Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-18 / 65. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. MÁRCIUS 18., SZOMBAT 9 KISKUNFÉLEGYHÁZA Ma is élnek '48 eszméi beszélgetés Ficsór Józseffel, Kiskunfélegyháza polgármesterével Jelentőségét tekintve március 15. kétségtelenül legnemzetibb ünnepünk. Az 1848-as forradalom először tömörítette egységbe a nemzetet, egyben azt is bebizonyította, hogy a magyar társadalom képes és kész saját sorsának irányítására. Ráadásul a forradalom vezetői nem a hagyományos rendi politikai elitből kerültek ki, hanem többségükben fiatal, húszas éveikben járó fiatalok voltak. A márciusi ifjakat egyszerre jellemezte az elkötelezett hazafiság és az európai látókör.- Mit jelentenek Kiskunfélegyháza számára a 158 évvel ezelőtti események?- A város minden évben nagy előkészületeket tesz arra, hogy méltóképpen emlékezzen az 1848-as forradalomra, és az azt megelőző, illetve követő eseményekre. így volt ez idén is. Kiskunfélegyháza számára különös jelentőséggel bír a márciusi ifjak ünnepe, hiszen itt született, itt nevelkedett a lánglelkű forradalmár költő, Petőfi Sándor. Nem véletlen, hogy a helybeliekben ma is élnek a ’48-as eszmék. Tudni kell továbbá, hogy 1848-ban Kiskunfélegyháza élen járt az újoncállításban, és számos bátor honvéd is öregbítette a város hírnevét. Többek között Boczonádi Szabó József, a későbbi honvédtábornok. Ugyanakkor a város egyike volt azoknak a településeknek, amelyek tiltakozva az országgyűlési döntés ellen, díszpolgárukká választották Kossuth Lajost. Büszkén teszem hozzá, Félegyháza volt az egyedüli város, melynek levélben mondott köszönetét a „turini remete” a nemes gesztusért. A szabadon élő, számos kiváltságot élvező kiskunokat kezdettől a szabadságszeretet, a szabadság utáni vágy jellemezte. Nem véletlen, hogy a szabadságharc leverése dacára az 1848-49-es eszmék végigkísérték Kiskunfélegyháza történelmét.- A múltba való visszatekintés, a szokások, hagyományok ápolása többnyire valamilyen céllal történik. Félegyháza esetében melyek ezek?- Tulajdonképpen éppen a hagyományokból táplálkozva tartottuk fontosnak, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben nagy hangsúlyt fektessünk olyan történelmi értékeink megőrzésére, mint a redemptio, vagy a városalapítók napja. Ennek szellemében keltettük életre azt a hagyományt is, amit a jászok és nagykunok már rég visszaállítottak, nevezetesen: az elmúlt évben újra kiskunkapitányt választottunk, Félegyháza polgármestereként pedig összehívtam a kiskun településeket, és megalakítottuk a Kiskun Ön- kormányzatok Szövetségét. Folytatásképpen néhány hete létrehoztuk a Félegyházi Kiskun Huszár Bandériumot, melynek elnöki teendőivel Ván Jenőt, a jelenlegi kiskunkapitányt, Félegyháza alpolgármesterét bíztuk meg.- Többévnyi kihagyás után, idén ismét együtt, közösen ünnepeltek a félegyháziak Hogyan sikerült újrateremteni az egységet?- 2002 óta Kiskunfélegyházán a március 15-ei ünnepségeket - sajnos - a politikai megosztottság jellemezte. Ehhez tudni kell, hogy egy korábbi megállapodás alapján március 15-én rendszerint én, augusztus 20-án Endre Sándor országgyűlési képviselő úr mondott ünnepi beszédet. Idén jelzés érkezett hozzám, hogy amennyiben nem én mondom az ünnepi beszédet, megteremtődhet a politikamentes együtt ünneplés városunkban. Egyetértettem a felvetéssel, ezért felkértem Tóth Gyulánét, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagját, hogy helyettem ő mondja el az ünnepi beszédet a főtéri rendezvényen. Döntésemet a márciusi ifjak vezérszólama motiválta, akik a tizenkét pont fejlécét uraló: „Mit kíván a magyar nemzet?" kérdésre a következőt válaszolták: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”- Túl vagyunk az eseményeken, lezárult az ünneplés. Menynyire elégedett az idei megemlékezéssel?- Meggyőződésem, hogy idén is sikerült programokban gazdag rendezvénysorozattal megemlékeznünk az 1848-as forradalomról és az azt követő szabadságharcról. Egyébként minden évben fontosnak tartom, hogy méltóképpen fejet hajtsunk a forradalom és a szabadságharc egykori előkészítői és hős résztvevői emléke előtt, egyrészt a város történelme okán, másfelől az elődeink által ránk hagyott, értékekben gazdag hagyományok miatt. ■ Sz. A. Idén is megkoszorúzták Ulrich István emléktábláját a Móra-iskola falán. valamint Bem József szobrát a volt helyőrségi klub udvarán. A legnagyobb is itt dalolt e tájon címmel, zenés-táncos-irodalmi műsorral emlékeztek a 48-as forradalomra a Kossuth Lajos Közép- és Szakiskolában a város középiskolásai, néptáncosai. A fáklyás felvonulás a városházától indult, és a Kossuth-iskoláig tartott. Március 15-én a főtéri Petőfi-szobornál az önkormányzat, a város politikai és civil szervezetei koszorúztak. Az ünnepség részeként A pásztorélet emlékei címmel kiállítás nyílt a Kiskun Múzeumban.
