Petőfi Népe, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-20 / 92. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK SETA - SAJTÓ ES TANULÁS 5 A PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ ISKOLÁK: Mennyit, miért, kinek és minek A lányoknak jobb az íráskészsége? A Petőfi Népe második médiaismereti tanfolyamán a Kecskeméti Református Gimnázium csoportja is részt vesz. Képünkön tanárukkal, PETRÓCZI LEÁVAL láthatók. A csapat 8-12. évfolyamig főleg lányokból áll, de a két szem fiú is állja a sarat. írásaikkal valószínűleg a Jövőben is találkozhatnak a pénteki Diákvilág oldalakon, hiszen többen is készülnek közülük kommunikációs szakra. Külföldön élő magyarok interjú Dr. Marosi László, a világhírű karmester Félegyházán járt kell tanulnunk? Régen még a gyere­keknek nem a tanu­lás volt az egyetlen feladatuk, hanem a szülőknek is se­gíteniük kellett a ház körül. Ma ez fordítva működik. Szülé­ink inkább tanulásra ösztönöz­nek bennünket és csak kevés feladatot bíznak ránk. Az isko­lában minél feljebb jutunk, an­nál nehezebb lesz és egyre több energiát kell belefektet­nünk a tanulásba. Minden nappal egyre több új dolgot tu­dunk meg a világról és min­dennap egyre több kémiakép­letet és fizikai definíciót alkal­mazunk. De van-e időnk min­denre felkészülni? Ha van egy ■ Tanuljunk egészségesen két órát odafigyeléssel. nap hat, hét óránk átlagosan olyan két óra, fél három körül érünk haza. Persze még ebé­delnünk is kell, tehát van há­rom óra, mire elkezdjük a ta­nulást. Azt mondják, hogy ta­nuljunk egészségesen két órát odafigyeléssel, de mi van ha ez valakinek nem elég? És mikor sétáljunk a szabadban? Dr. Marosi László (USA) márciusban járt Kiskun­félegyházán, hogy a fúvós- zenekarral egyheti közös munka után hangversenyt adjon és felvételt készít­sen a magyar rádióban. A koncerten Hidas Frigyes zeneszerző volt a díszven­dég, Fejes Krisztina pedig zongorán játszott. Endre Karolina 11.a, Áfeosz- Ön szerint világviszonylat­ban milyenek a magyar zené­szek, zenekarok?- Az oktatásnak köszönhető­en nagyon jó a hazai hangsze­res képzés. A Kodály-módszer- rel a zenei oktatás külön hangsúlyt kapott, és mély nyomok,a,t, hagyott a mai zenei világ­ban. Az egyéni hangszeres képzés során a magyar ze­nészek külföldi ze­nekarokba bejutva is megállják a helyüket.- Ön több nemzetközi díjat kapott, több nemzetközi szö­vetség elnökségi tagja, és több mint 20 CD-t készített a világ vezető zenekaraival, kiadóival. Milyen célokat tűzött ki maga elé, mikor a zenei pályára lépett?- Händel célja az volt, mikor megírta Messiás című da­rabját, hogy „Az embereket jobbá te­gye”. A zenei neve­lésnek is az a eélja, hogy művelje a szellemet, és ér­zékennyé tegye a művészetek iránt a következő nemzedéke­ket. Én sem mondhatok mást.- Mi inspirálja munkájában?- A zene közös öröme a zené­szekkel, közönséggel, szerzők­kel, kollégákkal. Minden földré­szen dolgoztam már, és a külön­böző kultúrák megismerése is sok energiát adott. A zene ösz- szeköti az embereket, és egy magasabb szintű kommuniká­ciós csatorna jöhet létre. A sike­res előadások is inspirálnak, rengeteg zenemű van, ami soha nem fárad el. Liszt Ferenc, Goe­the Faustját még ötvenévesen is újraolvasta, hiszen minden év­tizedre levetítve valami újat mondott neki. A művészi alko­tások örök emberi értékekkel bírnak! ■ A zene összeköti az embereket, és egy maga­sabb szintű kommunikációs csatorna jöhet létre. KECSKEMÉT: Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium ÍÁfeosz) _______ Bolyai Jáno s Gimnázium (BJG) Kecskeméti Református Gimnázium (KRG)____ Szen t-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola és Kollégium (EŰ) TISZAKÉCSKE: Móricz Zsigmond Általános Iskola, Szakiskola, Gimnázium és Diákotthon (M2S)____________ KI SKŐRÖS: Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium (PSG1 KUNSZENTMIKLÓS: Virátfi Gedeon Szakközép és Szakiskola (VGSZ) Az oldalt szerkeszti: Gál Zita Tel.: 76/518-226 E-mail: zita.gal@axelsprlnger.hu Egyszercsak ellepik az utcát a kis alienek! Igen kínos jelenet­nek lehettem tanú ja nemrég. Egy német lány szem­mel láthatólag nem találta azt az étter­met, amit keresett. Az első szembejövő fiút megállította és megkérdezte: Sprechen Sie Deutsch? Én eddig azt hittem, hogy ez egy teljesen evidens kérdés, és kiderült, hogy nem. A srác kétségbeesetten nézett rá, mintha egy fóldönkívüli állna előtte, majd elkezdett makogni valamit és elment. Én útba iga­zítottam a kis alient. Kifejezet­ten elégedett és büszke voltam magamra, hogy nem égtem be mások előtt. Sokan úgy gondolják, hogy a nyelvvizsgák csak a továbbtanu­láshoz és a diplomához kelle­nek, s mivel ők úgy sem men­nek főiskolára, nincs rá szüksé­gük. De ez nem igaz! A legvárat­lanabb pillanatban fogják letá­madni az embert ilyen kis E.T.-k, és a fentihez hasonló kér­désekkel gyötörnek meg. így az­tán kénytelenek vagyunk egy­két nyelvet megtanulni, hQgy ki­védhessük a fájdalmasnak tűnő ütéseket, s ha már sikeresen túl­éltünk egy ilyen megpróbálta­tást, boldogan mondhatjuk: jó dolog sprechelni! Balaton-parti feledhetetlen boldogságok Tavaly nyáron láttam egy nőt a Balaton-parton. Egymagában fo- cizgatott. És nem is nagyon hi­szem, hogy teljesen ép volt men­tálisan. De láttam rajta, hogy boldog volt, mert játszhatott. Mi meg... Csokorba szedhetjük a fe­ne nagy egészségünket, a ko­csit, a lakást, a barátokat, a nya­ralót, meg miegymást! Mert a boldogság ritka madár! Főleg ma. ■ Kövesdi Dóra, 11/D, BJG Brazil cserediákként Kecskeméten kalandvágy A latin leányzó interneten tartja a kapcsolatot az otthoniakkal Vajon miért dönt úgy az ember, hogy elhagyja szü­lőhazáját és egy másik or­szágban tanuljon? És mi haszna van ebből? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Carolina Rodrigues Alves-zel, a Bolyai János Gimnázium 11/C-s brazil cserediákjával. Nyitrai József, 11/C Bolyai- Mi vitt rá, hogy elhagyd az otthonod, és egy másik or­szágban tanulj?- Szeretek utazni, új kultú­rákkal megismerkedni. A prog­ram által kizökkentem a szürke hétköznapokból és egy teljesen más világba kerültem. Ezt na­gyon jó dolognak tartom, mert minél többet tüdők meg mások­ról, annál jobban megismerem önmagamat.- Nincs honvágyad?- Már nincs. Régebben gyak­ran volt, de sokat segített, és se­gít, hogy mindennap tudok be­szélni a családommal és a brazí­liai barátaimmal az interneten.- Miért Magyarországot vá­lasztottad?- Az igazat megvallva nem én választottam. Későn jelentkez­tem a csereprogramra, ezért várnom kellett. Az első adandó alkalmat kihasználva jutottam el Magyarországra. Semmit nem tudtam róla, de azt mond­tam: Miért ne? Gyerünk oda!- Mi a véleményed a magya­rokról?- Barátságosak vagytok és se­gítőkészek, bár kissé ridegek is. Aminek nagyon örültem, hogy szinte mindenki szereti Brazíli­át. A brazilok azonban egészen mások. Többet szórakozunk, többet nevetünk együtt. Bizo­nyára a latin vér és az éghajlat miatt. Közvetlenebbek az embe­rek otthon. Ha egy buszon le­ülök valaki mellé, elkezdünk be­szélgetni, és lehet, hogy találtam is egy új barátot.- Kiknél laksz?- Egy nagyon kedves párnál. Nagyon jól érzem magam ná­luk, érzem, hogy a szívükön vi­selik a sorsomat. Segítőkészek is, például mindig segítenek magyart tanulni.- Tanulsz magyarul?- Természetesen tanulok. Vagyis próbálkozók, de na­gyon nehéz.- Vannak számodra különle­ges szokásaink?- Van néhány, de éz termé­szetes. Például furcsa volt az, hogy mindig levest esztek ebéd előtt, leveszitek a cipőtö­ket, mikor bementek valakinek a házába, és karácsony éjjel templomba mentek. De már megszoktam ezeket.- Mik a terveid a jövőre néz­ve?- Miután visszamegyek Bra­zíliába, újságírónak szeretnék tanulni. Jó lenne még egy má­sik országot is megismerni, meglátogatni néhány hónapra, de ennek kicsi az esélye. Svédországban minden másképpen megy érettségi A szüleimnek köszön­hetően szerencsém volt és az ál­talános iskolai tanulmányaimat külföldön, Svédországban vé­gezhettem. Három és fél éve köl­töztünk vissza Magyarországra. Sokat hallottam a magyarorszá­gi szigorú iskolákról, nagyon meg is voltam ijedve, hogy mi lesz. Az interneten kinéztük a Virágh Gedeon Szakközépisko­lát. Az internetes honlapja elég szimpinek tűnt. Gyorsan eljött a nagy nap, az évnyitó. Ahogy odaértünk lát­tam ám, hogy mindenki fekete­fehérben van, akár csak a ping­vinek. Én egy kicsit kilógtam a sorból fehér szoknyában és kék topban. Amit pedig a szigorú­ságról hallottam be is bizonyoso­dott. Teljesen másképp folyik a tanítás, mint Svédországban. Nincs idő egy- egy témával mélyebben foglal­kozni. Úgy gondolom, hogy a sok izgalom és félelem elveszi a tanuláshoz való kedvet. Most érettségi előtt állok, és azon gondolkodom, hogy mire jó ez az utolsó nagy hajsza. Négy év alatt eleget lehet bizonyítani, így szerintem az érettségi nem szükséges. Szerintem hiába az itteni kemény iskolarendszer. A másik módszerrel ugyanezt a tudást meg lehet szerezni, csak nyugodtabb és kreatívabb kö­rülmények között. Svédországban teljesen másképp van. Ott nem kellett izgulni mindennap, mivel nem óráról órára kellett dolgozni, hanem egy témával hosszabb ideig foglalkoztunk. Ez idő alatt magunk kerestük az agyagot különböző forrásokból. A téma végén pedig a munkát be kellett mutatni a tanárnak és az osztálynak vala­milyen módon. így az iskola hangulata sokkal lazább, barátsá­gosabb és közvetlenebb a kapcsolat a tanárokkal is. Érettségi ott nincs, hanem az utolsó év jegyeit veszik figyelembe a to­vábbtanuláshoz, és ez így igazságos. Carolina Rodrigues Alves,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents