Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-14 / 62. szám

n A Petőfi Népe fesztiválmelléklete OLDAL táliai hagyományok ikonokon icsőin a teremtőt a formák és az élet szépségéért 3nei sétákkal egybekötött tárlatot mu- t be Molnár C. Pál alkotásaiból a Tava- :i Fesztivál keretében a Kecskeméti éptár a Cifrapalotában.- Intézményünk kezdetektől részt vesz a Kecskeméti Tava­szi Fesztiválok programjain és örömmel tapasztalom, hogy az idő jót tett a rendez­vénynek: évről évre egyre színvonalasabb - tudtuk meg laczkó Jánostól, a Bács-Kis- kun megyei múzeumi szerve­zet vezetőjétől. 7 Saját „repertoárunkból” időrendben először a árcius 16-ai történeti zászlókiállítást emelném . Ezt követi 18-án Molnár C. Pál életmű-kiállítá- i, amely több szempontból is figyelemre méltó. *yrészt azért, mert szorosan kapcsolódik az év ;gén folytatandó kortárs keresztény ikonográfi- biennáléhoz. Másrészt pedig a művész autó­im személyisége miatt, mellyel érdekes színfolt­lett a magyar képzőművészeti palettának. Mol- ir az a római iskolához tartozó festő, aki művé- etében a legnemesebb középkori itáliai hagyo- ányokat eleveníti fel és huszadik századi formá­in fogalmazza meg őket. A tárlatot egyébként zenei sétákkal kötjük ;ybe. A megnyitón a Szent Miklós-kórus énekel „Dicsőíti a teremtőt a formák és az élet szép­égéért” című Molnár C. Pál életmű-kiállítást lárcius 18-án Czigány György költő nyitja meg. tárlatot a művész halálának 25. évfordulója szteletére rendezik meg. majd, de a kiállítás ideje alatt több kecskeméti énekkar is fellép az épületben. Reményeink sze­rint ezzel még sokszínűbbé tesszük majd az egyébként is különleges élményt kínáló kiállí­tást. És hogy mindenki lássa: a múzeumra nem le­het rásütni a szakmai sovinizmus bélyegét, a fesztivál többi programját - főleg a zenei rendez­vényeket - is mindenkinek ajánlom. Kecskeméti Képtárnak helyet adó Cifrapalota éjszakai megvilágításban is csodálatos látványt nyújt. Fontos Kecskemét számára Sártök Béla munkássága lilyen szálak fűzik Bar­ik Bélát Kecskeméthez? legújabb kutatási ered- íények tükrében erre ad álaszt többek között a orrás márciusi száma. eformátus Újkollégium tavaszi fesztiválon március 3-án, a Református Újkollégi- mban mutatják be a Bartók- 'ámot. Előzetesen arészletek- >1 fűzi László irodalomtörté- észt, a Forrás főszerkesztőjét árdeztük meg.- Fontosnak tartjuk Bartók élát és Kecskeméthez kötődő munkássá­gát. A vilá­gon például itt adta elő először egyik leghí­resebb mű­vét, az Alleg­ro barbárát. A személyé­vel és a munkásságával kapcsolatos legújabb kutatási eredménye­ket közöltük a márciusi Forrás első ötvenhét oldalán. Erről az ismeretanyagról tartunk majd beszélgetést 23-án a Reformá­tus Újkollégiumban. Ízelítőnek kiemelném Bónis Ferenc zenetörténész munká­ját, aki Bartók Amerikában töl­tött időszakáról tárt fel újdon­ságokat. Érdekesnek ígérkezik még Körber Tivadarnak, a Ze­neakadémia Széchenyi-díjas professzorának értekezése Bartók népzenével kapcsolatos kutatásairól. A Tavaszi Fesztiválon rende­zett beszélgetésen egyébként ők ketten vesznek majd részt, és nemcsak a Forrás szerkesztői, hanem a közönség kérdéseire is szívesen felelnek majd. A be­szélgetés után kecskeméti mű­vészek és együttesek adnak koncertet, természetesen Bartók műveiből. Együtt köszöntik a tavaszt néptánc A megyebeli gyermekek színpadra lépnek A Csík zenekar táncházai iránt mindig nagy az érdeklődés. Néptáncbemutatóra várják az érdeklődőket március 18-án, délután 13 és 16 óra között az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont és Művészeti Iskolába. Az intézmény ad otthont a Tavasz­köszöntő elnevezésű rendez­vénynek, amelyen Bács-Kiskun megye ifjúsági és gyermek nép­táncegyüttesei mutatkoznak be. Ezt követően ugyanitt négy órától, majd este 8 órától tánc­ház színesíti a fesztiváli progra­mot, a zenei vezető Csík János. A két táncház között pedig 18 órától „Kecskeméti zöldvásáron” címmel a Kecskemét Táncegyüt­tes műsorát láthatjuk. A produkció zenei rendezője szintén Csík János. A műsorban közreműködik a Hírős zenekar (Hegedűs Máté, Barcza Zsolt, Mé­száros János, Tormási Elek) és Balogh Melinda. Táncolnak a Kecskemét Táncegyüttes tagjai és az Erdei Ferenc Művelődési Központ művészeti iskolájának tanulói. A Kecskemét Táncegyüttesről talán nem sokan tudják, hogy 1976-ban alakult, idén 30 éves, s az egyik legfontosabb feladatá­nak tartotta Kecskemét és kör­nyéke néptáncörökségének köz­kinccsé tételét. Most a fesztiválon a Kodály- örökség program támogatásával létrejött, a híres-nevezetes kecs­keméti vásárok hangulatát fel­idéző egész estés színpadi mű­sorukban a Kiskunság elfeledett táncait is életre keltik. Magyar költőnők a szerelemről A Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon a Kato­na József Könyvtár az elmúlt évek hagyo­mányait folytatva a kortárs magyar iroda­lom jeles alkotóit és előadóját hívta meg. A fesztivál központi tematikájához is kap­csolódik a tervezett Hol vagytok ó, ti drá­ga, szerelmes férfiak... című költői est. Irodalmi est- Bartók egyik legismer­tebb művében, A kéksza­kállú herceg vára című operában a férfi-nő kap­csolatának feldolgozásával találkozik a hallgató - tájékoztatott VasnéMészá­ros Katalin, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese. - Ennek kapcsán a költői est vendégeit arra kértük, hogy szerelmes verseiket olvassák fel a közönségnek. Tóth Krisztina sorait választottuk az est címének: Hol vagytok ó, ti drága, szerelmes férfiak... Figye­lemreméltó, hogy a költőnő az üvegművességet is kitanulta. További érdekességképpen említem meg, hogy a könyvtár második emeleti kister­mében egy órája is látható. A költőnők kötetei egyébként kölcsönözhetők a könyvtárból, Verse­ik rendszeresen megjelennek a gyűjteményünk­ben is olvasható irodalmi lapokban. Nagy öröm számunkra, hogy megnyertük az est házigazdá­jának Havas Judit előadóművészt. A könyvtár­ban hozzáférhető a „...lányod vagyok, hajolj le hozzám...” (2005) című CD-je, melyen magyar költőnők verseit mondja. A különlegesnek ígérkező program március 22-én 17 órakor lesz a könyvtár nagytermében, a részvétel természetesen ingyenes. Vendégek: SZABÓ T. ANNA Kolozsváron született 1972-ben. Az ELTE magyar-angol szakán végez, az Eötvös Collegium diákja volt. Kötetei: A madárlépte hó (1995), Nehézke­dés (1998), Fény (2002), Üdvözültek (2003), Rögzített mozgás (2004). TÓTH KRISZTINA Budapesten született 1967-ben. Az ELTE ma­gyar szakos hallgatója, közben két évig Pá­rizsban ösztöndíjas. Ólomüveg-készítéssel is foglalkozik. Kötetei: Őszi kabátlobogás (1989), A beszél­getés fonala (1994), Az árnyékember (1997), Porhó (2001), Londoni mackók (2003), Síró ponyva (2004). HAVAS JUDIT Az ELTE magyar-könyvtár szakán végezte. 1975 óta előadóművész. 2003-ban PhD-foko- zatot szerzett az ELTE Irodalomtörténeti In­tézetében. A Magyar Rádió és Televízió műsorainak rendszeres közreműködője, Verselő címmel állandó műsort vezetett és szerkesztett a Duna Televízióban. A Petőfi Irodalmi Múze­um tudományos főmunkatársa. Előadásai: Erdély harangoz (1986), Útibatyu (1990), A hajnali imádság margó­jára; A séta (1998), Piros csodák (2003), Követelem a Holnapot (2004), „...lányod va­gyok, hajolj le hozzám... ” (2005). ISSN-szám: 00133-235 x - Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója. A szerkesztőség és a kiadó címe: Kecskemét, Szabadság tér 1/A, telefon: 76/518-200, telefax: 76/481-434 • E-mail-cím: petofinepe@axels.hu Ügyvezető igazgató: Gazsó László • Főszerkesztő: Hámori Zoltán Szerkesztők: Sebestyén Hajnalka, Gál Zita, Tóthné Nagy Erzsébet értékesítési vezető. Nyomdai előkészítés: Nánási Erzsébet Nyomtatás: Print 2000 Nyomda, Kecskemét, Végvári u. 71. A Kecskemét Táncegyüttes évek óta színesíti a városi programokat.

Next

/
Thumbnails
Contents