Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-22 / 45. szám
2006. FEBRUAR 22., SZERDA PETŐFI NÉPE A madárinfluenza nem terjedt tovább Nem szigorodnak a rendelkezések, a lakosság példásan viselkedik Munkában a megyei védelmi bizottság. Király Ferenc megyei rendőrfőkapitány, dr. Balogh László, a bizottság elnöke, és Molnár Zoltán megyei főállatorvos. Továbbra is állat-egészségügyi problémaként kezelik a hatóságok a vadvízi szárnyasok megbetegedését. Nincsenek új elhullások, csupán régi tetemek kerültek elő az olvadással. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi felügyelője 2006. február 4-én értesítette a hatósági állatorvost, hogy vízi szárnyasok elhullását tapasztalta. A tetemeket Nagybaracs- ka és Csátalja külterületi részein, a Ferenc-csatorna és az ún. Ötös-tó melletti részeken kb. 100 m sugarú körön belül észlelték. Az állattetemeket a hatósági állatorvos közreműködésével Budapestre, az Országos Állategészségügyi Intézetbe szállították, ahol megállapították, hogy február 5-én és az azt követő napokon beküldött, vadon élő bütyköshattyúkkal a H5 típusú influenzavírus végzett. A vizsgálat eredményéről február 15-én értesítették a Bács-Kis- kun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főorvosát, aki ugyanazon a napon 13.30 órakor értesítette dr. Balogh Lászlót, a Bács-Kiskun megyei védelmi bizottság elnökét. A megyei védelmi bizottság harminc percen belül összeült, majd fél óra múlva tájékoztatta Gyur- csány Ferenc miniszterelnököt, aki felhatalmazta dr. Balogh Lászlót a szükséges intézkedések megtételére. A megyei főállatorvos határozata és a megyei védelmi bizottság döntése alapján a megyei rendőr-főkapitányság vezetője 16.00 órai kezdettel elrendelte az érintett települések 3 km-es körzetre kiterjedő zárlatát, és 10 km-es térségben megfigyelési körzet kialakítását. Dr. Balogh László ezt követően telefonon tájékoztatta Nagybaracska és Csátalja polgármestereit a kialakult helyzetről, és kérte tőlük, hogy támogassák a megyei főállatorvos intézkedéseit. Ezzel egyidejűleg Baja város polgármestere összehívta a bajai helyi védelmi bizottságot. Az elnök utasítására a megyei védelmi bizottság titkára tájékoztatta a Baranya megyei és a Tolna megyei védelmi bizottságot. Felállításra került a védelmi bizottság munkáját segítő ügyeleti rendszer, amelynek feladata az információk összegyűjtése és a bizottság részére történő továbbítása. A zárlattal érintett területen 12 állatorvos bevonásával megkezdődött a baromfiállomány pontos felmérése, a veszélyeztetettség fokának megállapítása. Az első 24 óra alatt Nagybaracska községben 942 udvarban összesen 5316 db háziszárnyas szűrése történt meg, megbetegedésre utaló tüneteket nem találtak a szakemberek. A nem lakott területeken pedig a nemzeti parkok természetvédelmi őrei fokozott ellenőrzéseket kezdtek meg az esetleges újabb állattetemek időbeni észlelése érdekében. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a térség lakosságának felkészítése az elhullott állatok észlelése esetén történő teendőkre. Az egészségügyi zárlat biztosításában részt vevő rendőri és határőrállomány részére az ellenőrző-áteresztő pontoknál kialakításra kerültek a melegedő- és pihenőhelyek. Jelen időpontig az érintett területen összesen 57 db vadmadár- és 2 db háziszárnyastetemet találtak. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján két háztartásban vált indokolttá Csátalja településen háziszárnyasok leölése, mindkét esetben a korábban megbetegedett, majd elhullott hattyúval való közvetlen érintkezés miatt. Az intézkedés összesen 23 db házi baromfit érintett, amelyek vizsgálata jelenleg folyamatban van. Dr. Balogh László, a megyei védelmi bizottság elnöke elmondta: annyiban voltak nehézségeik, hogy ilyen jellegű helyzetet még nem kezelt védelmi bizottság, miközben gyorsan kellett cselekedniük. Eleinte nehéz volt megtalálni az illetékeseket a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében, miközben folyamatos tájékoztatási kényszerük is volt a pánikhangulat elkerülése miatt. Hozzátette: mivel a sátrak és a motorcsónakok beszerzése nagyon sok időt vett igénybe, javasolják egy központi ellátószervezet létrehozását, amely ilyen esetekben azonnal ki tudja szolgálni a helyi védelmi bizottságokat. Dr. Balogh László hangsúlyozta: köszöni a lakosság példaértékű magatartását, mert segítették és megértéssel fogadták a végrehajtott intézkedéseket. ▲ Fogyasztható és egészséges a hazai szárnyasállomány. A hétvégén bácskai pecsenyekacsát fogyasztott Aladics István gazdánál Széli Péter, Baja polgármestere, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Gráf József agrárminiszter, dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke és Zsigó Róbert bajai országgyűlési képviselő. A korszerű technológia ellenére sok új lakásban gond a penészedés Ideg-összeroppanás szélén lévő lakók kértek segítséget a fogyasztóvédelmi egyesület szakembereitől. Sok millióért megvásárolt szép, új lakásuk falán vastag penészfoltok jelentek meg. A kivitelezők vitatják, hogy ők vétettek volna hibát.- Nincs olyan helyiség a lakásban, ami ne penészedne - mutat körbe Mécsén Andrea a bal- lószögi házban. Két évvel ezelőtt költözött be az új építésű ingatlanba az akkor még öttagú család. - Asztmás tünetekkel kezelték mindhárom gyermekünket, ezért is szerettünk volna kiköltözni a városból a jó levegőre. 2004 januárjában készült el a ház. Az első problémák már szeptemberben jelentkeztek. Mécsért Andreáék két éve költöztek új házukba. (A lakók panaszaival kapcsolatban többször megkerestük a kivitelező céget, azonban nem kívántak reagálni lapunkban a panaszokra a bírói döntés előtt.) Rosszul szigetelt falak és hőhidak A penészedés okairól Szili István építészmérnököt, igazságügyi szakmérnököt kérdez-i tűk.- Milyen kivitelezési okozhat penészedést?- Hőszigetelési eredetű ok a hőhíd. Minél rosszabb a külső határoló fal vagy szerkezet hő- szigetelése, annál nagyobb hőhidak keletkeznek. A hőhidas részek belső, felületi hőmérséklete alacsony. A lakás meleg lehiba Hl- Az egyik tetőtéri szoba és a fürdőszoba penészedni kezdett. Megkerestük a kivitelezőt, hogy a három éven belüli jótállási igényünket érvényesítsük. Azonban azt állította, hogy a penészedésről mi tehetünk, mert rosszul szellőztetünk. Hivatalos szakértőt kerestünk, aki megállapította, hogy a födém nincs rendesen leszigetelve, az ablakok alatt hőhidak alakultak ki, ez okozza a penészedést. Bírósághoz fordultunk, s az előzetes bizonyítás során a kirendelt szakértő nekünk adott igazat. Többszöri egyezkedés után a kivitelező végül elismerte, hogy ő hibázott. Az időközben héttagúvá gyarapodott család egyre elkeseredettebb.- A dohos levegő miatt a gyerekek állandó felsőlégúti betegségekkel küzdenek. Ahogy beköszönt a fűtési szezon, lebetegednek. Nem egyedi a ballószögi eset. A korszerű anyagok és technológia ellenére egyre több a penészes lakás, és egyre többen fordulnak bírósághoz. így jártak Fehér Imréék és Fekete Kálmánék Horog utcai társasházi lakásukkal.- Négy éve, amikor ideköltöztünk, azt gondoltuk, hogy idős korunkra lesz egy szép, új lakásunk - mondja Fehér Imréné. - Az első év telén két szobában is penészedni kezdett a fal. Úgy érezzük, hogy a falakból, a padlóból árad a hideg. Az első tárgyalás előtt a kivitelező penészölővei letisztította és lemeszelte a falakat. De a foltok kezdenek újra megjelenni. vegőjével érintkezve ezen a hideg felületen páralecsapódás keletkezik, ami kedvező feltételeket jelent a penészképződéshez.- Ha egy lakásban megjelenik a penész, az egyértelműen az építő hibájára vezethető vissza?- Nem. A szakaszos gázkazános fűtés, az elégtelen szellőztetés, a túl jól záró nyílászárók megnövelik a lakás levegőjének relatív nedvességtartalmát. Ahol gyengébb a hőszigetelés - például az ablakok, erkélyajtók belső oldalán és a hőhidakon -, a pára kicsapódik. A túl sok növény, a száradó ruha szintén növeli a nedvességet. Penészedést okoz a falak mellé tolt bútor is, mert akadályozza a levegő mozgását.- Ez azt jelenti, hogy ha valaki meg akarja akadályozni új lakása penészedését, akkor nem szabad a fal mellé tolni a bútort, nem száríthatja a lakásban a mosott ruhát, és nem tarthatja meg a fl- kuszt?- Új lakás esetén mindenre jobban kell figyelni. Tehát lehetnek szobanövények, csak Penész az erkélyajtó melletti falon. ne legyen túl sok. Lehet a fal mellé tolni bútort, csak lehetőleg ne legyen zárt lábazatú a bútor. És rendszeresen szellőztetni kell. A mai gyorsított ritmusú építkezések során nem tud kiszáradni a nedvesség a falazatokból, vakolatokból, aljzatbetonokból. A fűtés beindulásával megindul a párolgás a szerkezetekből. A túl jól záró nyílászárók miatt a pára nem tud távozni, ami egy jól tervezett ház esetében is penészedéshez vezet. Az épület kiszáradása akár 4-5 évig is eltarthat. Műszaki ellenőrt kellene alkalmazni Hiába van garancia a lakásokon, tapasztalatok szerint az építő cégekkel nem tudnak könnyen szót érteni a lakástulajdonosok. Müyen jogi lehetőségei vannak azoknak, akik úgy gondolják: a kivitelező hibázott? - kérdeztük dr. Halász Erzsébettől, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei elnökétől.- A lakásépítéssel kapcsolatos jótállást a 181/2003 számú Kormányrendelet szabályozza. A lakások átadás-átvételi eljárásától számított három évig a vállalkozót jótállási kötelezettség terheli. Vagyis ezen időtartam alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a tulajdonos által bejelentett hiba oka az átadás után keletkezett. A bejelentett jótállási igény esetén a vállalkozó 15 napon belül köteles a hibát megvizsgálni és az igényről nyilatkozni. Ha elismeri, hogy rosz- szul végezte el a munkát, akkor a lehető legrövidebb idő alatt ki kell javítania.- Mit tehet az ingatlan tulajdonosa, ha a kivitelező nem tesz eleget kötelességének?- Bírósági úton érvényesítheti igényét. Ha a hiba jellege miatt a késedelem a jogosult jelentős érdeksérelmével járna, kérhető a bíróságtól előzetes bizonyítás elrendelése. Ennek keretében a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményt készít az észlelt hibáról, annak okáról, a javítás módjáról, annak várható költségeiről. Az eljárás költséges és hosszadalmas, ezért a fogyasztóvédelmi egyesület szakemberei a megelőzésre kívánják felhívni a figyelmet. Ezért tanácsos a lakástulajdonosnak már az építkezés során műszaki ellenőrt alkalmazni, aki képviseli az érdekeit. OFE BUDAPEST, 1012 Logodi u. 22-24. Tel.: 06-1/311-7030, fax: 06-1/331-73-86 OFE BÁCS-KISKUN MEGYEI SZERVEZET 6000 Kecskemét, Reile G. u. 22 T./fax: 76/329-333 TANÁCSADÁS IDŐPONTJA: Kedd-csütörtök-péntek 9-11-ig Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezete lakossági fórumot tart a lakások penészedésével kapcsolatban 200ó. február 28-án, kedden 17 órakor Kecskeméten, a Reile G. u. 22. szám alatt. A fórumon felmerülő kérdéseket építésügyi szakértő és jogász válaszolja meg. *
