányirodában. A büntetőügy egyik érdekessége egyébként, hogy a rendőrségi vizsgálat kezdetekor házkutatást tartottak az előadónő munkahelyén. Ennek során 2,5 millió forintot találtak az íróasztala Fiókjában. Nem sikerült azonban bebizonyítaniuk a nyomozóknak, hogy az összeg nem a nő saját tulajdona lenne. Ezért sikkasztással nem vádolta meg az ügyészség, és visszakapta a házkutatás során lefoglalt milliókat is. ■ Noszlopy pe döntő jelentőségű a Homokhátság jövőjét illetően. Csatári Bálint a svéd és a finn példát kodó tanyák, szama csekély, ám halmozódnak a tanyás térségek társadalmi és szociális gondjai, mert az ■ Csatári Bálint jó példa ként a svéd és a finn megoldást említette.
