Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-20 / 66. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ 11 GAZDAKÖRBEN A sajtóban nyíltan hirdetnek a külföldiek Tudunk-e vigyázni a termőföldünkre? - ez a kérdések kérdése a magyar jövőt illetően. A földtörvény 2002-es módosítása nem csupán kiskapukat nyitott a külföldiek előtt, hanem - egy látszólagos tilalmi időszak letelte után - a nagykaput tárja ki közülük azok számára, akik nálunk akarnak birtokot szerezni. Kiskapuk is nyíltak természetesen: egy angolnak mondott) befektetői csoportnak Magyarországon már 12 ezer hektár termőföldje van, amelyet strómanok útján szerzett, akik az uniós és nemzeti támogatásokat is fölveszik számára. Mint névtelenséget kérő informátorunk elmondta: a vevők nem válogatnak, nem törekszenek nagy táblák megvásárlására, egy-egy faluban akár egyhektáros darabbal is beérik. A Magyar Mező- gazdaság egyik számában az adok-veszek rovatban olyan külföldiek hirdetése látott napvilágot nemrégiben, akik 3 ezer hektárig óhajtanak földet venni. Kiskunhalason is megalakult a gazdakör HALASI GAZDAKÖR névvel újabb helyi érdekvédelmi szervezet alakult a megyében a napokban. Elnöknek Rédei Ferencet választották meg, a helyettese Dózsa Tamás lett. Sikeres tevékenységet kívánunk a gazdatársaknak. Ránk erőltetik a gmo-növényeket? öröklés A gén az egyes öröklődő tulajdonságokat meghatározó tényezők egysége az élő szervezetekben. Külső behatásra vagy ismeretlen okok folytán a gének megváltozhatnak, mutáció jöhet létre, ami kóros tulajdonságok megjelenését eredményezheti. A mutációk öröklődnek, de a hatásuk sokszor csak a későbbi generációkban észlelhető. A fentieket egy régebbi kiadású lexikonból ollóztam. Ma már tudjuk, hogy a növények tulajdonságait ilyen úton megváltoztató „külső behatást" géntechnológiai módosításnak nevezik. Ez az a módszer, amellyel egy élő sejtbe új tulajdonságért felelős idegen gént juttatnak be mesterségesen. (Például a gmo-kukorica génjébe valamely baktériumét.) Ezt a sejt a szaporodása során a saját génjeinek megsokszorozásakor szintén megsokszorozza és továbbörökíti az utódsejtekbe. A géntechnológiai módosítás (amit molekuláris klónozásnak is szoktak nevezni) lehetőséget nyújt nem rokon fajok génjeinek átültetésére is. „A köznapi beszédben, sajtóban használják a génmódosított, génmanipulált, génpiszkált és egyéb kifejezéseket, melyek a közvéleményt gyakran negatív irányban befolyásolják. A mezőgazdasági célú géntechnológiai módosítás szorosan kapcsolódik az élelmiszer- és takarmányiparhoz, mivel az így létrehozott új növények élelmiszereink vagy taHazai állat- és növényfajokból biztonságos élelmiszereket akarunk. karmányaink alapanyagaként szolgálhatnak.” Az utóbbi két mondat betű szerinti idézet a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium internetes honlapjáról, a Gmo - kérdések és válaszok című fejezetből. Nem kell hozzá sasszem, hogy ezekből a mondatokból kiolvassuk, miként viszonyul az FVM a génmanipulált növények használatának kérdéséhez. Maga a miniszter egyszer korábban azt mondotta, hogy Magyarországnak kell a génmanipulált vetőmagtermesztés európai centrumává válnia. Később a gmo-k hazai elterjesztésének ellenzőjeként is megnyilvánult. Sajnálatos, de mostanra már attól kell tartanunk, hogy mindegy, miniszter úr mit gondol a gmo-król, hiszen az Európai Bizottság a tagországok ellenzését figyelmen kívül hagyva, 2006 elején fejet hajtott az USA és a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) akarata előtt, és egy amerikai génmódosított kukoricafajtát - közvetlen emberi fogyasztásra is - beengedett az unió területére. Ezt megelőzően Németországban tavaly 360 hektáron termesztettek gm- kukoricát, az idénre pedig 1536 hektárra jelentettek be. Nálunk - az FVM honlapja szerint - a géntörvény 1999. évi hatályba lépése óta 30 engedélyt adtak ki a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság állásfoglalása alapján, kísérleti vagy kutatási célra. Az EU-csat- lakozásig az ország mentes volt a gm-termékektől. S a többi közt ez utóbbi tényből fakadt a magyar mezőgazdasági termékek korábbi piac- képessége. A nyugat-európaiakhoz képest tiszta, nem agyonvegyszerezett talajokon termelünk még ma is - de a gmo-mentesség az említett döntés miatt komoly veszélyben forog. A menetrend szerint az idén a parlamentnek meg kell alkotnia a koegzisztencia- törvényt - ez szabályozná a hagyományos, a bio- és a gmo- fajták egymás melletti termesztését -, de ez nem védi meg mezőgazdaságunkat a gmo-elszennyeződéstől. Ezt „A magyar gazda élni akar!” című konferencián márai Géza professzor is kifejtette Bugacon. A vetés, a virágzás, a termés szállítása, a tárolás - mind olyan alkalmak, amikor a fertőzés bekövetkezhet spontán módon is. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Első lépésként minden egyes magyar település önkormányzatának jogszabályban meg kell tiltania, hogy a határában gmo-kat termesszenek. Erre megvan a jogi lehetőség. (Persze kérdés, hogy ha ez megtörténne, hozná-e a várt eredményt?) Ebben az ügyben mozgalom bontakozott ki s már 30 felett van a gmo-kra nemet mondó települések száma. A tét óriási: az egész Kárpát-medence mezőgazdasága fertőzötté válhat! Hogy mi a baj a gmo-kkal? Az, hogy a hatásuk kiszámíthatatlan, ha bekerülnek a táplálékláncba. Több mint érdekes cikket közölt a génmanipulációról, az eljárásban rejlő iszonyatos lehetőségekről a Demokrata február 23-i száma: William Engdahl Németországban élő texasi jogász-közgazdász nyilatkozatát. Az amerikai befektetők „áldásos” tevékenysége folytán Argentínában a sokszínű mező- gazdaság, a virágzó családi gazdaságok helyén óriásbirtokok jöttek létre az utóbbi 20-25 évben, ahol ma már génmanipulált szóját termelnek az összterület felén. Az egykori jólét helyén terjed a szegénység, az alultápláltság, sőt éhínség is kitört már. (Ez az a „dél-amerikai modell”, amelyből a magyar családok nem kérnek.) Az interjúalany elmeséli, hogy létezik már spermaölő gm-kukorica is, amellyel adott helyen meg lehet akadályozni az új generációk világra jöttét. A génmanipulációt ki lehet használni a biológiai fegyvertár bővítésére. A Brit Orvosi Társaság már 2004-ben felhívta á figyelmet: a világ csak néhány évre van olyan szörnyű - a gmo-kon alapuló - biológiai fegyverektől, amelyek képesek arra, hogy csak azokat az embereket ölik meg, akik egy adott népcsoporthoz tartoznak... Tűrjük-e, hogy ránk erőltessék a génmanipulált mezőgazdaságot, a gmo-kat tartalmazó élelmiszereket!? ■ A. Tóth Sándor Petőfi Népe A szavunkat adj\ MA! Március 20-án, hétfőn a Petőfi Népe új székháza ügyfélszolgálatán minden (személyesen feladott, maximum 4 soros) lakossági apróhirdetés 48 forintba kerül. Ne a szóbeszédnek higgy! Légy a fültanúnk? A Térerőpróbamárcius 1-től r és a kapcsolódó nyereménwjétékfól 3 www.vi meghirdetett helyszínein taBaszódhátsz. A nyel akik a helyszínen a tesztetUBBazték és az adattá A részvétel feltételeiről oldalon, vagy a Térerőprdba itékban azok vehetnek részt, teljes körűen kitöltötték. Győződj meg a saját füleddel arról, hogy mire képes a Vodafone hálózat! Jelentkezz az országos Térerőpróba 256 helyszínének egyikén, és térj haza személyes tapasztalatokkal, na meg egy értékes nyereménnyel! A Térerőpróba következő helyszínei: 2006. 03. 21. lakltelek, 7.30-10.00 Piac tér Tiszaalpár, 11.00-13.30 Szent I. tér, ABC előtt 2006. 03. 23. Dunavecse, 11.00-13.30 Hősök tere Solt, 15.00-18.00 Kossuth L. út és Posta u. kereszteződése 2006. 03. 25. Izsák, 7.30-10.00 Szabadság tér Dunapataj, 11.00-13.30 Ordasiútl. Harta, 15.00-18.00 Széchenyi u. 48.. ABC Kisáruház előtt 2006. 03. 26. Tompa, 7.30-10.00 Szabadság tér. lármesterí Hivatal környéke Cykút, 11.00-13.30 :őfi tér ijós. 15.00-18.00 Köztársaság tér YOdafone
