Petőfi Népe, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-13 / 61. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2006. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP * VÉLEMÉNY Hiszékenység vagy félelem ? salai f. istván Az emberek vagy mérhetet­lenül jóhiszeműek, vagy még mindig félnek a hatóságtól. Nem tudok napirendre térni a minap Helvéci­án történt bűncselekmény felett. Két ember, akik félig-meddig rendőrnek Öltöztek, a falu kö­zepén egyszer csak berontottak egy házba, elkiáltották magukat, hogy házkutatás, aztán elvittek csaknem kétmillió forintnyi ér­téket. A háziakon kívül senki nem látott, észre sem vett semmit. Elképesztő és hihetetlen. Ha mégis igaz (márpedig rendőrsé­gi forrás a hír alapja), csak két magyarázat lehet. Az egyik az, hogy az emberek mérhetetlenül jóhiszeműek, a másik az, hogy még mindig félnek a hatóságtól. A jóhiszeműség oldalá­ról nézve a rendőrség iránti tiszteletet és bizalmat tükrözi a történet, hiszen csak annak a nevében könnyű visszaélést el­követni, akit tisztelnek és akiben megbíznak. Már maga a rendőri egyenruha tiszteletet kelt, s akin rajta van, csak jó em­ber lehet, bejöhet a lakásomba, nyilván az én érdekemben cse­lekszik, s bármilyen furcsa is a helyzet, minden magyarázatot kap, minden jóra fordul. Nemhogy jóhiszeműség, de elég nagy naivitás. Ami párosulhat persze olyan tájékozatlansággal is, amelynek alapján nem tudja a polgár, hogy az intézkedő rend­őrnek is igazolnia kell magát, a házkutatásról illik valamilyen írást felmutatni, s azzal kell kezdeni, hogy megmondják, mi mindent keresnek. A gazda ugyanis kezdheti azzal is, hogy ne tessék keresni, itt van, odaadom. Aztán illene tisztázni, hogy tanúkra szükség van-e, jegyzőkönyvet felvenni, meg ilyesmi. Ott lehet persze a dolgok hátterében a másik ok, a félelem is. Talán még mindig kevés emberben van ahhoz elég bátor fellépés, civil kurázsi, hogy egyáltalán kérdőre merje vonni a hatóságot. Pedig a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben - de már azt megelőző időkben is - elég gyakran hallottunk az emberi jogokról, a jogállamról. Ha a félelem működik, a lel­kek mélyén nem lehet más, mint olyan emlék, az a tudat, hogy a hatósággal, különösen a rendőrökkel nem jó ujjat húz­ni, hiszen könnyen visszaélhetnek a hatalmukkal. Lehet persze, hogy egyszerűen csak az agresszív fellépés miatti riadalom, a lélekjelenlét hiánya vezet ilyen eseményhez, jó lenne tudni az okokat, hogy ne fordulhasson elő hasonló. Céljuk a becsületes helytállás a választáson munkáspárt 2006 Igazságo­sabb közteherviselést, többkul­csos adót, a szakszervezetek megerősítését, a jelenleginél baloldalibb kormányt, keve­sebb SZDSZ-es minisztert akar a Magyarországi Munkáspárt 2006. Fratanolo János, a csu­pán négy hónapja bejegyzett párt elnöke a szombaton tar­tott kecskeméti fórumon el­mondta: nem kergetnek hiú ábrándokat. Tudják, reális esé­lyük csupán arra van, hogy 7- 8 megyében összegyűjtsék a megfelelő számú kopogtatócé­dulákat, s ezzel országos listát tudjanak állítani.- A nulláról indultunk - mondja lengyel Géza, a párt megyei elnöke. - A mi képvise­lőjelöltjeink saját zsebből fize­tik az utazási költségeiket és személyesen gyűjtik a kopog­tatócédulákat. A választókat csupán egyetlen módon tudjuk megnyerni: a programunkkal. A választáskor szeretnénk át­lépni az 1 százalékos küszö­böt, ez a párt életképességét je­lentené. A kétkezi munkáso­kon, a multinacionális cégek kiszolgáltatott munkavállalóin szeretnénk segíteni. Kecske­mét 1. számú egyéni választó- kerületében a párt jelöltje Bor­sodi György, a 2-es számú kör­zetben pedig a független jelölt­ként induló Ternai Tibort támo­gatják. ■ G. S. Golyóként repülnek a kövek útjavítás A hidegaszfaltozásról kiderült: drága, de korántsem tartós Az autók kerekei alól puskagolyóként repülnek ki a kavicsok, veszélyeztetve más járműveket és az utasokat. Gyűszűnyi kavicsok ve­szélyeztetik a gépkocsik szélvédőjét a Szentesi út és az 5-ös főút keresztező­désében. Kiskunfélegyháza Az úton tavaly ősszel felmart útbúrkolatot úgynevezett hideg- aszfalttal pótolta az állami köz­útkezelő kht. Az említett sza­kasz hosszú évek során kelet­kezett, mély nyomvályúit 2005 őszén az útburkolat ma­rásával próbálta eltüntetni az állami közútkezelő kht. me­gyei igazgatósága. A kimart részeket - kísérleti jelleggel - hidegaszfalttal töltötték fel, ám a meglehetősen költséges technológiáról gyorsan kide­rült: nem igazán tartós. Sőt! Néhány nap múlva már gyű­szűnyi kavicsok ezrei váltak ki a széttöredezett aszfaltré­tegből. Az induló járművek kerekei alól kiröpülő kövek pedig puskagolyóként vágód­nak az 5-ös főúton közlekedő gépkocsik szélvédőjének. A város utcáinak karbantar­tása a helyi önkormányzat ha­táskörébe tartozik. A Félegyhá­zát észak-déli irányban átszelő 5-ös főút városi szakaszának (dr. Holló Lajos, illetve Szegedi út) üzemeltetése, fenntartása viszont az állami közútkezelő kht. feladata. A polgármesteri hivatal vá­rosüzemeltetési osztálya idén januárban levélben jelezte a tarthatatlan állapotot, ám, hogy a közútkezelő részéről történt volna valami, az nem látszik az úton. Egyébként a kiskunfél­egyházi önkormányzat évente hét-nyolcmillió forintot költ kü­lönböző út- és burkolatjavítási munkálatokra. ■ Sz. A. Megfogadják a szakemberek tanácsát borverseny Egyre több fiatal termelő jelentkezik a mustrára Solt Jobban kezeltek a borok, mint a korábbi években. A gazdák megfogadják azokat a tanácso­kat és beépítik a borkezelésük­be, amit a szakemberektől kap­nak. Többek között ez is kide­rült a solti borverseny szakmai értékelésén.. Csaknem kétszáz minta érke­zett arra a borversenyre, ame­lyet a napokban tartottak a kis­városban. A borok értékelését öt bizottság végezte. Amint azt lapunknak Somogyi Gábor hegybíró elmondta: az elmúlt évi gyengébb termés miatt ke­vesebb mintát küldtek be a gaz­dák. Örömtelinek nevezte vi­szont azt, hogy egyre több fiatal termelő - húsz-harminc éves - küldte el borát, akik vagy saját maguk, vagy szüleik, nagyszü- leik segítségével kezelik a sző­lőből készült italt. Reményét fe­jezte ki, hogy ilyen hozzáállás mellett biztosan lesz jövője a solti borászkodásnak.- Nagyon változatosak voltak a borok, sok fajtát mutattak be mind fehérben, mind vörösben a termelők - értékelte az ese­ményt Keresztes József, a Kunsá­gi Borvidék Hegyközségi Taná­csának titkára. - A pincetechni­ka fejlődött az előző évekhez ké­pest, ami meg is mutatkozott a borok minőségében. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a termelők elfogadják azo­kat a tanácsokat, amit a borbí­rálat után mondunk. Hibás bo­rokat nem is találtunk. Több fe­hérbort küldtek be, mint vörö­set, de ami meglepő, számos rozét is. Eddig ugyanis inkább siller borokat mutattak be a ter­melők. Egy-két különleges faj­tát is kóstolhattunk, ami nem annyira jellemző erre a vidékre. Ilyen például a bánáti rizling, fűszeres tramini, zöldveltelini, vagy a kadarka. A termelők nagy többsége itt nem eladásra, hanem saját fogyasztásra készí­ti a bort, ezért is örvendetes, hogy évről évre szebb és jobb borokat kóstolhatunk. A bírálat eredményeként 31 minta kapott aranyérmet, ezüs­töt 70, bronzot pedig 46. A töb­bi oklevélben részesült. A szak­emberek megkóstolták Solt szlovákiai testvértelepülése, Dunamocs borait is. Mivel ott hegyvidéken termelik a szőlőt, ezek magasabb kategóriát ké­peztek. Nem is vetették össze az alföldi borokkal, azokat kü­lön értékelték. ■ Szentirmay Tamás Solt díszpolgára lett szombaton dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke. A helyi képviselő- testület döntése értelmében a díjazott az elmúlt évtizedben jelentősen hozzájárult Solt fejlődésé­hez. A címet Gál József polgármester adta át. Dr. Balogh László bejelentette: a díjjal járó pénzjutal­mat a helyi nyugdíjasklubnak, illetve a helyi általános iskolának ajánlja fel, ahová egykoron maga is járt. lakitelek Február 26-án kezdő­dött és tegnap ért véget a Laki­telek Népfőiskolán a Kárpát­medence különböző tájain élő, alkotó magyar képzőművészek sorrendben tizenkettedik alko­tótábora. A hagyományos talál­kozón ezúttal tíz fafaragó, grafi­kus, illetve festő vett részt Bo- zsik Ferenc Szabadkáról, Béré- nyi Sándor Kőszegről, F. Csapó Irén Győrújbarátról, Hevesi Fe­renc Békésről, Kovács János és Lizák Mária Pécsről, Kovács Ká­roly Horgosról, Lizák (Péterné) Pálma és Mohainé Burián Má­ria Ágnes Budapestről, Őrsy Atti­la Balatonalmádiból érkezed. A táborban eltöltött két hét alatt az alkotók bejárták a környéket, ellátogattak a Tisza-partra is, hogy élményeket gyűjtsenek képeikhez, me­lyeket aztán a népfőiskolán vés­tek fába, vittek papírra, vászon­ra. Közben el-el- jártak a komple­xum uszodájába, végigjárták az in­tézmény külön­böző kiállításait, gyűjteményeit, ismerkedtek a népfőiskolával. Kedden Kocsér- ra kirándultak, ahol megtekin­tették a település helytörténeti gyűjteményét, tornacsarnokát, majd megebédeltek egy hangu­latos helyi vendéglőben. Csü­törtök este összegző, értékelő megbeszélést tartottak, pénte­ken pedig - két iskola egy-egy diákcsoportjával együtt - Bereg­szászi Olga legújabb dalait hall­gatták meg a Kölcsey Házban. Geröly Tibor, a tábor vezetője el­mondta: az elmúlt két hét leg­szebb alkotásait - a nyári alko­tótábor nyitányaként - kiállítá­son mutatják be a Lakitelek Népfőiskolán. ▲ Képzőművészek 12. alkotótábora

Next

/
Thumbnails
Contents