Petőfi Népe, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

7 PETŐFI NÉPE - 2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT HÚSVÉT feltámadás Az élet győzedelmeskedik a halálon. A húsvétnak azonban van egy mélyebb üzenete is: a szereteté. A hagyomány szerint a megtestesült Isten életét adta az emberiségért. HÚSVÉT, A LEGNAGYOBB AJÁNDÉK A legnagyobb szeretet azé, aki életét adja bará­taiért - áll a Bibliában. Krisztus feltámadásának ünnepe az ősi termékeny­ségrítusokból fejlődött ki, a húsvét számos szimbó­lumával együtt. Rados Virág Feltámadás. Az élet győzedel­meskedik a halálon, a létezés az elmúláson, az ember sorsa jobb­ra fordul. Ebben a hitben gyöke­rezik a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe. A közép­pontban Jézus Krisztus áll, aki szenvedésével, halálával és feltá­madásával megváltotta bűneitől az emberiséget, az örök élet re­ményét hintve el a szívekben. Nem véletlen, hogy a húsvét tavaszi ünnep. A régi korok em­bere ezer szállal kapcsolódott a természethez: örök körforgásá­ban, a tavasz és a tél kettősében az élet és a halál párhuzamát lát­ta. A tavaszi napéjegyenlőséggel hosszabb lett a nap útja, eljött a fény, és vele a megújulás. A ter­mészeti népek különböző rítu­sokkal ülték meg az eseményt. Isteneik élete, halála és feltáma­dása a természet örök ritmusát követte. A keresztény ünnep közvetlen történeti előzménye a zsidó hús­vét, héberül pészah. A szó kike­rülést jelent, jelezve, hogy ezen a napon menekült meg a zsidó­ság az egyiptomi rabszolgaság­ból. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott Egyip­tomra, és minden elsőszülött fiú­gyermeket megölt. Ez volt a tize­dik csapás, amellyel Isten figyel­meztette a fáraót: nem tarthatja tovább fogságban az ő választott népét. Pészah éjszakáján a zsi­dók frissen leölt bárányt ettek, amelynek vérével megkenték aj­tajukat. így a csapás őket elke­rülte. A húshoz kovásztalan ke­nyeret készítettek - nem volt idő megkeleszteni a tésztát. Mene­külni kellett. A szabadulás emlékére ülik meg a zsidók az ünnepet min­den évben. Jézus is a pészahra érkezik Jeruzsálembe. Csak­hogy ezúttal ő a húsvéti bárány, aki az egész emberiség bűntől p 3 2 A hímestojás termékenységi szimbólumból lett a fiúknak adott jutalom. vidéken kereplőkkel he­lyettesítettek. Nagypéntek, Jézus halá­lának napja gyászünnep. Az oltárt a templomban fe­ketébe burkolják. Az em­berek kimennek a falvak szélén lévő kálvária­dombokhoz, és eljátsz- szák Krisztus keresztvi­telének útját. A megvál­tó ugyanis a jeruzsálemi Kálvária (más néven Gol- gota) hegyre cipelte föl a t nehéz keresztet. r Nagypéntekhez kötődnek a « Mária-siralmak is. Mária az anyai fájdalom megtestesítője korokon át, amint a feszület tö­vében fiát siratja. Egyik legré­gibb magyar nyelvemlékünk­és haláltól való megszabadulá­sáért áldozza fel magát. Ezért öl­tött emberi testet karácsonykor, ezért vette magára mindenestül az emberi létezés keresztjét. Is­tállóban; szalma között született, mint a legutolsó koldus, és sza­márháton - az akkori uralkodók közlekedőeszközén - vonul be tanítványaival a szent városba. Dicsőségesen, akár egy király. Figurája így szólít meg azóta is oly sokakat a világon. Személyé­ben mindenki megtalálhatja azt, amivel azonosulni tud. Jézus fogadtatása Jeruzsálem­ben méltó is egy királyéhoz. Ta­nításainak, csodáinak akkorra már nagy híre van, a nép pál­maágakat lenget előtte, mint a béke szimbólumát. Virágokat hintenek az útjába - ezért ne­vezzük nagyböjt utolsó va­sárnapját virágvasárnap­nak. A hűvösebb éghajla­tú országokban barka helyettesíti a pálmát, vi­rágvasárnapkor máig elterjedt szokás barka­ágat szenteltetni. Jeruzsálemben Jé­zust elárulják, elfog­ják, megkínozzák és megölik. A dicsőséges bevonulást a mélysé­ges mély megaláztatás követi. A kereszthalállal a legutolsó bűnözőket büntet­ték, az emberré lett Isten ezt vállalta. Nagycsütörtökön, Jézus elfogásának estéjén elhallgat­nak a harangok, amelyeket sok Locsolóversek nyakra-főre KOMMUNISTA: „Zúg a traktor, szánt az eke, Elvtársnő, locsolhatok-e?” ROMANTIKUS: „Kelj jel párnádról, szép ibolyavirág, Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával, Teljen a talicskám sok szép piros tojással!” KACSKA RÍMES: * „Sivatagban él a teve, Locsolkodni jöttem, hehe!” ben, az Ómagyar Mária-siralom- ban áll: Világnak világa, virág­nak virága, / Keserűen kínzatul, vasszegekkel veretül. Szombat este már a feltáma­dást várja a körmeneten dicsőí­tő dalokat éneklő gyülekezet. Ek­kor törik meg a negyvennapos böjt is, amely a húsvétot megelő­zi, és amelyről az ünnep a ma­gyar nevét kapta (nem szabad húst enni). Nagyszombaton sok háznál a vacsoraasztalra kerül a füstölt sonka, a torma, a tojás. Húsvét vasárnapja a feltáma­dásé. A katarzis kiteljesedik: a legnagyobb felmagasztaltatás következett el p legmélyebb meg­aláztatás után. Sok országban e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején szokás várni. A hie­delem szerint a horizonton elő­bukkanó nap magának a feltá­madásnak a bizonyítéka. S aki jól figyel, meg is látja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. „Úgy szerette Isten a világot, hogy az egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz, annak örök élete legyen” - áll a Bibliában. Já­nos apostol pedig ezt írja egyik le­velében: „Szeretteim, ha így sze­retett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást”. Mindez a nem hívőknek is so­kat jelenthet. Hiszen a keresz­ténység óta a húsvét nem pusz­tán a megújulás ünnepe, hanem főként az áldozatos szereteté. Ami mindnyájunk számára a legnagyobb ajándék. Termékenység, kölnivíz, piros tojás akárcsak jézus születése ün­nepének, a karácsonynak, a húsvétnak is megvan a más­napja. Húsvéthétfővel a ha­gyomány szerint a vallásos elmélyülést követik a világia­sabb aktusok Ilyen például a locsolkodás. A szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. XVI. Benedek pápa nagycsütörtökön áldást osztott Rómában. A legények régebben csapat­ban járták a falvakat, alapo­san megöntözve a lányokat. Volt, amikor egy egész vödörrel loccsantottak rájuk A lányok visongva menekültek, de per­sze tetszett nekik a móka. Há­lából, hogy nem maradtak szá­razok, azaz tetszetősnek talál­tattak hímestojással jutalmaz­ták a fiúkat. később a vödör és a víz helyett a kölnisüveg hódított, de a to­jás megmaradt. Igaz, a fiúk fá­radozásaikért aprópénzt is kaptak jutalmul, markukba vagy egy kis zacskóban. A lá­nyok évről évre izgatottan les­ték eljön-e megöntözni őket szívük választottja. Mindkettő, a víz és a tojás is a termékeny­ség szimbóluma. Honnan ugrott elő a húsvéti nyúl? Német közvetítéssel került hozzánk a nyúl hagyománya. A húsvéti nyúl eredete ködbe vész. Az ünnep termékenység­gel kapcsolatos vonatkozásá­ban magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli ál­lat, a Holddal is kapcsolatba hozható, mely égitest ugyan­csak a termékenység szimbólu­ma. Nyúl és tojás ősi kapcsola­tát a kutatók a germán hagyó mányok alvilági istennőjének legendájában látják Eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négy­lábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú lény hozzánk német közvetítéssel került, de felbukkanását ho­mály fedi. Az is lehet, hogy té­vedésről van szó, mert régen egyes német területeken hús- vétkor szokás volt gyöngytyú­kot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. A nyuszit mint húsvéti jelképet először a ló. századi Németországban hasz­nálták. Kétszáz évvel később itt készítették el az első ehető cukomyulat A középkori Né- metországban alakult ki az a szokás is, hogy a gyerekek ko­sárfészket készítenek, amelybe az éjszaka leple alatt a húsvéti nyúl ajándékot (többnyire szí­nes tojást és édességet) rejt.

Next

/
Thumbnails
Contents