Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-30 / 75. szám
8 2006. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK PETŐFI NÉPE Példa nélküli összefogás a Homokhátságért Akadémikusok, kutatók, szakemberek, térségi polgármesterek, államtitkárok és egy szakminiszter részvételével kétnapos konferencia zajlott Kecskeméten, melynek témája a térség vízgazdálkodásának jövője volt. A konferencia házigazdája dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke az eseményen aláírta Kolber István területfejlesztési és felzárkóztatási tárca nélküli miniszterrel azt a megállapodást, mely szerint a Homokhátság öt- százmillió forintot kap az uniós pályázati tervek előkészítésére és tervezésére. A homokhátsági ember küzdelme a kitartás és az elszántság méltó példája, de nemkülönben gondolkodik a térség problémájáról a megyei vezető sem, hiszen én is sokszor azt hittem az elmúlt tizenöt év alatt, hogy nincs tovább, mert a program úgy elakadt, hogy már senki sem hitt a feltámasztásában - mondta dr. Balogh László, a Homokhátság 2006 konferencia megnyitásakor. Pedig kétségtelen, hogy a hetvenes évek óta süllyed a talajvíz, csökken a csapadékos napok száma, miközben csak a tanulmányok gyűltek a szakemberek fiókjaiban - hangsúlyozta. 1996-ban aztán elkészült a cselekvési program, összefogtak a megyék is az ügyben, aztán 1998- tól négy évig csak az esőben bízhattunk, mert nem történt semmi. 2002-ben az ENSZ félsivatagos térséggé nyilvánította a Homokhátságot. Ekkor bebizonyosodott, hogy állami pénz nélkül nem történhet érdemi előrelépés. 2004-ben négyszázmillió forint került be a költségvetésbe, 2005-ben hat- százmillió, majd 2006-ban megtörtént az eddigi legnagyobb előrelépés, mert a Homokhátság bekerült a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, a kiemelt térségek közé. Mindezért, hogy a Homokhátság programja idekerült, köszönet a tudósoknak, vízgazdálkodási szakembereknek, kutatóknak, mert segítették ezt a lobbitevékenységet, mert csak így tudta áttörni a politika vastag falát, valamint köszönet érte Lezsák Sándornak, aki pártpolitika-mentesen, mindig is felvállalta a Homokhátság ügyét. Glatz Ferenc akadémikus szerint nem figyelünk eléggé, miközben a világ egy életszemlélet-váltáson megy keresztül. Ennek az ára, hogy bárhol is nyúlunk a földhöz, a levegőhöz, a vízhez, annak ára van, és az valahol, lehet, hogy több ezer kilométerre, de jelentkezni fog. Ilyen komplex probléma a Homokhátság is - tette hozzá, amely téves gazdálkodási út megválasztása által okozott kárt a környezetének, és most csökkenő talajvíz, sivatagosodó föld, elnéptelenedő tanyák jellemzik. A krízis olyan súlyúvá vált, hogy rá kellett jönnünk, nekünk, kutató tanárembereknek: lépnünk kell, és fel kell hívnunk a politika figyelmét a szükséges lépések megtételére. Ehhez azonban szükség van erős térségi vezetőkre, szakemberekre, mert a Dunának, Tiszának nem pártjai, hanem partjai vannak - hangsúlyozta. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: rá kellett jönnünk, hogy az országot nem lehet Budapestről fejleszteni. A 2007-2013 között megnyíló uniós források óriási lehetőséget teremthetnek ennek a térségnek a felzárkóztatására, de ehhez valós decentralizált pénzelosztásra van szükség - hangsúlyozta. A térség mozgatórugói, véleménye szerint, a versenyképes városok és az infrastruktúra. Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára szerint a szaktárca mindig is kiemelten kezelte a HomokDr. Balogh László Csatári Bálint nem veszített a humorából. Akadémikustalálkozó. Alföldi László és Glatz Ferenc professzor. Államtitkárok. Gombos András és Pásztohy András. hátság ügyét. Pályázati úton megkezdődtek a csatornák, vízátfolyások karbantartására szánt pénzek kifizetései. A múlt évben beadott pályázatokra eddig négyszázkilencvenket- tőmillió forintot fizettek ki Bács-Kiskun megyének, az öntözésfejlesztéshez pedig kettő- százmillió forinttal járult hozzá a tárca. Hozzátette: a támogatások mellett egy változásokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági felfogás is szükséges Gombos András, a Környezet- védelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára az új szennyvízkezelési eljárások mihamarabbi bevezetését szorgalmazta, illetve a tisztított szennyvizek hatékonyabb fel- használását. Csatári Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet igazgatója előadásában a tanyák és a vidékfejlesztés összekapcsolási lehetőségeit vázolta fel. Véleménye szerint meg kell találni a tanyák új szerepét, mint a városlakók második otthonát, ehhez azonban el kell végezni a szükséges infrastruktúra-bővítést, illetve a sajátos alföldi hangulat megteremtésével nagyobb teret kell adni a falusi turizmusnak. Hozzátette: a tanyavilág most kettős arculatot mutat, mert egyre több Dallas-birtok épül, és egyre több elszegényedett, földhöz nem értő munkanélküli költözik ki kényszerből a tanyákra. Hangsúlyozta: a Homokhátság komplex ügy, és nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kérdés is. Rónay István vízügyi szakember, főosztályvezető szerint rendezni kell az engedély nélküli vízhasználatok ügyét is, mert nem tudjuk, hogy hány fúrott kút van, és mennyi vizet vesznek ki belőle felhasználóik. Hangsúlyozta: komplex tervekre van szükség, mert az nem működik, hogy az egyik területen vízbőség van, a másikon pedig elkerülhetetlen az öntözés. ▲ A vendégek Tóth Sándor fotóművésznek a Homokhátság életéről készült felvételeit is megtekinthették. Dr. Balogh László és Kolber István aláírta a Homokhátság tervezési és pályázati előkészítéséről szóló, ötszázmillió forintos támogatási szerződést.
