Petőfi Népe, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2006. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK SÉTA SAJTÓ ÉS TANULÁS A PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ ISKOLÁK: KECSKEMÉT: Általános Fogyasztási Szövetkezetek Orazágos Szövetsége Kereskedelmi, Közgazdasági SzakközépistoiaésKotifeiumtAfeoszI Búcsú a tekercsek között Véget ért a második SÉTA­tanfolyam A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium SÉTA-csoportja is ellátogatott a kecskeméten működő Szilády Nyomdába. Képünkön a napilapokat is nyomtató, több emelet magas WiFAG nyomdagép alagsorában a papíradagolást nézik az újságírótanoncok. Faragó Tamás műszakvezetőtől megtudták, hogy egy tekercs papír körülbelül másfél tonnát nyom és húsz kilométer hosszú. Az éjszakai túra annyira tetszett minden cso­portnak, hogy azzal is számolnunk kell: végül nyomdászok lesznek a sétásaink. Az ember ősi kényszert érez arra, hogy ha vala­minek vége van, akkor kiértékeljen, elemezzen, és minél több okosságot fogalmazzon meg. Én sem teszek másként, hiszen lapunk második SÉTA- kurzusa is befejeződött. Megyeszerte kétszázötven kö­zépiskolás részvételével hét héten keresztül folyt az okítás, melynek során az érdeklődők a nyomtatott sajtó rejtelmeiben válhattak expertté. (Itt szeret­ném megköszönni az iskolai mentorok kiváló munkáját is.) Mindenki annyit tanulhatott, amennyit akart. Meg merem kockáztatni, hogy sokan új szakmát kaptak a tanfolyam segítségével és elméleti tudá­sukat akár gyakorlattal is gya- rapíthatták. Nekem mindig üde élmény a középiskolások cikkeinek olva­sása. Nem a szokásos témák, nem a szokásos stílusban. És ami erre a korosztályra jellem­ző: szívesen próbálgatták, hol a határ. Mi az, amit még megír­hatnak és mi az, amit már ki­húzunk. Mártírjai is vannak a SÉTÁnak. Van, akinek a tanára nem értette a tréfát és azóta elég sok egyest kap az immár kevésbé lelkes újságírótanonc. Volt, akinek a cikkére reagálva komoly és tőkeerős vállalkozás sértődött meg. (És ezt akár el­ismerésnek is veheti a toll­forgató.) A SÉTÁ-nak te­hát egyelőre vége, nyári szünetet tar­tunk. Ősztől pedig új iskolákkal folytatjuk a sikersorozatot. ■ Gál Zita Már óvodában is szívesen boncolt sündisznót A ladánybenei Mohácsi Krisztián kiskora óta szor­galmas és céltudatos lurkó volt, így juthatott be a Kitaibel Pál biológiai és környezetvédelmi verseny nemzetközi döntőjébe. Nézzük a kezdeteket! Már óvo­dában is feltűnt Krisztián kör­nyezet iránti érdeklődése. Az óvoda udvarán például egy el­hullott sündisznó belső szerveit tanulmányozta megfigyelés cél­jából. Azután ezt, és az ehhez hasonló megfigyeléseit is­kolai környezet­ben, majd bioló­giaórákon is kamatoztatta. Nem érte be ennyivel. A kötelező tanórák mellett a helyi biológia-szakkört is erősí­tette, és levelezős versenyekben is jeleskedett. Később jött a középiskola, ahol Osza Gyöngyi tanárnő, fel­fedezve benne a tehetséget, be­nevezte a fent említett verseny­re. A rangos megmérettetésnek először a területi, a megyei, majd a nemzetközi fordulójába jutott be. Utóbbiban a tizenötö­dik helyet érte el. Jelenlegi célja, hogy bejusson az állatorvosi egyetemre, bár er­re még egy egész év a rendelke­zésére áll. A szex még mindig tabutéma az iskolákban Egyre kevésbé kapnak használható információ­kat a szexszel kapcsolato­san a fiatalok. Ebből kifo­lyólag rengeteg tinédzser­kori „baleset” történik. A megkérdezett háziorvosok szerint a tinik szégyenlősek, nem mernek érdeklődni. Talán attól is félnek, hogy kitudódik, milyen problémával fordulnak szakemberhez. Egy angol ma­gazin nemrég készített felméré­se meglepő hiányosságokat tárt fel a brit fiatalok fogamzásgát­lással kapcsolatos ismereteit il­letően. Nagy-Britannia a fiatal­kori terhességek számát tekint­ve a világon a második. A rang­sort az Egyesült Államok vezeti. Az iskolai szexuális nevelés, a szűk körű és rövid lejáratú egyéni kezdemé­nyezéstől eltekint­ve, a magyar is­kolákban hiány­zik. A problémá-' kát közelebb vihetjük a megol­dáshoz, ha az oktatási intézmé­nyekben sikerül az úgynevezett szexuális órák bevezetése, vagy az Oktatási Minisztérium által ajánlott videofilm-sorozat be­mutatása. Tény, hogy az 1960-as és 1970-es évektől kezdve egyre több szexuális felvilágosító könyv jelent meg, és ezek igen nagy példányszámban el is kel­nek. Ezen könyvek közé tarto­zik az 1984-ben megjelenő A pszichológus válaszol - szere­lemről, szexről című nagy si­kert arató könyv, melyet én szí­vesen ajánlok minden érdeklő­dő fiatal figyelmébe. Bolyai János Gimnázium (BJG) Kecskeméti Református Gimnázium (KRG) ____ Sz ent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola és Kollégium (EÚ)_________ TI SZAKÉCSKE: Móricz Zsigmond Általános Iskola. Szakiskola, Gimnázium és Oiátatthon (MZSi___________ KI SKŐRÖS: Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium (PSGI KUNSZENTMIKLÓS: Vftágh Gedeon Szakközép és Szakiskola (VGSZ) Kérészlárvák, ugrópoloskák és vízibolhák hada vízvizsgálat A kunszentmiklósi fiatalok évek óta figyelik a Bak-ért és az Átok-csatornát Iskolánkban 2003 óta végzünk vízvizsgálatot BISEL-módra. Ebben nagy segítség számunkra Polgár Sándorné tanárnő, aki ezt a képzést megsze­rezte, és alkalmazza a tantárgyában. Káldy G. Zsuzsanna, VG A BISEL-vizsgálat azt jelenti, hogy évente három alkalommal kimegyünk az Átok-csatorna és a Bak-ér partjára, mintát ve­szünk a folyóból, és megnéz­zük, milyen élőlények élnek benne. Ezek alapján határoz­zuk meg a víz tisztaságát. Mi fő­leg szemmel jól látható gerinc­telen fajokat vizsgálunk. A mai nap különleges volt a vízvizsgálók részére. Két fran­cia tanár, Jean-Pierre és Mirelle látogatta meg iskolánkat, hogy megismerje: nálunk hogyan tör­ténik a mérés. A csatornát láto­gattuk meg. Megmértük a víz hőmérsékletét és szemrevéte­leztük az élőlényeket. Találkoz­tunk kérészlárvákkal, ugrópo­loskával, valamint mintatartó edényeink a vízibolhák sokféle­ségét vetítették elénk. Megálla­pítható volt, hogy a víz - a sok szemét ellenére - elég tiszta. A városba visszaérve meg­látogattuk a helyi nevezetes­ségeket: a Virágh-kúriát, ahol A vízvizsgáló csapat jó hangulatban töltötte a munka idejét is. külföldi társainknak nagyon tetszett a régi öltözködés, a ré­gi eszközök, a gólyafészek, va­lamint a Kincses Krónika má­solatai. Megbeszéltük, hogy a termé­szet védelme nagyon fontos, nemcsak az állatok és a növé­nyek szempontjából, hanem miattunk is, hogy olyan világ­ban éljünk, ahol minden él és virágzik. Köszönjük ezt a felejthetetlen napot tanárainknak, és immá­ron külföldi barátainknak, akikkel a kommunikációs za­var ellenére remekül megértet­tük egymást. Rájöttünk, hogy céljaink azonosak, és a vizek tisztasága létkérdés. Létösszegzés juhásszal és kaszás Ahogy az em­ber öregszik, egyre több ba­rátját, család­tagját szólítja el a Kaszás. Ilyenkor szükségszerűen szá­mot vet az életével. Eltöpreng a múlt hibáin, felidézi a legszebb pillanatokat, az első szerelmet, és hasonlók. Tizennyolc évem­mel még nem vagyok egy ma­tuzsálem, jogos hát a kérdés, hogy miről és egyáltalán miért elmélkedek itt. De félre ezt a komolyságot! Lezárult egy érdekes idő­szak az életemben. Számomra véget ért a Petőfi Népét is ki­adó Axel Springer-Magyaror- szág Kft. médiaismereti prog­ramja, a SÉTA. Valószínűleg nem írok több „cikket” (hál’ Is­tennek! - mondják önök), nem veszek részt újabb szerkesztő­ségi és nyomdalátogatáson. Ar­ról a legnehezebb beszélni, hogy számomra mit jelentett ez a program, az a lehetőség, hogy megpillanthattam egy írásomat az újságban. ■ „A legfontosabb, hogy megtapasztalhattam azt az érzést: milyen, ami­kor ,kényszer’ hatására, időre kell írnia az embernek.” Az olvasóknak remélhetőleg sok érdekes cikket, Zita néni­nek (aki utálja, ha így hívják) pedig sok munkát. Talán a leg­fontosabb, hogy megtapasztal­hattam azt az érzést: milyen, amikor „kényszer” hatására, időre kell írnia az embernek. Ezernyi a téma, mégis nehéz al­kotni. Ha már itt tartunk, nincs több hely, ötlet sem, úgyhogy zárnám is soraimat egy alsó- szentgyörgyi juhász kedvenc mondásával, amit a SÉTA jel­lemzésére plagizálnék: NAGGYON CUKKOR VOLT! A dolgozók apró manókként szorgoskodtak séta-programunk végéhez ér­tünk. Zárásul ellátogattunk a Szilády Nyomdába, ahol a Pető­fi Népét és még sok más Axel Springer-újságot állítanak elő, hatalmas példányszámban és rengeteg munkával. Az MZS- sekkel érkeztünk az épületbe, ahol a dolgozók apró manók­ként szorgoskodtak az újság ké­szítése közben. Végigvezettek a nyomda egészén, majd egy tár­gyalóteremben ültünk össze és hogy ne csak „munkáról” le­gyen szó, esélyünk nyílt ismer­kedni a másik iskola képviselő­ivel. Sikeresen. Talán csak most fogtam fel igazán, hogy letelt a hét hét. Nem lesz többet SÉTA a csütör­töki 9. órám után és nem fo­gunk mindennap lemenni a ta­náriba az újságokért. Fáj, hogy hamar elmúlt ez a pár hét, de örülök, hogy sok élménnyel és tanulsággal lehettem gazda­gabb. ■ Reá, Áfeosz Az oldalt szerkeszti: Gál Zita Tel.: 76/518-226 E-mail: zita.gal@axelspringer.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents