Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-27 / 49. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2006. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ GAZDAKÖRBEN Melyik gazdaság életképes? A Gazdakörben rovat szer­kesztőjét gyakran megtisz­telik termelők azzal, hogy telefonon (70/453-5497) vagy levélben elmondják neki a gazdálkodással, a főiddel kapcsolatos észre­vételeiket, panaszaikat. A kormány mezőgazdaságot érintő „7 lépése” közül a 4.-ben azt ígéri, hogy meghirdeti a program IV. üte­mét 2006-tól. Ez további 7 ezer em­bernek teszi lehetővé, hogy földjét életjáradékra cserélje. Állítólag 2003 óta 50 ezer hektárt adtak el így az államnak és 18 ezren kapnak átlag havi 32 ezer forint életjáradé­kot. (Ez személyenként átlag 2,77 hektár eladott területet jelent. Vajon milyen földért adtak hektáronként 11 ezer 852 forintot?) Képzeletbeli panaszládánkba - jó tágas - nemrégiben a Földért életjá­radékot programmal kapcsolatban érkezett észrevétel. Küldője egy kisközségben élő idős férfi. Azt mondja a IV. ütemről, hogy az választási csalogatónak jó, de az érdeklődő mással találja magát szemben, ha elszánja magát, hogy „megszabadul” a földjétől. Az NFA „szakértői" alulértékelik a fölajánlott földeket, és diktatórikus módszerrel dolgoznak. Ki vannak nekik szolgál­tatva az elesett emberek. Ha nem tet­szik, viszontlátásra! - ez a stílusuk. Egy olyan szántó hektárjáért, amely minimum 50 mázsa búzát terem egy közepes évben, havi 7 ezer forint kö­rüli járadékot kínálnak. Tessék szá­molni! A 32 ezer forintos átlag jára­dékról azt mondta panaszosunk: me­se habbal. Ő ismer járadékosokat. Számos olyan feltétel van, amely ki­zárja, hogy ez az üzlet, amelyikben a vevő az eladó közeli halálára speku­lál, olyan üdvözítő volna az idős em­berek számára. Mit mond a Magosz? A munkában megfáradt gazdálkodók tisztes visszavonulásának módját nem kell kitalálni: kitalálta máraz EU. Úgy nevezik: korai nyugdíjazás. Ezt a rendszert alkalmazzák szerte Nyugat- Európában, az unió hathatós financi­ális támogatásával. Az EU támogatja azt is, aki abba akarja hagyni a gaz­dálkodást és azt a fiatalt is, aki átve­szi tőle a gazdaságát, legyen bár a sa­ját gyereke. A régi EU-tagok gazdái ki­használják ezt a lehetőséget A jelenlegi magyar kormány nem je­lentkezett be az EU-nál, nem akarja alkalmazni a korai nyugdíjazást, pe­dig a támogatás háromnegyedét az unió fedezi. Ezzel szemben az adófi­zetők pénzén életjáradékocskát ad azoknak, akik lemondanak földtulaj­donukról. Ez 100%-ban a költségve­tést terhelő megoldás. A vidékpoliti­kai hatása az, hogy nem segíti elő a birtokok családon belül maradását, inkább azt, hogy szabadulni akarja­nak a földtől. S nem világos, hogy a kormány ki­nek akarja juttatni az így szerzett föl­deket. Csak az világos: így nem lehet a vidék népességmegtartó képessé­gének erősítését szolgálni. Eltűntek a madarak a kertjéből. Mintegy fél év­százada ébredt erre egy amerikai újságírónő. Az ok kiderült: nincsenek rovarok a fákon, mert ki­irtotta őket a DDT. Rá kel­lett jönni, hogy a tudo­mány nem mindenható. Budapest-vidék Mintegy 3 ezren vettek részt a Magosz február 19-i nagygyűlé­sén, a Budapest-vidék találko­zón, amelyet a tavaly tavaszi nagy demonstráció évfordulója alkalmából rendeztek. A prog­ram kulturális részének színvo­nalát jelzi, hpgy a világhírű Pitti Katalin is énekelt és „val­lott” a szakmai előadások kö­zött. Föllépett Ferencz Éva és Sasváry Sándor is. A fentebbi történetet dr. Ná- raySzabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke me­sélte el a hallgatóságnak. Tanul­ság: a földgolyón minden min­dennel összefügg, ezért a tudo­mányt nem lehet következmé­nyek és felelősség nélkül alkal­mazni. Ez a génmódosított nö­vényekre (gmo-kra) is vonatko­zik, amelyekről mostanában sok szó esik. Előállításuk a tu­domány nagy eredménye, de nem tudni, hogy hosszú távon milyen ártalmakat okoznak. Ráadásul a magyar mezőgazda­ság az esetleges gmo-uralom alatt ki lenne szolgáltatva pár óriáscégnek. Egészséges élelmet és magyar ízeket akarunk, bár szeretjük mások konyháját is - mondta a professzor. Ne a kínálat vezérel­je a piacot! A modern marketing módszere: dönt a kínálatról, az­tán megdolgozza a piacot. Ez ne­künk nem kell, mi magunk aka­runk dönteni, választani. A tudomány és a mezőgazda­ság kapcsolatáról szólva dr. Náray-Szabó Gábor azt mondta: Magyarországon az élelmiszer- gazdaság stratégiai ágazat, ha nem lenne, a tudománynak nem lenne mivel foglalkoznia. Eltart pár százezer embert és etet 10 milliót. A politikusok­nak meg kell érteniük: a mező- gazdaságot nem lehet kizárólag a profit mércéjével mérni. Az aranyat nem lehet megenni! A bölcs vezető a vidékfejlesztés­sel együtt tekint az agráriumra. Nem lehet vezérszempont, hogy mennyi a GDP-ből való ré­szesedése. S hogy melyik gaz­daság életképes? Mindegyik, amelyik helyben megtermeli egy család élelemszükségletét és esetleg még másoknak is tud belőle eladni. A mezőgazdaság a múltunk és a jövőnk, meg kell tartanunk az országot és vele az élelmi­szer-gazdaságunkat! - szögezte le a Professzorok Batthyány Kö­rének elnöke. Dr. Mikola István volt egész­ségügyi miniszter a népegész­ségügy és a mezőgazdaság kap­csolatáról beszélt előadásában. Ő is járt tavaly a Felvonulás té­ren, s a traktorok közt elgondol­kodott a tüntetés lényegéről, a jogos önvédelemről és az élelmi­szer-biztonságról. Úgy vélte, a magyarság szalmaláng termé­szetét kihasználva óriási pszi­chikai hadviselés folyik az or­szágban a nemzeti tudat elodáz­hatatlan megújítása ellen. El akarják fojtani azt a 4 energia- forrást (nemzeti identitás, azaz az együvé tartozás tudata, társa­dalmi szolidaritás, család, hit), amelyből a megújulás táplál­kozhat. Ha a magyar ember nem magyar földön termett élelmet eszik, nincs élelmiszer­biztonság. Nyugaton protekcio­nizmussal védik a saját termé­ket. Sajnos, nálunk ez nincs így. Szomorú, hogy ennek következ­tében tönkremennek családi gazdaságok. Az őshonos ma­gyar fajok és fajták helyett jön­nek a hibridek és a gmo-k. Ha a falvakban nem lesz csorda, is­kola, munkahely, elvándorol­nak a fiatalok és meghal a falu. S meghal a magyarság. A tudós felelőssége, hogy megtanítsa az embereket, mi az egészséges, mit vegyenek le a polcról a boltban. Dr. Mikola Ist­ván nem szereti azt a kuszasá­got, anarchiát, ami az ország­ban van. Az államnak vissza kell szereznie a folyamatok fö­lötti ellenőrzést, ha élelmiszer­biztonságot akarunk. Fölidézte a karácsony előtti fertőzött sza­loncukor ügyét, amely máig fel­táratlan. Az államnak rendet kell tennie és ellenőriznie kell - vélekedett a volt miniszter. ■ A. Tóth Sándor NEMZETI FEJLESZTÉSI TEF7V A HEFOP - a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Prog­ramja - a Magyar Kormány és az EU közös szerepvállalásával azért jött létre, hogy se­gítséget nyújtson mindazoknak, akik meg­oldást keresnek problémáikra. A HEFOP célja foglalkoztatás bővítése, a munkaerőpiaci versenyképesség erősítése és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. A HEFOP-pal Ön is helyzetbe kerülhet! je % ErMkwnki , €mb€r Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program w * Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív programja keretében. További információ: www.hefop.hu Társadalmi célú reklám. k Egy traktor az ezer közül. Földért életjáradék?

Next

/
Thumbnails
Contents